Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hat év után szólalt fel a parlamentben Rogán Antal

2017 decembere, azaz csaknem öt és fél év után szólalt fel a parlamentben Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Rogánnak Jámbor András, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettesének a Völner-Schadl korrupciós botrányban betöltött esetleges szerepvállalását firtató azonnali kérdésére kellett válaszolnia. Csaknem egy évvel azután, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a 444 által a Schadl–Völner-ügyben nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyvek alapján feljelentést tett, még mindig nem tudni pontosan, kikkel egyeztethetett Schadl György, a végrehajtói kar elnöke és köre.

Tavaly januárban a  444 számolt be az ügyben folyó nyomozás lehallgatási jegyzőkönyve alapján arról, hogy Schadl 2021. június 15-én azzal egy orvos ismerősével beszélgetett, aki egy magán-mentőszolgálat ügyvezetőjeként kék villogót intézett neki. A lehallgatott telefonbeszélgetésükben szóba kerül Tóni, Barbara és Ádám, valamint egy 35 évről, de legalább 10-20 évről szóló nagy üzlet. Azóta sem derült ki, hogy „Tóni”, akivel Schadl egyik barátja találkozott, Rogán Antal miniszter-e, és a másik két névazonosságoknál sem tiszta, hogy Rogán feleségéről, illetve kabinetfőnökéről van-e szó. 

Rogán Antal mai válaszában azt állította, nem ismeri és nem is ismerte Schadl Györgyöt.

A Rogánhoz kérdést intéző Jámbor András több alkalommal is érdemi nyomozást követelt „Tóni” és a többiek kilétének tisztázása érdekében, de Hadházy Ákos is írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyésznek a témában. Polt idén márciusban írt válasza szerint az „említett személyek vonatkozásában bűncselekmény gyanúja nem merült fel, így a személyek beazonosítására eljárási cselekmény foganatosítására nem került sor”.

Orbán Viktor szokásos parlamenti szereplésére is sor került: a miniszterelnököt Kálmán Olga, Bedő Dávid, Gurmai Zita, Lukács László György, Keresztes László Lóránt, Arató Gergely, Jámbor András, Komáromi Zoltán és Toroczkai László is kérdőre vonja a miniszterelnököt az azonnali kérdések órájában.

Az Országgyűlés plenáris ülése itt követhető élő videós formában:

Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Keresztes László Lóránt az ívóvízhálózat tragikus állapotáról kérdezte Orbán Viktort. A képviselő elmondta, a megtermelt ivóvíz háromnegyede megy pocsékba egy tanulmány szerint, ezért megállapította a kormány, hogy felújításra van szükség.

Az ellenzék képviselő ezért azt kérdezte, miért nem tették meg a megfelelő lépéseket, hogy ezt a hibát orvosolják, miért nem építik ki az ivóvíz-infrastruktúrát, miért az akkumulátorgyáraknak biztosítanak vizet?

Az akkumulátorgyárakról Orbán Viktor azt mondta, valahol meg kell termelni azt a pénzt, amit ivóvízhálózatra költenek.

Ma már nem azonos díjat fizetnek azonos mennyiségű vízért. Minél kisebb a település, annál drágább az ivóvíz. A miniszterelnök szerint ez helytelen, indokolt lenne ezen változtatni. Ennek a rendszernek a bevezetésén dolgoznak. A vízmű hálózatának állapota évtizedes lemaradásban van, amihez további források kellenek.

Az LMP képviselője viszontválaszában azt mondta, hogy az akkumulátorgyárak elviszik azt a profitot, amit itt megtermelnek, hiába költ tehát a kormány milliárdokat az akkumulátorgyárakat kiszolgáló, vízellátást biztosító infrastruktúrákra.

Orbán Viktor szerint „a dolgoknak van egy sorrendje”. A gyárakban termelik meg azt a pénzt, amit ivóvízhálózatra kell költeni. A gyárak adót fizetnek, ezért nem ért egyet a gyárak elleni hangulatkeltéssel.

