Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ilyen még nem volt: az Egyesült Államok visszatartja izraeli fegyverszállítmányai egy részét

Mindenki mást mond arról, miért nem sikerült a hétvégi tűzszüneti megállapodás a Hamasz és Izrael között, eközben az USA ideiglenesen leállt az izraeli fegyverszállítmányok egy részével, a történelemben először. 

Invázióval és éhínséggel fenyeget az izraeli hadsereg Gázában

Kedden reggel Izrael hadserege átvette az ellenőrzést a Gázai övezet és Egyiptom határán fekvő Rafah városának határátkelője felett. Az átkelő, ahol a segélyek időről-időre bejutottak az övezetbe, teljesen lezárult a hivatalos forgalom számára. A döntés után Egyiptom kormánya sajtóinformációk szerint arra hivatkozva, hogy az izraeli hadsereg jelenléte illegális az övezetben, felfüggesztette a szállítmányokat a Gázai övezet felé, a Rafahtól délre, az övezet, Egyiptom és Izraelhármas határán fekvő Kerem Salom határátkelőn keresztül, amíg Izrael meg nem határozza a rafahi átkelő megnyitásának céldátumát. A kairói rezsim döntése után több száz segélyteherautó ragadt az egyiptomi oldalon, akik a héten eddig nem tudtak bejutni Gázába.

A gázai övezet déli peremén fekvő Rafaht a folytatólagos izraeli bombázás miatt már több tízezren próbálják elhagyni – de csupán az ugyancsak izraeli hadicselekmények által veszélyeztetett és még inkább éhínség fenyegette északi részek felé menekülhetnek. Rafahban eközben továbbra is 1,5 millió menekült zsúfolódik össze az övezet minden részéből.

Matthew Hollingworth, az ENSZ Világélelmezési Programjának palesztinai igazgatója csütörtökön közölte, az övezet lakosságának 1-3 napra elegendő élelmiszere van, ezek után a helyzet tovább súlyosbodhat, ők pedig nem tudják többé ellátni munkájukat. A halálos civil áldozatok száma csütörtökön 34 900 fő volt a palesztin hatóságok közlése alapján.

Palesztin győzelem az ENSZ-ben – Magyarország nemmel szavazott

Az ENSZ Közgyűlése pénteken történelmi döntést hozott, 143 igen, 9 nem és 25 tartózkodás mellett, formailag elismerte Palesztinát ENSZ-tagállamként. 

Az indítványt az Egyesült Államok, Izrael, Magyarország, Csehország, a Javier Milei vezette Argentína és néhány kisebb, csendes-óceáni szigetország ENSZ-nagykövete sem támogatta.

Magyarország annak ellenére szavazott Palesztina ENSZ-tagsága ellen, hogy 1975 óta a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetőivel formális diplomáciai kapcsolataink vannak. Ausztria, Németország és Horvátország is tartózkodott a voksoláson.

Rendkívüli szavazás az ENSZ Közgyűlésén a palesztin államiságról. Y (Yes)=Igen, N 8No) = Nem, A (Abstain) = tartózkodás. Magyarország ismét nemmel szavazott az USA-t és Izraelt követve. Fotó: ENSZ

Az 1993-as izraeli-palesztin békeegyezmény (oslói béke) már ennek létrehozására kötelezte a feleket, de a jelenleg is főként izraeli megszállás alatt álló területeken csak egy Palesztin Hatóság jött létre, amely nem gyakorol teljes szuverenitást (egyes közutak, és számos, zsidók által lakott település felett egyszerűen nincs fennhatóságuk saját területükön, nem ellenőrizhetik a határaikat sem).

Talán kicsinek és szimbolikusnak is látszik ez a lépés: egy palesztin sem menekül meg az éhezéstől és a haláltól emiatt.

Az ENSZ-döntés azonban Oslo óta a legjelentősebb lépés lehet annak érdekében, hogy jogi értelemben a többi állam közé számítsa Palesztinát.

Nem nyilvánítja ugyan őket az ENSZ Közgyűlésének teljes jogú, szavazó tagjává, de kiterjeszti megfigyelői és tanácsadói jogaikat, és leszögezné, a palesztinok „teljesítik a tagállammá válás formai feltételeit”. Ezzel lényegében a nemzetközi jogban alapozza meg szuverenitásukat, amit egy jövőbeni időpontban elérhetnek.

Az erről szóló határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában április 18-án az Egyesült Államok – Izrael jelenlegi kormányának véleményével összhangban – megvétózta annak ellenére, hogy Washington az oslói megállapodással már kifejezte, elismeri Palesztina jogát az önálló állam alakítására. A vétó után került a határozati javaslat a Közgyűlés elé, ahol már az összes ENSZ-tagállam dönt, akik elsöprő többséggel az államiság formai elismerése és Palesztina ENSZ-tagsága mellett szavaztak.

Míg Magyarország és a legtöbb volt szocialista állam már 1989 előtt elismerte Palesztinát önálló államként, ezt a nyugati országok nem tették meg. Most viszont több európai ország, Írország és Spanyolország is tervezi a hivatalos elismerést, Málta és Szlovénia mellett. Ezek a lépések, akárcsak az ENSZ fenti döntése arra utaló jelek, hogy növekszik Izrael és legfőbb támogatója, az USA diplomáciai elszigeteltsége a gázai helyzettel összefüggésben.

A Hezbollah északról támad

Az összecsapások nem csupán az övezetben folytatódtak. Mint október óta sokszor, Izraelnek a libanoni Hezbollah támadásaival is szembe kellett néznie északi határterületei és az 1967 óta izraeli megszállás alatt álló, szíriai Golán-fennsík területén. Helyi források szerint hétfőtől csütörtökig 15-ször szólalt meg a légiriadó a libanoni, siíta milícia támadó drónjai és rakétái miatt, az izraeli Slomi telepen pedig az egyik rakéta csütörtökön délután be is csapódott, az izraeli hadsereg azonban nem árulta el, pontosan hányan sérültek meg a támadásban.

Izrael légiereje a Hezbollah támadásaira légicsapásokkal válaszolt a libanoni Bekaa-völgy területén, amely az 1980-as évek óta a Hezbollah fő bázisterületének számít. Ebben az akcióban 4-en életüket vesztették libanoni oldalról.

Biden megelégelte Izrael túlkapásait?

A múlt hétvégén még ígéretes kairói tűzszüneti tárgyalások egyelőre megrekedni látszanak. Szerda és csütörtök folyamán világossá vált, hogy az Egyiptom, az Egyesült Államok és Katar közvetítésével a tűzszünetről tárgyaló felek nem jutottak előrébb. Csütörtök délután pedig az is kiderült, hogy az amerikai részről Kairóba küldött CIA-igazgató, William Burns és az izraeli tárgyalódelegáció is elhagyta immár az egyiptomi fővárost. Az viszont nem ismert, hogy a delegációk bármiben is megegyeztek volna.

A helyzetet súlyosbíthatja az izraeli kormány számára, hogy immár az amerikai demokrata vezetés támogatása is meginogni látszik.

Míg az Izraelt ért iráni támadásra adott, erőteljesebb választól Washington híradások szerint úgy tántorította el Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy lényegében „szabad kezet” ígért neki a Rafah elleni, új izraeli invázióhoz, most kiderült, Joe Biden elnök a lőszerek és ellátmány egy részének visszatartását rendelhette el Izrael felé. 

Ilyesmi még nem történt az amerikai-izraeli kapcsolatok történetében, a lépés valóságos sokkot okozott az izraeli jobboldal köreiben. Itamar Ben-Gvir belbiztonsági miniszter és szélsőséges nacionalista például Twitteren úgy reagált a hírre, hogy „Hamasz<3Biden”, azaz a Hamasz szerinte „imádja Bident”. Elítélte az elnök lépését a vele ősszel várhatóan megmérkőző volt elnök, Donald Trump is, szerinte Joe Biden lépésével „elárulta Izraelt”, és „terroristák mellé állt”.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője viszont tagadta, hogy az izraeli fegyverszállítmányok teljesen leálltak volna, és hangsúlyozta, azoknak csupán egy részét tartják vissza, és az ország védelméhez szükséges felszereléseket továbbra is elküldik.  Eddigi hengvételén jelentősen változtatva viszont leszögezte még, hogy az Egyesült Államok kormánya nem támogat „semmiféle nagyobb izraeli inváziót” Rafah ellen, mert szerinte „az nem visz közelebb” a Hamasz legyőzésének stratégiai céljához. Az amerikai kormány szóhasználata viszont továbbra is szándékosan homályos abban a tekintetben, mi számít „nagyobb inváziónak”, és mi nem.

Eközben Biden, akit a felmérések szerint szavazói egyre kevésbé támogatnak a konfliktussal összefüggésben, azt is kilátásba helyezte, ha Netanjahu „nagyobb szárazföldi offenzívát indít” Rafah ellen, akkor akár az összes fegyversegélyt is leállíthatja.

Mairav Zonszein, izraeli biztonságpolitikai szakértő a Twitteren úgy fogalmazott, hogy Izraelben mindenki a libanoni Hezbollah elleni háború eszkalációjára számított, és „nem arra, hogy az eszkaláció inkább az izraeli-amerikai kapcsolatokban megy végbe”.

