Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mit mond el Magyarországról, hogy a nagyszünetben kilakoltathatnak egy iskolát?

„Intézményünknek egy esztétikus, a modern magyar iskola építészet (sic) legjobb hagyományait tükröző épület ad otthont”

– írja honlapján bemutatkozásában a soroksári Qualitas alapítványi gimnázium. Kedd kora délután azt is megtudhattuk a rendőrök társaságában érkezett Berki András bírósági végrehajtótól, hogy a saját bevallásuk szerint szép, parkos környezetben fekvő, jól felszerelt épület építését nem fizette ki az iskolát fenntartó alapítvány.

„Tájékoztatok mindenkit, hogy az iskola épületét tavaly októberben elárvereztem, az árverés jogerőre emelkedett, és a bíróság minden jogorvoslatot jogerősen elbírált. Az Ott Ferenc iskolaigazgató, illetve fenntartó alapítvány vezetőjének és az iskolatitkárnak tudomása volt erről, nem tudom, kit értesítettek, én most értesítek róla mindenkit, hogy ezt az ingatlant a mai napon mindenkinek el kell hagyni – tanároknak, diákoknak. Az ingóságait mindenki vigye el, nem maradhat itt semmi, és ide nem lehet többet tanulás céljából visszajönni. Sem oktatás céljából a tanároknak”

– közölte Berki az iskolaudvaron összeterelt diákokkal és tanárokkal. Volt olyan engedékeny, hogy a 18 év alatti diákok a tanidő végéig az épületben maradhatnak, bár arra nem tért ki, hogy ő vagy a jelenlévő rendőrök felügyelik majd őket, esetleg a tanároknak is megengedi hogy maradjanak még egy pár órát. Azt nem tudta megmondani, hogy mi lesz a diákokkal, de egy bekiabáló azt mondta, tudtával onlájn oktatásra váltanak.

A fent leírtak nem a neoliberalizmus működését illusztráló South Park-jelenetből származnak, hanem az alábbi videóból, amit az egyik diák szülője töltött fel a Facebookra.

Hiába státusz, hűség, ideológia: azért a tőke az úr

A Qualitas honlapjáról megtudhatjuk, hogy noha nappali gimnáziumi képzésük ingyenes, Soroksár alapítványi elitgimnáziumának számítanak, de legalábbis úgy pozicionálják magukat. Más intézményekhez hasonlóan hosszan büszkélkednek a diákok tanulmányi versenyeken elért eredményeivel, a tantermek jó felszereltségével, valamint többek között azzal, hogy az iskola a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kevés partnerintézményének egyike. Tehát azt találjuk, amit egy elitgimnázium honlapján várunk.

Az intézmény bemutatkozásából azt is kitűnik, hogy a diákokat konzervatív szellemiségben nevelik, fontosnak tartják a hazafias nevelést, a család, hűség, kötelességtudat stb. fontosságának hangsúlyozását. Lugosi József, a gimnázium titkára, egyszersmind hitoktató facebookos munkássága alapján mélyen egyetért a kormánypártokkal leginkább a melegjogok, az abortusz és úgy általában a nők kapcsán.

Szintén ő köszöntötte az intézményt fennállása harmincadik évfordulóján a következő szavakkal:

„Mi célra vagyunk ezen a világon? Sokszor sokaknak feltett kérdés. Mindenki habitusa szerint próbál válaszolni. A Qualitas Gimnázium vajon milyen értéket képvisel, közvetít az ifjúság számára? Szellemiségünket a nemzeti elkötelezettség hatja át. Ez elválaszthatatlan a kereszténységtől. Ehhez pedig nem kell hívőnek lenni. Hiszen ez egyben kulturális identitás is, amely összeköti az azonos gyökerű és gondolkodású embereket. Iskolánk neve – Qualitas (képesség) – kifejezi intézményünk célját: a hozzánk forduló fiatalok adottságait, képességeit segítsük kibontakozni. Tudjanak különbséget tenni az állandó értékek és a kor mulandó eszmeáramlatai között. Más szóval segítünk elválasztani a tiszta búzát az ocsútól!”

Tehát nem lehet azt mondani, hogy a jelek szerint különösebben kormányellenes hangulat uralkodott volna, nem lehet őket liberális ideológiai indoktrinációval vádolni, és annak sincs nyoma, hogy az iskola részt vett volna a kormányzat oktatási reformjai elleni tiltakozásokban.

Azt nem tudjuk meg a honlapról, hogy egykoron akkora volt az összhang, hogy Ott Ferenc alapító igazgató 2014-ben a XXIII. kerület 3. körzetében a Fidesz-KDNP színeiben indult sikertelenül. Ahogy azt sem, hogy korábban megpróbálta eltussolni, hogy földrajztanár fia diáklányokat zaklatott, és miután fenyegető hangulatot teremtett a „fideszes igazgató úr”, első körben a bilit borító tanárnőt rúgta ki. Az eltussolás nem sikerült, az igazgató a helyén maradt, de az ügyről még a NER sajtója is kénytelen volt beszámolni. A volt pedagógus pedig végül mindössze öt év felfüggesztettet kapott annak ellenére, hogy 23 rendbeli kiskorú veszélyeztetése miatt találták bűnösnek. Ugyanennyi időre tiltották el a tanári pályától.

