Az, hogy a vasutat, egyetemeket, egészségügyet vagy a Nemzeti Galériát eladjuk, kiárusítjuk, megszerezzük, rendkívül népszerűtlen ötlet lenne. Inkább az elhanyagolás stratégiáját alkalmazzák.
A baloldal akkor lesz erős, ha a valóságot tudja uralni, nem „a narratívát”.
A Fidesz új politikai terméke a polgári- és proletárforradalmak leverőinek piedesztálra emelése?
Bármennyire is kényelmetlen ez a következtetés, de az újjáépítés megkezdéséhez békére van szükség. De hogyan lehet ez a béke tartós?
Az olvasó végigkíséri a fiatal Annie Ernaux-ot az abortuszért folytatott harcban, a bizonytalanságban és a kétségbeesésben.
A történelmi egyházak és kormányközeli karitatív szervezetek a „ha szeretettel segítünk, az mindig jó” hozzáállással gyakran szakértelem nélkül állnak sorba a hatalomért és pénzért, miközben a teljes szociális szférát ellenőrizhetetlenné teszik.
Elnök lehet belőle.
Vajon majdnem húszévnyi EU-tagsággal a hátunk mögött újból egy köldöknézős, brüsszelezős EP-kampány vár-e Magyarországra?
Az uralkodó elitek a válságokra újabb válságokkal válaszolnak, a gazdasági válság elől háborúba menekülnek.
A hatalomban lévők a rendkívüli helyzetet arra használják fel, hogy olyan államot építsenek ki, amely „törvényesíti a jogtalanságot”
