Franciák voltak
Október 16 óta nem telik el úgy nap, de talán óra sem, hogy Macron és kormánya ne jönne elő újabb betiltásokkal és bezárásokkal, újabb és újabb elképesztő mondatokkal, azaz ne használná ki iszlamofób ámokfutásra a helyzetet.
Október 16 óta nem telik el úgy nap, de talán óra sem, hogy Macron és kormánya ne jönne elő újabb betiltásokkal és bezárásokkal, újabb és újabb elképesztő mondatokkal, azaz ne használná ki iszlamofób ámokfutásra a helyzetet.
A „szeparatizmusról” szóló kampányt megszakította a koronavírus-válság, de a köztársasági évforduló kitűnő apropót adott a téma felmelegítésére.
„A tiszteletadás mögött Macron megfullasztja a kórházakat”, hirdette egy lufikra kötött transzparens a katonai parádé felett az égbolton.
Macron a számára kudarcos önkormányzati választások után átszervezte kormányát.
A kormány megy, a politikai orientáció marad, és az elnök nem szeretne riválist a miniszterelnöki székben.
Az eddig megígért 6 milliárd eurónál jóval többet, ideálisan ennek dupláját követelik béremelésre és beruházásokra, a páciensek és a dolgozók érdekében.
Ez viszont Franciaországnak legalább annyira érdeke, mint a befolyási övezetébe tartozó, szegény államoknak
Hogy lehet az, hogy Macron kormánya se januárban, se februárban, se márciusban nem követte se Németország, se a WHO „tesztelni, tesztelni, tesztelni” jelszavát és irányelvét?
A francia elnök rendeletekkel irányítana, rendkívüli beszédeket tart, illetve elnapolta az önkormányzati választások második fordulóját – minden jel szerint abban reménykedik, hogy a járvány után a válságkezelése miatt népszerűbbé válik pártja.
Hogyan maradjanak otthon, ha nincs otthonuk?