A Város Mindenkié szerint a lakásprivatizáció több kárt okoz hosszútávon, mint amennyi hasznot hoz rövidtávon. A polgármester szerint viszont az önkormányzati elvonások miatt szükségszerű az ingatlanok eladása.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa elfogadta a kormány öt pontos javaslatcsomagját, szociális fejlesztések azonban nem szerepelnek a beruházások között.
Valóban végletesen megosztotta a magyar társadalmat politika? Lehetséges-e egyáltalán forradalom – legyen bár „szelíd” és erőszakmentes – „egymásnak feszülés” nélkül?
A főváros és a kormány tárgyalásai eredménytelenül zárultak, a főpolgármester évet értékelt.
Ingatlanvásárlással, építéssel és az üres lakások bevonásával enyhítene a lakhatási válságon a budapesti önkormányzat közösen a lakáspolitikával foglalkozó civilekkel.
Megváltozna a teleülési beépítést szabályozó rendelkezések rendszere, ezt is elveszítené az önkormányzat.
Karácsony Gergely és Szlávik János adatai is alátámasztják, hogy itt van a harmadik hullám.
Tíz oltópontot állíthat majd fel Budapest önkormányzata.
Az AVM bízik abban, hogy a döntéshozók érzékelik problémák súlyát, megoldásuk érdekében mozgósítják a szükséges erőforrásokat, figyelembe veszik az AVM által ajánlott irányelveket, és nyitottak az aktivistákkal folytatandó további szakmai egyeztetésre.
Nagyjából 5 milliárd forintos keretből gazdálkodhat a következő hét évben Budapest összes önkormányzata együttvéve.
