Miközben ma Európa-szerte több százmillióan döntenek a minden uniós állampolgárt képviselni hivatott Európai Parlament összetételéről, a választás gyakorlati lebonyolítása tagállamonként igen eltérő lehet. Magyarországhoz képest Franciaországban (ahol a tengerentúli területek miatt két napon keresztül és több kontinensen zajlik a voksolás) a legfőbb eltérés a szavazólapok kialakításában mutatkozik meg.
Míg a magyar EP-választásokon a 11 induló lista egyetlen szavazólapra kerül fel, amelyen a választók beikszelhetik a számukra szimpatikusat, addig Franciaországban minden pártnak saját szavazólapja (bulletin de vote) van, amelyek külsőben is eltérnek egymástól. A radikális baloldali La France Insoumise szavazólapján például a az EP-képviselőjelöltek előterében láthatjuk a párt 2022-es elnökjelöltjét, és a politikától való visszavonulása ellenére továbbra is a párt tulajdonképpeni vezetőjének számító Jean-Luc Mélenchont.
A szélsőjobboldali Rassemblement National (Nemzeti Tömörülés) szavazólapján Jordan Bardella listavezető és Marine Le Pen mosolyog ránk a „Franciaország visszatér!” (La France revient!) szlogen alatt. Ezzel szemben a balközép szocialisták Európa „felébresztését” hirdető szavazólapjának egyik oldalát teljes egészében elfoglalja a párt listavazetőjének, a médiában sokat szerepeltett Raphaël Glucskmann-nak az arcképe, a többi jelölt neve már csak a másik oldalra fért fel.
Ezeknek a színes, szórólapokra vagy reklámújságokra hajazó szavazócéduláknak a kinyomtatása és a szavazókörökbe való eljuttatása alapvetően a választáson induló pártok felelőssége, ami igen költséges mutatványnak számít, mivel az állam csak a három százalékos eredményt meghaladó választási listák kampányköltségeit téríti meg. Ez a rendszer komoly kihívás elé állítja a kisebb pártokat, akik nem is tudják minden szavazókörbe eljuttatni a szavazólapjaikat. Ez azonban nem jelenti az EP-s megmérettetésből való kizárásukat, mivel Franciaországban a választók maguk is letölthetik és kinyomtathatják a szavazólapokat, amiket aztán elvihetnek a saját szavazókörükbe.
A szavazókörökben az A4-es méretű szavazólapok egy hosszú asztalon vannak kihelyezve, amelyekből a voksoláson résztvevők maguk választhatják ki a számukra szimpatikusat, mielőtt a szavazófülke irányába vennék az irányt. A szavazás titkosságának megőrzése érdekében minimum két szavazólapot kell kiválasztanunk. De semmilyen szabály nem írja elő, hogy az összes szavazólapot fel kell vennünk, ami az idei választáson, melyen rekordszámú, 38 lista méretteti meg magát, igen nehéz feladat is lenne.
A szavazófülkében a nekünk kedves szavazólapot csupán be kell hajtogatni egy apró méretű borítékba. A választási névjegyzék másodjára történő leellenőrzése után (Franciaországban a választáson való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött) bedobhatjuk a borítékunkat az urnába, amit a szavazókör elnöke egy „a voté” ( „szavazott”) felkiáltással nyugtáz.