Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ezek a budapesti részvételi költségvetés legérdekesebb projektjei

Nemsokára lezárul a Fővárosi Önkormányzat által meghirdetett részvételi költségvetési pályázat, ahol a budapesti lakosok számos városfejlesztési projekt közül választhatnak. A külföldön már sikeresen működő részvételi költségvetési modellt a főváros 2020 októberében indította útjára. A rengeteg beküldött projekt közül egy civilekből álló tanács választotta ki azokat az ötleteket, amelyekre június 30-ig szavazhatnaki a városlakók.

A pályázatra szövetséges szervezeteink is nyújtottak be projekteket, melyek a lakhatási válság enyhítését és a közvécék állapotának javítását tűzték ki célul.

A főváros a 2020-as költségvetésben összesen egymilliárd forintot különített el a budapestiek által kijelölt legfontosabb célok megvalósítására. A részvételi költségvetésre három kategóriában lehetett beküldeni projekteket. Az egész Budapestet, vagy legalább három kerületet érintő fejlesztésekre félmilliárd forint áll rendelkezésre, amely felett két győztes projekt rendelkezhet. A Zöld Budapest kategóriában a főváros zöldfelületeinek bővítésére és a környezeti fenntarthatóságra vártak ötleteket. A Gondoskodó Budapest kategóriában társadalmi szolidaritást elősegítő és közösségfejlesztő javaslatokat lehetett beküldeni. Az utóbbi két kategóriában 250-250 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre az ötletek megvalósítására, az egyes projektekre pedig legfeljebb 50 millió forint nyerhető el.

Májusban összesen 687 ötlet érkezett be a pályázatra, melyeket végül 53 projektre szűkítettek. Az első szakmai szűrést a Fővárosi Önkormányzat szakmai főosztályai, illetve érintettség esetén a kerületi önkormányzatok végezték, amelyek a technikai részletek alapján szelektálták a projekteket. Ezt követően a műszakilag és jogszabályilag is megvalósítható beruházásokból a civilekből álló részvételi költségvetés tanácsa válogatta ki a szavazásra bocsátott ötleteket.

A részvételi költségvetés modelljéről tavaly a Friedrich-Ebert-Stiftung, a Budapest Megújuló Magyarországért Alapítvány és K-Monitor Közhasznú Egyesület készített közös tanulmányt, melyben iránymutatásokat is megfogalmaztak az önkormányzatok és civil szervezetek számára a modell alkalmazásához. A tanulmány szerint a részvételi költségvetés több mint konzultáció, mivel elengedhetetlen része a demokratikus közvita és a döntéshozási folyamat, amelynek során ,,polgárok széles köre problémákat azonosít, vitat meg, rangsorol, tesz a megoldásukra javaslatokat, majd ezeket megvalósítandó projektté alakítja, végül pedig dönt róluk.” A dolgozat a részvételi költségvetést az adminisztráció és az társadalom spiráljaként azonosítja, amelyben a döntések és az ezekre irányuló reflexiók folyamatosan átlépik a kettő határvonalát.

A részvételi költségvetési modellt Magyarországon elsőként Kispest önkormányzata vezette be 2016-ban. A civilek és képviselők együttműködésével létrehozott kezdeményezés az évek alatt növekvő népszerűségnek örvendett, így a költségvetésből is egyre nagyobb összegeket különítettek el a projektekre. 2019 nyarán Budapest XXII. kerületében is bevezették az úgynevezett ,,közösségi költségvetést”, 2020 októberében pedig a fővárosi önkormányzat hirdette meg az eddigi legnagyobb összeggel gazdálkodó részvételi kezdeményezést.

Le Marietta, a „Nyitott Budapest” társadalmi együttműködési osztály vezetője szerint a mostani pályázatra sok ötlet érkezett a közvécék, közösségi kertek létesítésére, valamint zöldterületek kialakítására, de lakhatással összefüggő projektekre is lehet szavazni.

A Mércén mi is folyamatosan nyomon követjük a lakhatással kapcsolatos ügyeket és elkötelezettek vagyunk a lokális és rendszerszintű egyenlőtlenségek felszámolásában, így ebben a cikkben három projektet mutatunk be a részvételi költségvetésre beérkezett ötletek közül.

Az egyik a Periféria Központ által beküldött, egész Budapestet érintő beruházás, amely a megfizethető lakhatást tűzte ki célul.

A projekt keretében fővárosi ingatlanokat újítanának fel és adnának bérbe non-profit alapon, megvalósító-közvetítő szervezetek bevonásával.

A megfizethető lakhatás hiánya sokak számára égető probléma Budapesten, ugyanis többek nem képesek a fizetésükből megfelelő lakást biztosítani maguknak. Ugyanakkor számos fővárosi ingatlan áll üresen, mert az önkormányzatnak nincs pénze a hasznosításukra. A projekt erre kínál megoldást, melynek keretében egy külsős lakhatási szervezet segítségével, és a leendő lakók aktív részvételével az üres ingatlanokat megfizethető lakbérű lakásokká alakítanák.

Az Utcáról Lakásba! Egyesület szintén a lakhatási válságra kíván megoldást találni.

A Gondoskodó Budapest kategóriában beadott projekt a fővárosi vagy kerületi tulajdonú, üresen álló lakások vagy lakhatásra használható ingatlanok felújítását valósítaná meg civil szervezeti segítséggel és az érintettek önkéntes munkájával.

Az egyesület ezt követően bérbeadná a kialakított lakásokat, lakóegységeket a rászorulók számára.

A Város Mindenkié (AVM) már régóta foglalkozik a közvécék állapotával Budapesten. A Gondoskodó Budapest kategóriába beküldött projektjük is erre a problémára fókuszál. A nyilvános illemhelyek száma rendkívül lecsökkent Budapesten, egyes WC-k állapota pedig kifogásolható. Mint írják a szolgáltatás sokak számára fontos, de a létesítmények jobb kihasználtsága érdekében szükség van újszerű megoldásokral is a nyilvános illemhelyekkel kapcsolatos rossz tapasztalatok, előítéletek felülírására érdekében.

Ingyenesen használható vagy okos fizetési lehetőséggel ellátott, példamutató közvécéket helyeznének el Budapest két pontján.

A beküldött ötletekre a budapestiek még június 30-ig szavazhatnak online a részvételi költségvetés honlapján, vagy papír alapon.

Címlapkép: Szolidaritás Akciócsoport