Biden és Netanjahu a Holokauszt emléknapon is a közel-keleti helyzetről beszéltek

A bejelentéssel párhuzamosan Biden elnök május 7-én, a Holokauszt emléknapja alkalmából nagy beszédet tartott a washingtoni Capitoliumban. Ennek apropóján elmondta,  a Hamász 2023. október 7-ei támadása „a legsúlyosabb tragédia a zsidó nép életében a Holokauszt óta”, és közölte: „a soha többé felszólítása nekem egyszerűen azt jelenti: sohasem felejtünk!”. Biden beszédében elsősorban a Holokauszt folyamán a náci Németország és szövetségeseik által Európa zsidósága ellen elkövetett tömeges népirtás, Auschwitz, Dachau, Treblinka emlékével indokolta meg, miért kell az Egyesült Államoknak Izrael Államot minden körülmények között támogatnia.

Beszédében Biden elnök utalt arra, hogy az antiszemitizmus az egyetemi kampuszokon is megjelenik, azaz további pontosítás nélkül kiterjesztette ezt a vádat a palesztin civilek meggyilkolása és a gázai háború elleni tiltakozásokra is.

A Soá napja alkalmából Benjamin Netanjahu is beszédet tartott a jeruzsálemi Yad Vashem múzeumban, még május 5-én, ő egyenesen azt mondta, a gázai háború folytatása azért fontos, mert „a zsidó állam fennmaradása vagy elpusztulása” a tét. „Izrael egyedül maradhat, de akkor Izrael egyedül fog harcolni népirtó ellenségeink ellen! A világ tisztességes emberei minket támogatnak” – mondta még el az izraeli kormányfő, aki arra utalt, Biden cserben hagyta őt és Izraelt.

Folytatódnak a tiltakozó akciók, de hatásuk kisebb, mint sokan gondolták

A történelmi fenyegetés kontextusa az a sorozatos diáktüntetés és egyetemfoglalás, amelyeket Izrael civilek elleni atrocitásait és háborúját elítélő egyetemisták szerveznek szerte az Egyesült Államokban, de Európa több országában is. Bár a foglalások egy részét felszámolták, a tüntetések ereje és intenzitása nem csillapodik. Chicagóban a Chicagói Egyetem kampuszán tiltakozó sátortábort az egyetem vezetése ugyan – korábbi, hasonló példákat követve –elbontatta, az egyetemisták és városi támogatóik viszont ezek után több tízezres óriásdemonstráción követelték, az egyetem álljon el minden, Izraelt és háborús gépezetét finanszírozó befektetésétől, Izrael pedig kössön minél előbb tűzszünetet.

Hasonló követelések korábban a patinás, Rhode Island-i Brown Egyetemen célt értek. Itt az egyetem vezetése a tüntető diákokkal párbeszédbe bocsátkozott, amelynek a végén megígérték, pénzügyi alapkezelőjükben szeptemberig szavazásra teszik a kérdést, bojkottálják-e az Izraelbe irányuló pénzügyi tranzakciókat.

A döntést az egyetemfoglaló diákok céljaik eléréseként értékelték, így a sátortábort békés körülmények között fel is bontották.

Hasonló egyeztetések indultak meg a New Jersey-i Rutgers Egyetem vezetése és a tiltakozók között is, itt a diákok hasonló, békés rendezésben reménykednek.

De milyen hatással van a főként elitegyetemeken szervezett palesztinbarát-tiltakozó sorozat az amerikai főiskolákra és egyetemekre általában? Egy új felmérés, amelyet az Axios közölt, azt mutatja, a gázai háború elleni titlakozás továbbra sem győzte meg az egyetemisták többségét, akiknek egyszerűen nincs véleményük a közel-keleti helyzetről.

A kutatás számai szerint a fiatalokat számos kérdés – kézenfekvő módon – az amerikai egészségügyi reform, az országon belüli faji megkülönböztetés, a tandíj- és diákhitel-rendszer rendezése, a klímaváltozás, a fegyvertartás szabályozása, sőt, még a bevándorlás is jobban érdekli, mint Izrael háborúja. 

felmérés az amerikai egyetemisták között. Forrás: Generation Lab, Ábra: Axios

A felmérést közzétevő Axios figyelmeztetett, ez egyrészt azt jelenti, hogy a fősodratú média súlyához képest túl sokat törődött – negatív felhanggal – a top egyetemek kampuszain zajló tüntetésekkel.

Másrészt pedig, ha Joe Biden az őszi elnökválasztást elveszíti, a felmérés szerint az nem a háborúellenes tüntetések, hanem a fiatalok és egyetemisták szerint nagyobb fontosságú, de elhanyagolt ügyek miatt lesz – amelyeket a palesztin ügyet kulcskérdéssé tevő amerikai progresszívek sem kérnek számon a demokrata vezetésen.

