Mindenekelőtt szögezzük le: rég nem volt ennyire aktív jegybankelnökünk Magyarországon, mint Matolcsy György! Bokros jegybankelnöki teendői mellett, amelyek számosak arra is marad ideje, hogy rendszeresen felvilágosítson bennünket erről – arról.
A válság természeténél fogva a munkásokat, alkalmazottakat, kistulajdonosokat sodorja el. Orbán Viktor ezzel a helyzettel nem tud mit kezdeni. Ő reflexszerűen a NER tőkét mentené, miközben majdnem mindenkit kellene.
Válság lesz, válság van. Hogy mennyire lesz mély, de főleg, hogy mennyire fog fájni és kiknek, az viszont azon múlik, hogy az állam mennyire képes és mennyire akar válságot kezelni. Az eszközök a rendelkezésre állnak.
A magyar gazdaság „jól teljesített”, hogy mi szükség volt arra, hogy „még jobban” teljesítsen, azaz a prociklikus monetáris politikára (gyorsulás idején rálépni a gázra), annak csak Matolcsy György a megmondhatója.
Kedves Matolcsy úr, 10 éve kormányoznak, örülök, hogy felismerte, hogy nem a stadionok alapozzák meg az ország jövőjét, de kérem, szóljon erről valaki a főnöknek is!
A koronavírus-járvány egyszerre kínálati és keresleti oldali sokk, ráadásul a járvány következményei felerősítenek bizonyos nemrégiben kezdődött termelési-technológiai változásokat is.
Bizonyosan vannak, akik jobban élnek, mint egy, kettő, öt, vagy tíz évvel ezelőtt. De ne csodálkozzunk, ha a társadalom nagyjából kétharmada nem érzi úgy, hogy jobbá vált volna az anyagi, pénzügyi helyzete. Nem vált.
Jó kritikát hallani olyan embertől, aki maga is hozzájárult az ingatlanárak elszabadulásához az elmúlt pár évben.
Jelen társadalmunknak nagy szüksége lenne a dogmáktól megszabadított kreatív gondolatokra a megújulás (túlélés) érdekében. És érdemes néha a számokkal is bíbelődni.
Adóversenyben jók vagyunk, de lehetünk még jobbak! – évtizedek óta ez a jelmondat Magyarországon. Ideje lenne valami mást kitalálni!