2017 decembere, azaz csaknem öt és fél év után szólalt fel a parlamentben Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Rogánnak Jámbor András, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettesének a Völner-Schadl korrupciós botrányban betöltött esetleges szerepvállalását firtató azonnali kérdésére kellett válaszolnia.

Jámbor lendületből letónizta Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető minisztert, emlékeztetve hallgatóságát, hogy a „Tóni” név elég sokszor fordul elő a végrehajtói maffia botránya körüli lehallgatási jegyzőkönyvekben.

Tavaly januárban a  444 számolt be az ügyben folyó nyomozás lehallgatási jegyzőkönyve alapján arról, hogy Schadl 2021. június 15-én azzal egy orvos ismerősével beszélgetett, aki egy magán-mentőszolgálat ügyvezetőjeként kék villogót intézett neki. A lehallgatott telefonbeszélgetésükben szóba kerül Tóni, Barbara és Ádám, valamint egy 35 évről, de legalább 10-20 évről szóló nagy üzlet. Azóta sem derült ki, hogy „Tóni”, akivel Schadl egyik barátja találkozott, Rogán Antal miniszter-e, és a másik két névazonosságoknál sem tiszta, hogy Rogán feleségéről, illetve kabinetfőnökéről van-e szó.

A képviselő említette, hogy Barbaráról Ádámról és Tóniról is szó van – Barbarát Rogán feleségeként, Ádámot pedig Nagy Ádám kabinetfőnök személyében beazonosítva, akit vélhetően jogtalan előnyökhöz juttattak a felsőoktatási rendszerben, hogy könnyebben szerezhessen a végrehajtói feladatok ellátásához megkövetelt szakképesítést.

A politikus azt is említette, hogy Schadl György bejáratos volt a Karmelita kolostorba, és rendszeresen találkozott kormánytagokkal. Jámbor a fentiek fényében arra volt kíváncsi, hogy milyen kapcsolatban van Schadl Györggyel, aki a végrehajtói kar jelenleg előzetes letartóztatásban ülő elnöke.

Jámbor emlékeztetett, hogy az elmúlt 30 évben több százezer embert károsítottak meg a végrehajtók. Ezért új végrehajtói törvényre van szükség véleménye szerint, ezzel párhuzamosan a megkárosítottak kárpótlására, valamint a végrehajtás államosítására.

Rogán Antal válaszában azt állította, nem ismeri és nem is ismerte Schadl Györgyöt.

Egyébként pedig úgy látja, hogy a baloldali képviselők meglátása szerint azt várnák el, hogy újságcikkek alapján azonnal vádat emeljenek, majd ítéletet is hozzanak az igazságszolgáltatási rendszerben. Jogállamban azonban szerinte  nem így működik, mert a vádakat megvizsgálják a vádhatóságok, ennek képviselője pedig már többször elmondta a parlamentben, hogy Rogán tiszta mint a ma született bárány. A munkatársaival kapcsolatban elmondta, hogy nem a Párbeszéd véleménye érdekli mikor kiválasztja őket.

Jámbor viszontválaszában rámutatott, hogy nem újságcikkekben, hanem nyomozati anyagokban hangoztak el a hivatkozott részletek. Emlékeztette Rogánt hogy azt nem válaszolta meg, hogy a kabinetfőnökének mi a viszonya Schadlhöz. Majd kifejtette azt is, hogy valóban úgy látja, nem működik megfelelően a magyarországi igazságszolgáltatás, amire épp az mutat rá hogy embereket minden további nélkül kirakhatnak a lakásukból a maffiaszerűen működő végrehajtók.

Rogán viszontválaszában kifejtette, hogy Magyarországon a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani, az ő esetében pedig a vonatkozó vizsgálat lezárult. Ezután a rendelkezésre álló időhöz képest viszonylag hosszan beszélt Tordai Bence – kormánymédia szerint – illegális ingatlanbővítéséről.

