Fontos társadalmi problémára világított rá az ingyenes kormánypárti városi bulvárlap, a Metropol on-line kiadása szerdai cikkében, amiben a budapesti Blaha Lujza téren tapasztalható állapotokról közölt riportot .
Bár ne tette volna.
A lap ugyanis az emberi méltóságot messzemenőkig semmibe vevő, az útszéli gyalázkodás legkellemetlenebb formáit idéző szólamokkal gyalázza szerencsétlenebb, hajléktalan embertársainkat – és noha lehet tudni, hogy az ellenzéki városvezetők jelentik a valódi célpontot, az ostor végső soron a fedél nélkül élőkön csattan.
A lap az „utca embere” megszólaltatásával támasztja alá, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak, elsősorban arra fűzve fel a nyilatkozók gondolatait, hogy milyen alkalmatlan véleményük szerint a Józsefváros, valamint Budapest vezetése, nevesül Pikó András polgármester, valamint Karácsony Gergely főpolgármester.
Ugyanakkor akarva-akaratlanul rávilágítanak egy fontos problémára is.
Az egyik megszólaló szerint ugyanis közvécékre lenne szükség a téren – ami kétségkívül így van. Mint József, a helyi nyugdíjas mondta,
„köztéri vécét kéne helyezni ide a térre, mert itt végzik el a dolgukat a hajléktalanok.”
Valóban súlyos problémát jelent ugyanis Budapesten a közvécék elkeserítően alacsony száma, és abban is bizonyosak lehetünk, hogy a dolgukat az utcán elvégző embertársaink nem jókedvükből nem vesznek igénybe ilyen szolgáltatást, hanem egészen konkrétan azért, mert nincs.
Sajnos a kormánypárti bulvárlap név nélkül publikáló munkatársa arra nem tér ki, hogy jó esetben ingyenes, ne adj’ isten tisztálkodási lehetőséget is biztosító helyiségeket kellene a publikum szolgálatába állítani, és akkor azon sem kellene az utca emberének megbotránkoznia, hogy hajléktalan emberek mosakodásra is használják a téren található (szerencsére üzemelő) ivókutat. Azt ugyanis talán említeni se kell, hogy az ivókútban sem jókedvükben mosakodnak emberek.
Szintén fájó hiányossága a cikknek, hogy nem kéri számon a városvezetésen, hogy miért nem biztosítanak több lakást a hajléktalan emberek számára, pedig kézenfekvő megoldást jelenthetne a jelenleg többnyire kilátástalan helyzetben tengődő embertársaink tömegeinek. Hogy milyen pozitív hatásai vannak annak, ha hajléktalan embereknek lakhatást biztosítunk ahelyett, hogy büntetnénk vagy elüldöznénk őket hogy ne legyenek láthatók, talán nem kell ecsetelni.
Aki szeretne megismerkedni az ilyen jellegű programok előnyeivel, annak bátran ajánljuk az Utcáról Lakásba Egyesület honlapját, ahol bővebb tájékoztatást kaphat, vagy ezt a riportunkat, esetleg az egyesület munkájáról szóló cikkeinket, illetve Kovács Vera, az ULE társelnökének a Mércén megjelent írásait, valamint A Város Mindenkié portálunkon elérhető oldalát.
A Metropol számonkérhetné a városi és kerületi vezetéseket amiatt, hogy nem lépnek fel erélyesebben az üresen álló, vagy rövidtávra kiadott, AirBnB-ztetett lakások tulajdonosaival szemben, holott a lakhatási válság mélyítéséhez ezen gyakorlatok is nagyban hozzájárulnak. Ezzel szemben a hajléktalanság büntetése, melyet az egyik megszólaló szorgalmazna, nem jelent valódi megoldást.
Ahogy az sem – és egyben mérhetetlenül felelőtlen viselkedés – ha egy újság a probléma valódi megoldása helyett arra pazarolja nemhogy a papírt, de az on-line tárhelyének a drága bájtjait, hogy a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb csoportjába rúgjon bele.
Pedig – ha nem lenne elsődleges célja Budapest vezetésének lejáratása a kiszolgáltatottak gyalázása útján – felhívhatná a figyelmet Metropol a főváros részvételi költségvetésére is, melyen a budapestiek egymilliárd forint sorsáról szavazhatnak.
Akit zavarnak az utcán élő, hajléktalan emberek, bátran leteheti a voksát a fedél nélkül élők lakáshoz jutását elősegítő, valamint a közvécék kihelyezésére vonatkozó lehetőségek mellett. Ha pedig tevékenyebben is részt vállalna ezen valóban húsbavágó társadalmi probléma elleni küzdelemben, arra is van lehetősége, például itt, vagy itt.
