Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Kórházszövetség szerint nonszensz, hogy a kisforgalmú szülészeteket is fenntartsák

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség vezetője a Napi.hu-n megjelent interjújában arról beszélt, hogy a nemrég elfogadott egészségügyi törvénycsomagról többször is egyeztettek az egészségügyért felelős államtitkárral, többek közt, hogy szakmai koordináció jöjjön létre az intézmények között.

Az interjúban Velkey úgy fogalmazott  tervezett kórházi „racionalizálásokkal” kapcsolatban, hogy

„Azt például meg kell érteni, hogy nonszensz, hogy egy kórházban évi 500 szülés alatt, vagyis átlag kétnaponta kevesebb mint három szülésért fenntartsanak egy szülészeti osztályt folyamatosan jelen levő altatóorvossal és újszülöttgyógyásszal.”

A Mérce megkeresésére a Másállapotot a szülészetben! csoport szakértői minderre úgy reagáltak, hogy előfordulhat, hogy a központosítás jó útnak bizonyul, viszont ahhoz az infrastruktúrának is igazodnia kellene, ami Magyarországon jelenleg nem realitás.

„Fontos, hogy a mentőszolgálat, az infrastruktúra, stb. igazodjon. Ki szoktuk emelni, hogy az persze érthető, hogy a szülés, mint családi életesemény esetén az anya/baba jó, ha tud kapcsolatot tartani a családdal, ha az apa, tesók jelen lehetnek. Erre nincs felkészülve az ellátás, családi szobák alig vannak. A várandósgondozásnál fontos, hogy elérhető legyen az ellátás, mert ez egy zsákfaluból most is probléma. Illetve a családbarát milliárdok kiosztása előtt kellett volna a központosítást végig gondolni, hiszen most akkor bezárnak felújított helyeket, valamint szűkül a mozgástér, ha jó gyakorlatú hely helyett csak bántalmazóbba mehetnek. Az egységesítés bizalmát meg kellett volna előbb teremteni”

– közölte a csoport egyik aktivistája.

Másikuk hozzátette:

„A jelenlegi úthálózat és a mentőszolgáltatás mellett nagy kockázat további szülészeteket és gyermekgyógyászati helyeket megszüntetni. Azzal együtt, hogy némelyik kórház tényleg annyira rossz és nem biztonságos ellátást nyújt, hogy tisztességesebb bezárni, mint azt az illúziót kelteni, hogy van hova menni, miközben valójában nincs, vagy nem minden nap, vagy nincs is szakember, stb.

Ez már eddig is emberéletekbe került, esetleg megnézhetné a Kórházszövetség elnöke (meg a teljes egészségügyi döntéshozás) az anyai és újszülötti mortalitási és morbiditási mutatókat, mielőtt tovább rontják a szolgáltatások elérhetőségét (földrajzi és anyagi értelemben is).”

Ahogy arról korábban írtunk, az ellenzéki képviselők által 18 órán keresztül feltartott törvény szerint az állami fenntartású intézményekben megszűnik a szabad orvosválasztás (az alapellátás kivételével), helyette az adott időben beosztásban lévő orvos látja majd el az érkező betegeket. A látogatási renden is szigorítanak , kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket és limitálják a látogatók számát.

A háziorvosi ellátás biztosításának feladatát a Országos Kórházi Főigazgatóság  (OKFŐ), praxiskezelőként kapta meg, jogot kapva a körzethatárok átszabására, a betöltetlen körzetek kezelésére. Az orvosi ügyeleti ellátást innentől az Országos Mentőszolgálat veszi át, Budapest kivételével.

Az egészségügyi reform értelmében az orvosok átvezényelhetők lettek egyik intézményből a másikba.

A munkáltató elvárhatja a dolgozótól az akár napi 3 órás ingázást, és a nyugdíjas korúakat is éjszakai munkára kötelezheti.

A javaslatot a szakmai szervezetek is kritizálták. Soós Zoltán, a Háziorvosi Csoport vezetője szerint például a tervezet utóbbi rendelkezése miatt sokan lehetnek, akik otthagyják a praxisukat. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) pedig közleményben fejezte ki, hogy nem támogatják a törvénytervezet Parlament elé terjesztését. A szervezet felmérte az orvostársadalom széles köreinek a véleményét, és a fő okok között említették az ellátásbiztonság, valamint a kollégák közellátásban maradásának veszélyeztetését.

Szerintük a módosítás várhatóan csak felgyorsítja az orvosok elvándorlását a közegészségügyből.  Mint írták,

„Nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére az a javaslat, ahol egy orvos/ szakdolgozó napi 3 órás munkába járásra kényszeríthető, nyugdíjas korú kollégák éjszakai munkára kötelezhetőek, a bérek pedig – a miniszterelnökkel kötött megállapodást semmisnek tekintve – 20 százalékkal csökkenthetők.”

A szervezet korábbi közleményében Rétvári azon szavait is megcáfolta, miszerint történt valódi szakmai egyeztetés a kérdésben. Ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk, a MOK november elején ugyan tárgyalt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárral a tervezett reformokról, de a találkozó nem hozott sok előrelépést. Eleve csak november 2-án kapták kézhez a reformtervezetet, így nagyon rövid idő állt csak rendelkezésükre hogy véleményezhessék, illetve véleményeztethessék tagjaikkal – vagyis a kormány gyakorlatilag kész tények elé állította az orvosokat.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke pedig a tervezet kapcsán azt nyilatkozta lapunknak, hogy első olvasásra ugyan jó hírnek tűnik, hogy az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők 32, a diplomások pedig 55 százalékos béremelésre számíthatnak, de további emelésre van szükség, mert a magyar egészségügyben dolgozók európai uniós összehasonlításban alig keresnek valamit.

Hozzátette: a törvényt tovább tanulmányozva már az sem teljesen biztos, hogy lesz kézzelfogható keresetjavulás az emelésnek köszönhetően, mert a pótlékok rendszerét úgy fogják átalakítani, hogy többet teljesen megszüntetnek. Soos Adrianna a tervezet számos további várható hatásáról beszélt korábban megjelent cikkünkben.