Megegyezés Dublinban, folytatódó diákakciók Amszterdamban

Az egyetemi tiltakozások időközben Nyugat-Európára is átterjedtek. Anglia tucatnyi egyeteme, közöttük Oxford és Cambridge is a Columbia Egyetemhez hasonló sátortábort hozott létre tiltakozásként, de így tett a hollandiai Amszerdami és Utrechti Egyetem diákságának palesztinokkal szolidáris része, a párizsi Science Po diákjai Franciaországban, a Bécsi Egyetem hallgatói Ausztriában és a dublini Trinity College diákjai Írországban. A berlini Freie Universität és Humboldt Egyetem  diákjai hasonlóan jártak el, de az ő egyetemfoglalásukat a berlini rendőrség a lebrutálisabb eszközökkel órákon belül felszámolta. Akciójuk során a berlini vezetés és a szövetségi kormány „antiszemitizmussal szembeni zéró toleraniájára” hivatkoztak.

Amszterdamban a rendőrség megpróbált minél több diákot letartóztatni, a tiltakozások utcai tüntetéssé növekedtek, sőt, egyes tüntetők a holland főváros utcáinak köveiből és utcai bútorokból barikádokat is rögtönöztek. A rendőrség itt is több tucat tüntetőt tartóztatott le rövidebb időre.

A dublini diákakciót eközben siker koronázta. A Trinity College diákönkormányzata és az egyetem vezetése közösen megegyeztek abban, hogy a Trinity College minél előbb megszünteti minden, izraeli cégekben tett befektetését, amelyet az egyetem tőkealapjának menedzserei felügyelnek majd. A Brown-hoz hasonlóan a diáktüntetők itt is megelégedtek az intézkedés mértékével. 

Hasonló demonstrációk folynak spanyolországi egyetemeken is, ahol a felsőoktatási intézmények rektori fóruma csütörtökön bejelentette, hogy felülvizsgálják az intézményes kapcsolatokat Izraellel, és indokolt esetben felfüggezstik majd őket. A rektorok amellett is elköteleződtek, hogy megerősítsék az együttműködést a palesztin felsőoktatási és kutatói hálózattal, és kiterjesszék a menekültek kapcsán folyó szolidaritási akciókat. Miközben kiálltak az egyetemi demonstrációk mellett, az antiszemitizmus és az iszlamofóbia vagy a gyűlöletbeszéd más formái elleni fellépés fontosságát is hangsúlyozták. 

Eurovíziós izraeli részsiker a tilakozások ellenére

Az újabb, véres közel-keleti háború az idén Svédországban, Malmöben megrendezésre kerülő Eurovíziós Dalfesztiválra is rányomta bélyegét. Palesztinbarát, háborúellenes és baloldali szervezetek ugyanis arra szólították fel a dalfesztivál szervezőit, a Gázában súlyos háborús bűnöket elkövető Izrael versenyzőjét ne engedjék elindulni a fesztiválon. Az ezt követelők hivatkoztak arra is, hogy Oroszország súlyos ukrajnai agressziója után már nem vehet részt a rendezvényen, hasonló elbánást követelnek Izrael esetében is. 

A dalfesztivál mindezt megtagadta, így az ez ellen tiltakozók csütörtökön Malmöben, a fesztivál helyszíne előtt szerveztek demonstrációt, az izraeli Eden Golan részvétele ellen. Ezen a tüntetésen megjelent Greta Thunberg klímaaktivista is, aki emlékeztetett, amíg az izraeli versenyzőt ünneplik a fesztiválon, továbbra is ártatlan gázai civilek halnak meg minden nap a háborúban.

„Ez egy szakszervezeti akció. Elítéljük Izrael állama által elkövetett emberi jogi jogsérétéseket. Ezen felül Izrael eltiporja a sajtó szabadságát. Ezért szakítjuk meg röviden adásunkat. #CeaseFireNow StopGenocideNow” – ez az üzenet jelent meg a belga VRT tévécsatorna eurovíziós közvetítésének félidejében, május 9-én, az Acod szakszervezet jóvoltából, számolt be róla a Le Monde.

A szakszervezet nemcsak a gázai harcok és mészárlás megállítását szorgalmazza, hanem a nemzetközi megfigyelők és a sajtó belépésének engedélyezését is az övezetbe, illetve a tárgyalások megkezdését. „A tétlenség, az, hogy csak nézzük, mi történik, már nem opció”, fogalmaztak közleményükben.

A tiltakozások ellenére az Euróvízió első fordulójából Golan a produkciójára kapott SMS és online szavazatok alapján a döntőbe jutott. Annak ellenére, hogy helyben sokan még ki is fütyülték az országa politikája mellett látványosan kiálló izraeli énekesnőt.

Támogass, hogy folytathassuk! 5 millió forintot gyűjtünk május végéig!

Nem luxuskiadásokra költünk, a működésünk a tét.