Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ellenzéki vezetésű városoknak valahogy jóval kevesebb válságkompenzáció jutott, mint a fideszeseknek

A járvány alatti gazdasági intézkedések ürügyén a kormány lakosonként 39 ezer forintot vett el az ellenzéki vezetésű városoktól, míg a kormánypárti vezetésű városok átlagosan fejenként 15 ezer forinttal kell, hogy kevesebb forrásból gazdálkodjanak 2019-hez képest a G7 számításai alapján. A 10 000 fő fölötti lakosságszámú, összesen 170 településen Magyarország lakosságának 59 százaléka él, a G7 külön számolta Budapest kerületeit.

A lap szerint míg a kormánypárti települések esetében átlagosan hat százalékkal csökkentek a bevételek, az ellenzékiek 11 százalékkal kevesebb bevételhez jutottak.

A lap emlékeztet arra, hogy a nagyobb településeken sokkal nagyobb súllyal, átlagosan 36 százalékkal estek latba a saját, helyi források, így a gépjárműadó és a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adója, melyeket a kormány elvett ezektől a településektől. A kisebb települések korábban is sokkal inkább rá voltak utalva a központi kormányzattól kapott forrásokra.

A kistelepülések esetében a kormány a kieső adóbevételek kompenzációjáról döntött, a nagyobb települések esetében eseti alapon. Az azonban látszik, hogy míg a fideszes vezetésű települések a nem túl fényes kilátások ellenére 2021-ben 0,6 százalékkal magasabb költségvetéssel terveztek mint 2019-ben, az ellenzéki városok 12 százalékkal alacsonyabbal. Vagyis a fideszes városvezetők vélhetően számítottak a magasabb kompenzációra.

A lap figyelmeztet arra, hogy a települési költségvetésekben két százalékkal csökkennek a bérek, ami az így is alacsony dolgozói létszám további csökkenését vetíti előre.

Noha már most is hiány van bölcsődei dolgozókból, vagy például szociális szakemberekből, a települési önkormányzatok vélhetően a jövőben még kevésbé fogják tudni megfizetni őket. A kormányzati elvonások települési dolgozókra gyakorolt hatására a szakszervezetek is felhívták már a figyelmet. De csökkennek az új beruházások is, az ellenzéki városokban 34, a kormánypárti vezetésűekben 11 százalékkal, felújításokra pedig 23 százalékkal jut kevesebb pénz.

A G7 cikkéből kiderül, hogy látványos a tendencia, miszerint a kormánypárti városok bevételeinek kiesését bőkezűbben hajlamos kompenzálni a kormány, erre jó példa Budapest esete, aminek a bevételkieséseit egyáltalán nem kompenzálta – azonban az is igaz, hogy Budapesten több a nagyvállalat, amik továbbra is fizetnek iparűzési adót. Igaz ez ugyanakkor a többi nagyvárosra is, például Debrecenre, ami mégiscsak kis híján hárommilliárd forintos kompenzációban részesült.

A tendenciára nem nehéz ráhúzni, hogy a jövő tavasszal esedékes választásokon kitűnően fogja segíteni a kormánypárt(ok) kampányát.

Hisz a kampányban nem lesz nehéz rámutatni arra, hogy míg a fideszes vezetésű városokban töretlen volt a fejlődés, vagy ha nem is, akkor sem kellett komoly megszorításokat bevezetni, addig az „alkalmatlan” ellenzék vezette településeken esetleg akár alapszolgáltatásokra sem volt pénz. Ami a városlakók életkörülményeinek romlásával jár.

A budapesti önkormányzat plakátkampánnyal igyekszik felhívni a figyelmet a kormányzati igazságtalanságokra, a III. kerület viszont lakásprivatizálásba fogott a megszorítások miatt. Mint a Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa korábban hangsúlyozta,

„A magyar városok és falvak működőképessége, a településeink polgárainak az önkormányzatok által biztosított közszolgáltatások ellátása a tét az önkormányzati szövetségek és a kormány soron következő egyeztetésén, az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) január 14-i ülésén.”

Az ellenzéki városvezetők a járványhoz köthető gazdasági intézkedések bejelentése óta hangsúlyozzák, hogy a kormány a városvezetés politikai hovatartozásától függően támogatja a településeket (egyes hangok szerint viszonylag ad hoc módon). A Magyar Önkormányzatok Szövetsége Facebook posztban reagált a cikkben foglalt megállapításokra: