Komoly fordulatot hozott a gödi civilek harca: hatályon kívül helyezte a Samsung gödi akkumulátorgyárának környezethasználati engedélyét a bíróság, miután azt a Göd-ÉRT Egyesület megtámadta, azonnali jogvédelmet kérve.

A helyi civilek azt írják mai Facebook-posztjukban, hogy ennek következményeképp

a hatóságnak meg kell tiltania a gyár környezethasználatát és el kell rendelnie az üzem működésének felfüggesztését. Az engedélyt a per végéig hatálytalanította a bíróság.

A környezetvédelmi hatóságnak értesítenie kell a Samsungot a végzésről – ám hogy ez biztosan megtörténjen, a Göd-ÉRT levélben szólította fel a Pest Vármegyei Kormányhivatalt, illetve a Samsungot, hogy, mivel az egységes környezethasználati engedély hiányában a gödi üzem nélkülözi a működéshez szükséges engedélyt, a telephelyen folytatott tevékenységét azonnal fel kell függeszteni – írják.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a jogszabályok betartatásáért és a multicég gátlástalan környezetkárosító működésének megfékezéséért vívott küzdelmünk ehhez a bírói döntéshez vezetett!”

– örvend a Göd-ÉRT Egyesület.

Mint arról múlt héten elsőként beszámoltunk a Mércén, az elmúlt években gigantikusra nőtt gödi akkumulátorgyár újabb bővítését tervezi a Samsung, a bíróság döntése azonban ezt is megakasztja:

az új gyáregységek építéséhez nem adható ki engedély.

December elején tíz évre előre kapta meg a most sikeresen megtámadott környezethasználati engedélyt a gödi Samsung, amit a dél-koreai multi máris módosítani kívánt, ugyanis újabb több mint 43 ezer négyzetméterrel tervezi növelni a gyárat, többek közt új gyártósorokkal és újabb több ezer tonna szerves oldószer felhasználásával. Az engedély módosítási folyamata a már megszokott módon, „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé” nyilvánítva, a helyiek megkérdezése nélkül zajlott volna.

A Samsung újabb bővüléséről szóló közleményt egyébként nem verték nagydobra a helyi döntéshozók sem, Göd önkormányzati weboldalán a nem túl figyelemfelkeltő „Tájékoztató”címet kapta, míg a gödi különleges gazdasági övezet felett őrködő vármegyei önkormányzat oldalán még ennyit sem tüntettek fel.

Cikkünk megjelenése után Kammerer Zoltán, Göd Fidesz által támogatott független polgármestere azt írta Facebook-oldalán, hogy a sajtóból értesült a gyár bővüléséről, amit „teljes mértékben felháborítónak és elfogadhatatlannak” tart, ezért kifogásait megküldte a kormányhivatalnak.

Megelőlegezett engedélyek, utólagos ígérgetések

A gödi civilek azért támadták meg a Samsung környezethasználati engedélyét, mert annak kiadása álláspontjuk szerint jogsértő módon történt, és a hatóság ezzel szabad utat adott az üzem további környezetszennyező működésének.

Mint arról az Átlátszó beszámolt év elején, a civilek többek közt azt kifogásolták, hogy a  környezetvédelmi hatóság a lakossági panaszok és a gyár sok esetben bizonyítottan törvénysértő zajszintje ellenére nem kötötte az engedély kiadását a zajszennyezés megszüntetéséhez. Csupán egy újabb, immár harmadik „zajcsökkentési intézkedési terv” végrehajtását írták elő a Samsung-gyár számára – hozzátéve: ha a zajszint még ezek után is túl magas lesz, további, utólagos zajcsökkentéseket kell végrehajtania. A civilek szerint mindez azonban sérti a jogszabályi előírásokat, melyek eleve nem teszik lehetővé több, egymást követő zajcsökkentési intézkedési terv elfogadását.

Ráadásul az egyesület által közadatként kikért októberi hatósági jegyzőkönyv annak ellenére nem szerepel az engedélyben, hogy egyértelműen igazolja: nemcsak a gyártól 100-200 méterre lévő lakóházakban, de a 600-800 méterre lévő ingatlanokban is jelentős a zajtúllépés mértéke. Mint az Átlátszó kiemelte, a jegyzőkönyvben egy szakértő meg is állapítja:

„A létesítmény a vonatkozó előírásoknak nem felel meg.” Ezért a civilek jogi álláspontja szerint amíg a zajhatárértékek betartását nem tudja biztosítani a cég, addig a gyár tevékenysége nem engedélyezhető.

A környezetvédelmi hatóság egyébként a zajprobléma „megoldásaként” tavaly decemberben minimálisan korlátozta a Samsung működését azzal, hogy elrendelte két zajforrás éjjeli működésének felfüggesztését, de ennek gyakorlati hatását nem érzékelik a lakosok.

A civilek szerint a hatóságok rendkívül megengedőek voltak a levegő- és vízszennyezés ellenőrzése, valamint a gyárban keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is.