Toroczkai László szintén a végrehajtói karról kérdezett. A Mi Hazánk képviselője szerint a végrehajtói rendszer problémája, hogy „profitorientált”, aminek jogi háttére hosszú időre nyúlik vissza. „Tényleg nem félnek attól, hogy a kormányra ráég az ügy?”, kérdezte. Sajnálja, hogy leszavazták a kezdeményezésüket a „non-profit” végrehajtásért.

Orbán Viktor szerint nem helyes politikusokat „csuklóból” maffiózónak nevezni, a közjegyzők nevében pedig külön kikéri, hogy „maffiózónak” nevezte őket Toroczkai. Nem fél attól, hogy a kormány ég az ügy, mert az ügyészség végzi a dolgát. A kormány egyáltalán nem boldog attól, hogy visszaéltek a lehetőségekkel, de a jogszabályokat betartatják.

A „non-profit” végrehajtást nem tartja működőképesnek, de nyitott a javaslatokra.

A Mi Hazánk képviselője szomorúan látja, hogy nem tesz valódi lépéseket a kormány. A képviselő előre elmondta, hogy nemsokára fúrt kutakról fogja legközelebb kérdezni a miniszterelnököt.

A miniszterelnök nem veszi a bátorságot, hogy rossznak vagy jónak minősítse Toroczkai javaslatát, de nem tartja életképesnek. A végrehajtói kamarának legfeljebb akkor van köze a fúrt kutakhoz ha beledobják, tette hozzá.

Lukács László – a jobbikos politikus – a „Mit gondol erről, Miniszterelnök úr?” kérdéssel fordult Orbánhoz, de mikor szót kapott, az is kiderült hogy valójában arra kíváncsi, hogy miért nem lehetetleníti el a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara működését is úgy, ahogy a Magyar Orvosi Kamaráét próbálta korábban.

A politikus elmondta, megkérdezte Parragh Lászlót, mit gondol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemlétező tagságáról. Úgy látja, Parragh nem védi a vállalkozók érdekeit, csak beszedi az évi 5000 forintos sápot a vállalkozóktól.

Hovatovább saját sikereként értékeli a kata adózás gyakorlati megszüntetését, ami rengeteg kisvállalkozót hozott nehéz helyzetbe.

Ezért arra kíváncsi, érdemes lenne-e véleménye szerint eltörölni a kötelező kamarai tagságot, akár népszavazást tartani róla.

Orbán elmondta, hogy a kamara belső ügyeiben csak a kamara az illetékes, nem a kormány. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a kormány partnernek tartja a kamarákat, majd kifejtette, hogy az MOK-nak köszönettel tartoznak, mert megegyeztek egy nagy horderejű változásban, és közösen végre is hajtották – utalt itt a hálapénz kivezetésére.

Kifejtette, hogy a kötelező tagsággal szemben sem lépnek fel a kamarák esetében, csak akkor, ha nyomásgyakorlásra használják fel és visszaélnek a hatalommal. A kormány ezzel vádolta a kamarát is, mikor megpróbálta felszámolni.

Lukács ezután elismételte, hogy az MKIK nem látja el megfelelően az érdekképviseletet, így érdemesnek látná hogy bevezessék ott is azt a rendszert, hogy a tagok szabadon dönthessenek a tagságról.

Orbán viszontválaszában arra hivatkozott, hogy ebben a kérdésben csak a kamara tagjai dönthetnek, vagyis úgy tett, mintha nem pont ezt játszották volna el a MOK-kal. Végül méltatta az MKIK által nyújtott segítséget a válságkezelés során. Külön kiemelte a szervezet által kezelt vállalati kedvezményes hitelezést.

Gurmai Zita, az MSZP képviselője azt mondta, két közös van a miniszterelnök és közte, a „testalkatuk” és az, hogy „mindketten szülők”. Szerinte amikor a miniszterelnök „háborúpártinak” nevezi az ellenzéket, azzal azt sugallja, hogy háborúba küldené a gyerekeiket, ami nyilván nem igaz. Az MSZP tehát nem háborúpárti, a kormány azonban magyar embereket fordít magyar emberek ellen, békétlenséget szít.