Őszintén szólva tehát kétséges, hogy mennyiben szolgálja az intézmény a diákjai érdekeit, és persze az is véleményes, hogy milyen ideológiai nevelésben részesülnek az intézmény falai között. Ami attól sem lesz jobb, hogy ez megannyi oktatási intézményről elmondható. Ahogy az alapítványi (magán)iskolai rendszer is erősen kritizálható, ami egy megfelelő, a diákok és a teljes társadalom érdekeit szolgáló közoktatási rendszer mellett még inkább szembetűnő lenne, ha egyáltalán egy ilyen rendszerben léteznének alapítványi iskolák.

Mindez azonban egy pillanatig nem legitimálhatja azt a drasztikus és kegyetlen változást, amit a diákoknak és a pedagógusoknak el kellett szenvedniük.

Egyszerűen azért, mert nem sikerült kifizetni egy vállalkozót, és a jogrendünk a diákok zavartalan oktatáshoz való jogánál előbbre valónak tartja a tulajdonhoz való jogot.

Az ugyanis valami egészen elképesztő, hogy Magyarországon ilyen szimplán, egyik napról a másikra ki lehet penderíteni egy oktatási intézményt ahelyett, hogy először a diákok és tanárok számára megnyugtató megoldást találnának. Hovatovább az is elképesztő, hogy miközben a rendszer a diákokat – legalábbis azt, aki megteheti – az alapítványi iskolák felé terelgeti a közoktatásból, nem gondoskodik arról, hogy ne fordulhassanak elő ehhez hasonló szituációk. Végül pedig az, hogy a végrehajtói rendszerben nincs annyi rugalmasság, hogy elkerülhető legyen egy gimnázium szeptember eleji kiürítése. Láthatóan fikarcnyit sincsenek tekintettel az ott tanulók érdekeire, mert az, hogy a területen maradhatnak a tanidő végéig, nem ezt jelenti.

Bár az is igen meglepő, hogy noha Ott Ferenc Dénes alapító iskolaigazgató és Lugosi József iskolatitkár elvileg tudtak az épület elárverezéséről, a pedagógusokat és a diákokat láthatóan elfelejtették értesíteni, vagy előre felkészíteni őket arra, hogy egy időre „onlájn oktatásra” váltanak. Még szerencse, hogy az intézmény saját bevallása szerint fontosnak tartja a korszerű digitális tudás átadását, és a tanulók társadalmi helyzete vélhetően lehetővé teszi, hogy az interneten keresztül járjanak órára. Ami egyébként a jelenléti oktatást aligha helyettesítheti teljesértékűen.

Lehet tehát kritizálni az intézményt ideológiai szempontból, vezetőit temérdek más szempontból – nem akadályozták meg a bántalmazást, sőt, a bántalmazó mellé álltak; rosszul gazdálkodtak; nem szóltak a tanulóknak stb. – és magát az alapítványi iskolarendszert is, ami sajnos elsősorban általában a társadalmi egyenlőtlenségeket termeli újra, rossz esetben állami támogatással. A legnagyobb bűnös azonban a rendszer, amelyikben nincsenek biztosítékok arra, hogy egy iskolát ne tegyenek gazdasági okokból egyik napról az utcára.

Az oktatási rendszer kétségkívül nem veszítene sokat a Qualitas megszűnésével. Az eddig ott tanuló diákok és pedagógusok viszont annál többet: a közösségüket, a tanulmányaik folytonosságát, és még megannyi mást, amit minden hibája ellenére az iskola nyújthatott nekik. A Belügyminisztérium pedig már közölte is, hogy az intézményük is meg fog szűnni, ha nem szereznek hamarost új épületet, amit az eddigiek alapján nem valószínű, hogy fognak.

A rendszer pedig ismét világosan megmutatta, hogy egy magániskola nem elég jövedelmező, ha nem szednek tandíjat, az állami normatívából és támogatásokból nem tud megélni. Vagyis ismét bebizonyosodott, hogy az állami oktatási rendszerből a tehetősek számára van kiút, az anomáliák felszámolódnak, még akkor is, ha a NER-nél is NER-esebb ideológiai háttérrel indoktrinálnák a diákokat.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az Qualitas helyén, milyen funkciót találtak az iskolának épített épületnek. Azt viszont nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy jócskán jövedelmezőbb lesz.

De mit árul el a rendszerről, hogy kilakoltatnak egy nagyszünetben egy oktatási intézményt, hogy jövedelmezőbb funkciót találjanak az épületnek?