A második magyar köztársaság emlékezete
A mai évforduló alkalmával hangot kell adni azoknak a republikánus demokratáknak, akik 1946-ban az emberi egyenlőségen alapuló társadalomért kívántak fellépni.

Üdvözlünk a Mérce napi véleményrovatának, az AMércének az oldalán. A rovat célja, hogy naponta tudjunk nektek adni egy olyan véleménycikket, ami kitekint a mindennapi megszokott nézőpontokból, új dinamikákat ad a gondolkodásunknak, leveri azokat a falakat, amiket a politika körénk épít.
A mai évforduló alkalmával hangot kell adni azoknak a republikánus demokratáknak, akik 1946-ban az emberi egyenlőségen alapuló társadalomért kívántak fellépni.
Engedelmességgel nem az észnek, az államnak vagy a köznek tartozunk, hanem egymásnak. Cselekvésünket egymás érdekeinek fényében alakítani nem főhajtás egy külső, idegen hatalom előtt, hanem társas lényként épp úgy legsajátabb lényegünk kifejeződése, mint a független önrendelkezés.
Amikor a Magyar Postát az ellenzéki pártok a túlóratörvényről kérdezték, válasz helyett sorosozást kaptak. Nem a Fidelitastól, hanem a postától. Egy olyan intézménytől, aminek csak a levelek szállításával kapcsolatban kellene, hogy mondanivalója legyen.
A válság teremtette lehetőség most is az elmélkedő munka lehetne, ugyanis ez az egész kizökkent helyzet kicsit arra kényszerít mindannyiunkat, hogy kísérletezzünk, próbálkozzunk, és lazítsunk régi pedagógiai beidegződéseinken.
Hat éve a kurd-arab népi csapatok szolidaritása szabadította meg a lerombolt várost, amelynek határán már ott ólálkodnak Erdogan szabadcsapatai. De semmi baj, Hillary és Chelsea Clinton remek filmje majd feledteti velük a rabszolgának elhurcolt gyerekeket is!
Az auschwitzi megsemmisítő tábor felszabadulásának 76. évfordulóján nem nehéz belátni, hogy a holokauszt magyar főbűnöseinek cselekedetei feledésbe merültek, olyannyira, hogy még a nevük sem közismert.
A válság alkalmat teremt a fennálló rendszer valóságával való szembenézésre, amit pedagógusként nem úszhatunk meg, ha mondani akarunk valamit az ifjaknak.
A kapitalizmus személyiségformáló intézményrendszere nem működik tökéletesen, belecsúsznak hibák, porszemek kerülnek a gépezetébe, melyek révén olyan személyiségek is felbukkanhatnak, akik nem tudnak és nem is akarnak belesimulni a rendszerbe.
1891. január 22-én született Antonio Gramsci, a baloldal egyik jelentős teoretikusa. Miért olyan meghatározó szellemi öröksége? Mitől aktuális napjainkra nézve is? Miért kell foglalkoznunk vele?
A kizsákmányolás fokozása a ’68-as forradalmak árnyékában megnövekedett szabadságnak álcázott, erősödő kitettséget okoz a hálózatok egyre bonyolódó rendszerében testet öltő termelési viszonyoknak.