A miniszterelnök szerint nem gyűlöletbeszéd, hogy háborúpártinak nevezi az ellenzéket, mert valóban úgy gondolja, hogy háborúpártiak. Azonnali tűzszünetet követelnek és nem szállítanak fegyvert, ez az ő álláspontjuk.

Ellenben az ellenzék álláspontja, hogy támogassuk a háborút addig, amíg valaki nem győz. „Nem akarom morálisan minősíteni ezt az álláspontot”, tette hozzá Orbán Viktor.

Ezt továbbra is „háborúpárti” álláspontnak tartja.

Gurmai Zita szerint az ismételgetésétől nem válik a hazugság igazzá. Amit Orbán Viktor állít az valótlanság, amit a „propagandamédia” talált ki. Itthon viszont a kormány leszavazta az ENSZ békenyilatkozatát, emlékeztetett a képviselő, ami elítélte az orosz agressziót.

Orbán Viktor azt mondta, ha jól érti az MSZP-s képviselőt, akkor ez egy „jelentkezés a béketáborba” Gurmai Zita részéről, de Gelencsér Ferencet tekintve nem biztos abban, hogy ez az átjelentkezés biztos. Csak akkor leszünk biztonságban, ha tűzszünet lesz. „Isten hozta a béketáborban!”, zárta válaszát.

Gelencsér Ferenc a Momentum képviseletében a szokásokhoz híven enigmatikus „Kérem, válaszoljon, Miniszterelnök Úr!” címmel feltett kérdésével fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A politikus felemlegette, hogy véleménye szerint 35 éves politikai karrierje során Orbán a politikai spektrum minden árnyalatát kipróbálta.

Ezután kommunistázott, Kádározott, majd megkérdezte, hogyan lehetséges hogy az ötödik Orbán-kormányban volt MSZMP-tagok ülnek.

Orbán válaszában elmondta, szerinte nincs politikai karrierje, mert ő szolgálja a hazát. Mint említette, mindig is szabadságharcos volt, így most is az. Majd külső erők, érdekek képviselőjének minősítette a Momentumot.

Gelencsér szerint a miniszterelnök hárított, majd közölte hogy azért fogtak össze az ellenzék többi részével, mert a Fidesz erre kényszerítette őket, odaszúrva Gyurcsánynak is, mert KISZ-titkár volt.

Gelencsér ezután a kormányban és az államigazgatásban fontos pozíciókat betöltő, volt MSZMP-tagok névsorát olvasta fel heveny kommunistázás közepette.

Orbán felszólította Gelencsért hogy tisztelje a kormány tagjait, mert

„sokkal többet tettek a hazáért, mint amit ön egész életében tenni fog”,

bár nem túl magas a léc. Végezetül emlékeztette a momentumos politikust, hogy nem különösebben elegáns a saját politikai szövetségeseit sértegetni.

Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíciótól Völner Pálról és a végrehajtó maffiáról kérdezte a miniszterelnököt. Kálmán Olga kétségbe vonja, hogy Trócsányi László és Varga Judit tudta nélkül semmizte volna ki az embereket a Völner-Schadl páros, akik pénzért vásároltak pozíciókat. Egy „titokzatos Tóninak” is jutott a pénzből, hangzott el. A kérdés úgy szólt: „Ön tudott Völner Pál és Varga Judit üzelmeiről?”

Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, hogy „az én kormányom Magyarország kormánya”, ezért a törvényeknek mindenkire kell vonatkoznia. A további kérdésekért ezért a Legfőbb Ügyészhez kell fordulni.

Kálmán Olga szerint Orbán Viktornak „nem tartozik erényei közé az egyenes beszéd”. Úgy látja, „ma már senki nem hiszi el”, hogy Varga Judit tudta nélkül zajlottak volna a végrehajtói kinevezések. Az is kérdés, hogy a miniszterelnök tudott-e erről. Ha nem, az is „súlyos”, fogalmazott.

„Régóta tudom, hogy ez nem azonnali kérdések, hanem azonnali sértések kormánya”, válaszolta Orbán Viktor, majd hozzátette, hogy az eskü szerint végzi a munkáját.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}