Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Ezek az emberek 50 nap alatt találják ki újra az életüket?” – Egy nap alatt kibelezné a Fidesz a katát

Kedden délelőtt 10-re tüntetést szerveznek az Országház elé a kisadózók tételes adójának (kata) drasztikus reformja miatt. A parlamenti napirend szerint épp ekkor kerül majd sor annak a kormánypárti törvényjavaslatnak az általános vitájára, amely szerint szeptember 1-től csak az lehetne katás vállalkozó, akinek kizárólag magánszemélyektől származik bevétele (az egyetlen kivételt  a taxisok jelentik, akik mentességet kaptak.)

Mindez azt jelenti, hogy a több mint 450 ezer jelenlegi katás adózó többsége kénytelen lesz a költségesebb adózást választani, és bizonyára többen fognak majd feketézni.

A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezte Kövér László házelnöknél, hogy a parlament kivételes eljárásban tárgyalja a hétfőn beadott előterjesztést, így kedden a Fidesz-KDNP-s minősített többség már meg is szavazhatja a javaslatot.

Együtt tárgyalták a kisegzisztenciák megsarcolását a multiadó elutasításával

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága hétfőn a rendkívüli ülés után a Törvényalkotási Bizottság nyílt ülésén tárgyalta meg mind a globális minimumadó, mind pedig a KATA-s adózás kibelezése ügyét.

A napirend elfogadása után Jámbor András, a Párbeszéd és Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselői a globális minimumadó elleni kormányálláspontot kritizálták. Jámbor azoknak a cégeknek a körére volt kíváncsi, akikre a minimumadó tervezete Magyarországon negatív hatással lenne, Kanász-Nagy pedig a „német nagytőke közleményének” nevezte a határozati javaslatot.

Az ellenzéki hozzászólásokra a határozati javaslat fideszes előterjesztője, Bánki Erik reagált, aki szerint „pillanatnyilag nem lehet választ adni arra”, hogy hány nagyvállalkozást érintene a globális minimumadó, mert az még nincs kidolgozva teljesen. Bánki szerint a javaslat elfogadása mostani formájában azért nem áll Magyarország érdekében, mert egyebek mellett az a részletkérdés sincs eldöntve, hogy az egyes országok társasági adója (Magyarországon 9 százalék), illetve a globális minimumadó (15 százalék) közti különbözetet az anyavállalat vagy a leányvállalat székhelyét jegyző ország szedje-e be. A kormány másik problémája az, hogy a kétpilléres javaslat első fele, a globális techvállalatok adóztatása még nincs kész – Bánki úgy fogalmazott, hogy az USA „blokkolja” –, de a második pillért, a 750 millió euró feletti árbevételű cégek megadóztatását már addig is elkezdenék.

Nekünk azért is fontosak a Magyarországon működő nagyvállalatok, mert a hazai kkv-k hasznos együttműködést tudnak velük létesíteni – mondta zárásul Bánki.

A hozzászólások után az összegző jelentést végül 27 igen és 11 nem után elfogadta a bizottság.

Súlyos jogsérelem, százezrek életének megnehezítése

Ezek után került sor a kisadózók törvényi jogállásának módosításáról szóló napirandi pontra. Bedő Dávid, a Momentum képviselője és Apáti István Mi Hazánkos képviselő érdemi jellegű módosítást terjesztett elő, de a kormánypárti képviselők is benyújtottak a hirtelen összerakott KATA-kiüresítéshez még egy technikai módosítót.

Először Arató Gergely DK-s képviselő szólt hozzá a vitához. Megjegyezte, függetlenül a javaslat tartalmától – ami szerinte súlyos jogsérelem, és a megszorítások része, brutális adóemelés – a javaslat a jogbiztonságot is semmibe veszi.

Hiszen csak délután értesült róla bárki, senki sem olvasta, konzultáció sem volt róla.

Ezért a károkozás teljesen megakadályozhatatlan, ráadásul szeptemberig kellene új adózási formára átállni és minden változást eszközölni a kisvállalkozóknak. Tehát a javaslat szerinte, ha szabályos is, a jogalkotási törvény szellemével biztosan nem egyezik.

Hajnal Miklós a Momentum részéről hozzátette, az évközepi módosítás lehetetlen helyzetet teremt, és míg a globális minimumadó ellenzésével az óriáscégeket védik az adótól, a KATA-sok adóterheit viszont növelnék. Hajnal felhívta a figyelmet pártja módosítójára is, mely szerint nem szűnne meg a cégeknek való KATA-s számlázás. Hajnal szerint erre azért van szükség, hogy „ne csupán a taxislobbi” járjon jól. Szerinte például egy ételfutár az új törvény szerint ellehetetlenül, ők sem a végső személynek számláznak. De ugyanilyen helyzetbe kerülnek a grafikusok és szabadúszók is.

„Emberek százezreinek a munkáját nehezítik meg a nyár közepén, órák alatt.”

– szögezte le Hajnal, ezért hangsúlyozta, az adónem jövő év elején való módosítását javasolják, a vázolt, megengedőbb formában.

A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormánypárti módosító csak helyesírási hibákat korrigált, a Mi Hazánk javaslata pedig nem korrekt, amennyiben önkormányzati cégeknek engedné csak a számlázást.

„Önök azt mondják, hogy ezek az emberek 50 nap alatt találják ki újra az életüket”

A párbeszédes Jámbor András azzal egyetértett ugyan, hogy vannak adó- és munkajogi problémák a kata szabályozásával, de nem érti, hogy miért kell a módosításokat két nap alatt átvinni, mivel ezek a problémák sem hirtelen váltak nyilvánvalóvá.