Az engedélyből kiderül, hogy jelenleg nem biztosított a gödi gyár ipari technológiai szennyvizének kezelése: a váci szennyvíztisztító napi 4000 köbméter szennyvíz befogadására képes, miközben a Samsung két gödi gyárának kibocsátott szennyvize napi 8100 köbméter. A többlet szennyvíz befogadására Vácott egy második szennyvíztelep épül, ez azonban még nem készült el – az engedély azonban nem tisztázza, hogyan jelenleg miként oldják meg a hiányzó szennyvíz-tisztítási kapacitást.

Emellett az engedély szerint van olyan légszennyező pontforrás, amely esetében nem teljesülnek az előírt légszennyezettségi határértékek

– a hatóság azonban ez esetben is elegendőnek tartotta, ha a Samsung később igazolja a megfelelőséget.

Azt is elismerte a kormányhivatal, hogy a gyárban keletkező akku-hulladékok kezelése nem megoldott, ezért előírták, hogy a cégnek intézkedési tervet kell benyújtania, mely a hulladék gödi telephelyen történő minél nagyobb arányú feldolgozását és mennyiségének csökkentését célozza.

Nem adtak választ többek között arra a kérdésre sem, hogy az eljárás során miért nem vizsgálták a tervezett, napi több mint 20 ezer köbméter vízkivétel felszíni vizekre gyakorolt hatását – ahogy a beruházás felszín alatti vizekre gyakorolt hatását sem vizsgálták, melyet az Európai Unió Víz Keretirányelve is előír. Az sem derült ki, miért adott lehetőséget a hatóság több mint háromszor annyi víz felhasználására, mint amennyire a gyárnak szüksége van.

Magzatkárosító oldószer itt is, ott is

A felszín alatti és feletti vizek, a szennyvíz és a levegő szennyezésének alapos vizsgálata azért is rendkívül fontos lenne, mert többször is olyan veszélyes oldószert találtak a gyáron kívül a környezetben, amelynek semmi keresnivalója nem lett volna ott.

A hatóság közleménye szerint a gyár újonnan tervezett (ám a civilek által most megakasztott) bővítése során „a gyártechnológia nem módosul, ugyan azon alapanyagokból ugyan azt (sic!) a terméket tervezik előállítani, mint ami a már meglévő gyártósoroknál történik”.

A környékbeli lakosok azonban épp ezzel a „jól bejáratott” gyártechnológiával kapcsolatban bizalmatlanok évek óta.

A hosszú távon egészségkárosító zajproblémák mellett rendszeresen napvilágot látnak szabálytalanságok (tetten érte már a hatóság a dél-koreai multit például súlyos tűzvédelmi szabálysértésen és a dolgozók rákkeltő anyaggal való veszélyeztetésén is), amelyek miatt a gödiek a saját biztonságukat is féltik, arról nem is beszélve, hogy átláthatatlan, milyen hatással van a környezetre és az emberek egészségére a gyár – ismeretlen mennyiségű – kibocsátása. Az a néhány adat pedig, amely rendelkezésünkre áll, csak tovább fokozza az aggodalmat.

Mint arról az Átlátszó beszámolt, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adataiból kiderült, hogy Göd levegőjét jelentős mértékben terheli az akkugyár működése: az elektróda-gyártás során használt mérgező, belélegezve magzatkárosító hatású szerves oldószerből, az NMP-ből 88 tonna került a levegőbe 2019 és 2022 között.

Ami azonban ennél is aggasztóbb, hogy ennek a nagy része, 81,4 tonna egyetlen év alatt, 2021-ben került ki, ennek az okára pedig nincs magyarázat.

Az NMP-t először 2022-ben mutatták ki olyan helyen, ahol semmi keresnivalója nem lett volna: a helyi Göd-ÉRT Egyesület akkor akkreditált laboratóriummal vizsgáltatta be több kerti locsolókút vizét, amiben NMP-t mutattak ki. A szennyezés okát és forrását sem a hatóságok, sem a vízmű nem tárta fel.

Idén aztán újra előkerült az NMP, ezúttal a gyár melletti termőföldeken felbugyogott szennyvízben (az ilyen esetek rendszeresek a környéken), amiből a Greenpeace vett mintát. A vizsgálat jelentős mennyiségben – 200 mikrogramm/liter – mutatta ki a súlyosan egészségkárosító oldószer jelenlétét. A környezetbe került NMP-szennyezések egyikét sem vállalta magára a Samsung; a legutóbbi két esetet még csak nem is kommentálta.

​​Ezzel kapcsolatban a vízmű szolgáltató annyit közölt, hogy csőtörés történt, a kifolyt szennyvízben a Samsung kommunális szennyvize is benne volt,  a gyár ipari szennyvízvezetékén nem volt csőtörés, az ipari szennyvízelvezető rendszeren nem volt üzemzavar. „A hibaelhárítást a Vízmű munkatársai elvégezték, a fertőtlenítés és takarítás is megtörtént a hiba észlelésének napján.”

Hogy ennek ellenére miért volt NMP a szennyvízben, azt továbbra sem tudhatjuk.

Remélhetőleg mindez szintén szempont lesz a Samsung környezethasználati engedélyének felülvizsgálata során.