Az USA és Kína a háborúk utáni világrendről egyezkednek, de Európának nem osztanak lapot
Miről beszélt csütörtökön és pénteken a kínai és amerikai elnök, és mit jelent ez ránk nézve?
Miről beszélt csütörtökön és pénteken a kínai és amerikai elnök, és mit jelent ez ránk nézve?
Folytatódik az államszocializmus-vita, szempontok Böröcz József tanulmányához.
A ma is létező államszocialista társadalmak összességében jobban teljesítenek, mint bármikor valaha – miközben térségünk államai, amelyek nagy gázzal visszatolattak a kapitalizmusba, tizenöt-húsz évet vesztettek a globális versengésben.
Az olyan déli országok, mint Brazília vagy India, nem meghajolnak az USA akarata előtt, hanem ellenállnak, erősítik együttműködéseiket, és alternatívákat keresnek.
Mindannyiunk, így a kormánypártok és szimpatizánsaik nevében is remélnünk kell, hogy ez az ügy nem jut el a hadbíróságig. Ugyanis ilyesmi utoljára a Rákosi-korban fordult elő.
A politikai folyamatok elemzése a közbeszédben többnyire elválik a gazdasági trendek értelmezésétől.
Warren Buffett amerikai milliárdos már idén májusban megszabadult a TSMC tajvani chipgyártó részvényeitől.
Japán alkotmányának kilencedik cikkelye alkotmányba foglalta a békét. A várható alkotmánymódosítás borús képet fest a béke fennmaradásának esélyeiről.
Orbán csak addig volt Putyin legjobb barátja, ameddig Oroszország gazdasági előnyöket tudott biztosítani az ország és a Fidesz számára. Ami ebből maradt, az is csak mutatóba.
Ugyan a demokrata jelölt győzelme a külpolitika területén várhatóan egy kis enyhülést jelent a következő 4 évben, azonban a Trump előtti viszony- és értékrendszer már nem tud ugyanúgy visszarendeződni. Kérdés, hogy ebben a geopolitikai térben hogy alakul majd Európa sorsa.