„Önök azt mondják most, hogy a katázók 50 nap alatt találják ki újra az életüket. Ilyet nem lehet csinálni, főleg nyáron, hogy nyaralás helyett is könyvelőhöz járjanak ezek az emberek”

– mondta Jámbor. Felszólalásában csatlakozott Hajnal Miklóshoz, aki szerint nagyon szép, hogy épp ez a két napirendi pont volt a mai ülésen: egy olyan, amiben a multik adóztatását elutastíják, és egy olyan, amellyel százezrek életét „teszik gyakorlatilag tönkre”.

A Fideszes Balla György szerint Hajnal Miklós rossz példákat hozott, mert már a kata bevezetésekor sem volt cél az, hogy az alkalmazottak – mint például a futárok – átmenjenek ebbe a vállalkozási formába.

Gréczy Zsolt a DK részéről arra kérte a kormánypártokat, hogy vonják vissza a javaslatot, mert „bizonyára ők is érzékelik” a közösségi médiában is megjelenő pánikot, ami megjelent „a kata kvázi eltörlése” kapcsán, és üljenek le egyeztetni az érdekvédelmi szervezetekkel és a cégekkel.

Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője az üzemorvosok helyzetére hívta fel a figyelmet: ők sok helyen csak katás keretben voltak foglalkoztatva, munkavállalóként sehol sem foglalkoztatják őket. Szerinte tételesen végig kellet volna menni a foglalkozásokon, hogy átvizsgálhassák, hol mit okoz, mielőtt ezt a javaslatot benyújtották

Balla György szerint Gy. Németh is rossz példát hozott fel, az üzemorvosok nagy részben háziorvosok és nagyon kevés közöttük a katás vállalkozó, nem is igen tehetnék meg, hiszen tevékenységük a korábbi korlát felé esik. A kis praxissal működő háziorvosok száma pedig elenyésző. Balla hozzátette, bizonyára sok vállalkozót érint negatívan a javaslat, de hozzátette, inkább reális példákat hozzanak.

Újra szót kért az ülésen Hajnal Miklós, aki szerint

ha tényleg az lenne a szándék, hogy a bújtatott foglalkoztatást szorítsák vissza, arra lennének más eszközök, például egy olyan módosítás, amely szerint egy adott cégtól nem lehete bizonyos összegnél többet kapni, ezt szerinte még az ellenzék is megszavazná.

De így szerinte „baltával állnak a katás válalkozók kérdéséhez, és emberéleteket nehezítenek meg tömegesen” – mondta.

A DK-s Arató Gergely Gulyást idézte a legutóbbi kormányinfóról, aki szerint a helyreállítási alapról folytatott tárgyalások során a magyar kormány vállalta azt, hogy „a kormányzati jogalkotást megelőzően lesz idő társadalmi konzultációra. A speciális gyors jogalkotás arányát csökkentik”. Arató szerint „így nehéz lesz”, ha csak eddig tartanak az ígéretek.

„Senkit nem tesz tönkre”

A vita lezárása után Tállai András államtitkár elmondta, szerinte az előterjesztés „senkit nem tesz tönkre”. Szerinte azok a főállású egyéni vállalkozók, akik közvetlenül a lakosságnak szolgáltatnak, nem látnak majd változást az adózásban, ez 50 ezer forint marad havonta. Tállai szerint a 260 ezer főállású katás többsége idetartozik. Akik nem, azok mellékállásban dolgoznak, vagy közel 70 ezren szüneteltetik a katás jogviszonyt. A lényeg szerinte, hogy a lakosságnak szolgáltatók közterhei ne növekedjenek.

„Akik ebbe nem férnek bele, azok számára más, kedvező adózási forma marad. Ilyen az egyéni vállalkozóknak az átalányadózás, a társas vállalkozásoknak a KIVA, de a nem kedvezményes adókulcsok is nagyon alacsonyak”.

Az ülés végén Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára reagált az ellenzéki kritikákra. Szerinte nem igaz, hogy sietséggel készült a javaslat, mert „hónapok óta folyik az egyeztetés kamarákkal, könyvvizsgálói szervezetekkel”. Hozzátette: a jelenlegi 460 ezer katás fele munkaviszonyból érkezett, valójában munkaviszonyt helyettesítő jogviszonnyá vált számukra a kata, amire szerinte azért kellett lépnie a kormánynak, „mert ennek jelentős költségvetési hatásai vannak”.

Izer azzal érvelt, hogy valójában éppen a nagyvállalkozóktól veszik el azt a lehetőséget, hogy katásként foglalkoztassák vissza a dolgozókat. Majd folytatta: a kormány szerint azért, hogy a lakosságnak szolgáltató kis egzisztenciáknak megmaradjon ez az adó, a céges számlázásokat ki kell zárni a rendszerből. Aztán arról beszélt: sokan nagy értékű számlákat állítottak ki, sokszor a saját cégüknek, szerinte ezért kellett gyorsan lépni, és „olyan módszerrel lépni, ami nem kerülhető meg”. Tállai Andráshoz hasonlóan elmondta: azok a körök, amelyek kiestek a katából, számos egyéb kedvező adórendszer közül választhatnak. Mint mondta, ők is érzékelték a mai bejelentés után kitört pánikot, de szerinte majdnem mindegyik visszajelzésre tudnak válaszolni azzal, hogy milyen adózási alternatívát lehet választani.

A bizottsági kormánytöbbség a Momentum módosító javaslatát és a Mi Hazánk módosítóját is leszavazta, a kata módosítására vonatkozó javaslatot pedig támogatta.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán