Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mi a terv Gázával? Senki nem tudja, csak a halottak és menekültek száma nő

Rafah lakónegyedeibe behatoltak az izraeli erők, miközben százezrek menekülnek a városból. Az EU és az Egyesült Államok is erőteljes szavakkal ítélte el az izraeli hadműveleteket, illetve annak módszereit. Galant hadügyminiszter és Netanjahu összeütközése rávilágít a háború egy fontos jellemzőjére. Izraelben ünnepelnek, a palesztinok pedig gyászolnak Izrael állam függetlenségének napján. Az elmúlt napok legfontosabb eseményei.

Rafah lakónegyedeit elérték az izraeli tankok

Helyi szemtanúk beszámolói szerint kedden az izraeli hadsereg támadó kötelékei elérték Rafah keleti városrészét. A lakónegyedek tövében többen is összecsapásokról számoltak be a Hamasz fegyveresei és az izraeli hadsereg alakulatai között. Múlt hét óta mintegy 360-500 ezer palesztin menekült el a harcok elől a városból, többségükben a Deir el-Balahot és Hán Júnisz városát is magába foglaló „kiterjesztett humanitárius terület” irányába.

A kiújuló szárazföldi harcok miatt ismét számos nagyobb segélyszervezet kényszerült beszüntetni munkáját a térségben, miközben az üzemanyag, az élelmiszer és a tiszta víz is alig elérhető a harcok sújtotta részeken.

A harcok megkezdése után, szerdán Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közleményben sürgette Izraelt, hogy „azonnal” fejezze be a harcokat Rafah területén.

„Ha Izrael folytatja katonai műveletét Rafahban, az elkerülhetetlenül és jelentősen megterhelné az EU és Izrael kapcsolatait”

jelentette ki Borrell.

Borrell az Európai Parlamentben szólal fel 2022-ben. Kép: Wikipedia / European Parliament

Erős elítélő szavak, de lényegében változatlan támogatás az USA részéről

Az Associated Press értékelése szerint Antony Blinken külügyminiszter az eddigi egyik legerősebb nyilvános bírálatot fogalmazta meg az Egyesült Államok részéről Izrael Gázai övezetben folytatott háborúja kapcsán.

Blinken több tévécsatornán is megismételte, hogy az izraeli erők taktikai lépései eddig „iszonyatos veszteségeket okoztak a civil lakosság körében”, miközben a Hamasz vezetőit nem sikerült semlegesíteni, sőt a fegyvereseik elhúzódó háborúra is képesek lehetnek.

Az USA külügyminisztere megerősítette, hogy Washington álláspontja szerint Izraelnek el kell hagynia Gázát, és mielőbb hiteles terveket kell letennie az asztalra a terület stabilitásának megteremtése érdekében. Blinken arról is beszélt, hogy az amerikai külügy „hetek óta dolgozik az arab államokkal közösen a biztonságra, a kormányozhatóságra és az újjáépítésre vonatkozó tervek elkészítésén”, de Izraeltől „nem láttak” ilyen jellegű erőfeszítést mindeközben.

Az erőteljes szavak napokkal azután hangzottak el, hogy pénteken a Biden-kormányzat kongresszusi beszámolójában kijelentette, az USA által Izraelnek szállított fegyvereket „valószínűleg bevethették” nemzetközi emberi jogokat sértő módon, bár a „háborús helyzet nem teszi lehetővé”, hogy minden ilyen esetet bizonyítsanak.

Mint arról mi is beszámoltunk, Joe Biden elnök múlt héten rendelte el bizonyos amerikai fegyverszállítmányok visszatartását az izraeli hadsereg rafahi offenzívája miatt. Az elnök bejelentését mind az amerikai, mind az izraeli jobboldalon felháborodással fogadták. A súlyos szavak és a részleges, figyelmeztető jellegű fegyverszállítási szankciók ellenére azonban úgy tűnik, hogy Washington egyelőre jelentősen nem változtatna Izrael fegyverekkel való ellátásán.

A Wall Street Journalnak három, anonimitást kérő kongresszusi képviselő úgy nyilatkozott, hogy

a Biden-kormányzat 1 milliárd dollár értékben készül fegyvereket és lőszert küldeni közel-keleti szövetségesének.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója hétfőn újságíróknak elmondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is biztosítja Izrael számára a múlt hónapban elfogadott 26 milliárd dolláros kiegészítő finanszírozási törvényben előírt katonai segítséget, de a Fehér Ház szünetelteti a bombák szállítását, mert „nem hisszük, hogy sűrűn lakott városokra kellene ledobni őket”.

Mi a terv?

Az amerikai külügy számára már csak azért is egyre nyomasztóbb feladat kezelni az USA közel-keleti szövetségesének háborúját, mert mind sűrűbben merül fel a kérdés a közvélemény részéről: vajon hogyan érhet véget a háború, és mi lesz utána? Ahogyan az is – ami egy abszolút háborúnál jóval kisebb vállalkozásoknál is kulcsfontosságú -, hogy mégis milyen eredményt akar elérni az izraeli vezetés Gázában?

Az izraeli háborús kabineten belül is látványos megosztottság mutatkozik a kérdésben.

Joáv Galant izraeli védelmi miniszter a napokban komoly elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a kormány nem foglalkozik érdemben a háború utáni gázai terv kérdésével. A védelmi miniszter azt is hozzáfűzte, kizártnak tart bármilyen izraeli kormányzást Gázában, majd felszólította a miniszterelnököt, jelentse ki, hogy Izrael sem polgári, sem katonai ellenőrzést nem fog létesíteni az övezetben. A háborús kabinet másik tagja, Benny Gantz szintén egyetértését fejezte ki.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök élesen reagált Galant nyilatkozatára, mondván amíg a Hamasz fennmarad, addig a Palesztin Hatóság nem veheti át a terület feletti irányítást. Független palesztin államot tehát Izrael továbbra sem ismer el, és a jelenlegi miniszterelnök deklaráltan nem is fog. A palesztinok körében teljesen népszerűtlen, Fatah-vezette Palesztin Hatóságnak még Ciszjordániában sem sikerül uralnia a helyzetet, így jelentős nyugalom akkor sem várható egy PH-vezette Gázai övezettől, ha a szervezet hajlandó lenne valamiféle kormányzatot létrehozni a háború sújtotta tengerparti sávon.

Hogy sikerül-e a Hamaszt vagy az Iszlám Dzsihádot az izraeli hadseregnek olyan pont alá gyűrnie, ahonnan nem erősödnek újra meg, nem tudni, de a béke és a biztonság szempontjából valószínűleg nem elegendő néhány évre visszavágni az éppen domináns terrorszervezetet. Békés és biztonságos elképzelés is kell arra nézvést, hogy hogyan élhet egymás mellett a palesztin és az izraeli nép a továbbiakban, márpedig ilyet nem fogalmazott meg az izraeli kabinet.

Az USA így az októberi terrortámadás első sokkja óta egy olyan háborút támogat minden fórumon, amiről maga sem tudja, hogy pontosan milyen terv szerint és várhatóan meddig zajlik.

Joe Biden és Netanjahu 2016-ban. Fotó: Flickr / U.S. Embassy Jerusalem

Visszafogott ünnep Izraelben, szorongással teli gyásznap a palesztinoknak

Május 14-e idén is örömünnepként telt az izraeliek, és gyásznapként a palesztinok számára. Az Izrael állam 1948-es kikiáltását jelző napot Izraelben Jom Hacmaut, vagyis a Függetlenség napja néven, a palesztin lakosság körében a Nakba, azaz a Katasztrófa napjaként ismerik.

A palesztinok számára az 1948. május 14-i dátum (a különböző naptárak miatt valójában május 15.) a Palesztinából való tömeges elüldözésüket jelöli. Az 1948-as arab-izraeli háború során mintegy 700 ezer palesztinnak, tehát a háború előtti lakosságuk jelentős részének kellett elhagynia otthonát. A háború után Izrael nem engedélyezte visszatérésüket, így mostanra már mintegy 6 millió palesztin él állandó menekültként a térség különböző államaiban és a Gázai övezetben.

A jelenlegi gázai háború során eddig mintegy 1,7 millió palesztinnek kellett elmenekülnie otthonából, sokuknak többször is, miközben az övezet lakóházainak, iskoláinak és egyéb épületeinek több mint fele megsemmisült vagy súlyosan rongálódott. Az ENSZ nemrégiben úgy becsülte, hogy a bő féléve tartó háború során lerombolt lakóházak újjáépítése egészen 2040-ig elhúzódhat. A rafahi offenzíva a Gáza déli részén összezsúfolódott mintegy másfél millió palesztin lakos számára életveszélyes fenyegetést jelent.

Az izraeli ünnepnap sem telt felhőtlenül. Az állami ünnepségek idén a háború és a tavaly október 7-i támadás miatt a szokásoshoz képest szerényebb körülmények között zajlottak. A tavaly ősszel túszul ejtett közel 250 izraeli közül mintegy 130 ember még mindig nem szabadult ki, ráadásul több mint valószínű, hogy jelentős részük már nem él. Az országban folyamatosak a tömegtüntetések a Netanjahu-kormány politikája ellen.

Támogass, hogy folytathassuk! 

Nem luxuskiadásokra költünk, a működésünk a tét.