Múlt év végén robbant a hír, hogy a BKV felmérést készített a saját dolgozói körében a munkahelyi zaklatás témájában, amelynek eredményei megdöbbentőek voltak. Mit tehet egy szakszervezet az ilyen típusú helyzetekben?
Horthyt, a holokausztot és ennek emlékét arra használják, hogy karban tartsák azokat az árkokat, amiket itt hagyott nekünk a 20. század. Azokat az árkokat, amik szenvedésekre, halálra, a történelem jóvátehetetlen bűneire épülnek bal és jobboldalon egyaránt.
Ma van Szalai Júlia 70. születésnapja. Az évforduló kiváló alkalmat ad arra, hogy mindazok figyelmébe ajánljuk az írásait, akik szeretnék jobban megérteni a magyarországi társadalom kettészakadását, és esetleg tenni is akarnak egy valóban közös ország létrehozásáért.
Na jó, nem csak eggyel…
A Kertész-hagyaték egyetlen részének gondozása, kiadása és értelmezése sem lehet egy, jelenleg a nyilvánosság teljes kizárásával működő, semmiféle szakmai ellenőrzés alatt nem álló intézmény előjoga.
A Bibó számára tűrhetetlen politikai magatartás lelki lényege az, hogy a kollektív félelem akaratlanul magára zúdítja azt, amitől fél.
A késő modernitás elhozta a modern férfi válságát, miközben a patriarchátus – szemben minden híreszteléssel – köszöni szépen, jól van.
Úgy tűnik, stabilabbak, sokoldalúbbak és elvi-morális szempontok alapján hiteleznek.
Meghosszabbított kilakoltatási moratórium ide vagy oda, mégis előfordul, hogy kilakoltatnak embereket a lakásukból.
A táborok felszabadított foglyainak filmtekercsekre vétele egyben a Holokauszt el nem fogadásának, megkérdőjelezésének is a kezdőpontja. Hitchcock munkájának történetéből az is kiderül, ez nem véletlen.
