Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az orvostársadalom elutasítja az egészségügyi reformtervezetet

Noha fontosnak tartják az egészségügyi rendszer reformját, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem támogatja az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet jelen formájának Parlament elé terjesztését, derül ki a szervezet közleményéből.

Mint írják, a MOK elnöksége felmérte az orvostársadalom széles köreinek a véleményét, és a fő okok között említik az ellátásbiztonság, valamint a kollégák közellátásban maradásának veszélyeztetését.

Vagyis attól tartanak az érintettek megkérdezése alapján, hogy amennyiben a vonatkozó törvényeket a tervnek megfelelően módosítják, meggyorsíthatja az orvosok elvándorlását a közegészségügyből. Ez azért problémás, mert a magánegészségügy csak a társadalom egy szűk rétege számára elérhető, a közegészségügyi rendszert sújtó problémákra pedig nem kínál elégséges megoldást a tervezet.

Külön kiemelik, hogy az állami ellátórendszernek versenyképes körülményeket és a 21,1 százalékos inflációt kompenzáló fizetéseket kell nyújtania, hogy ne vándoroljanak a szakemberek a magánellátásba vagy külföldre. Ezt csak tetézi, hogy a Kamara szerint a tervezet nem értekezik világosan a magán- és állami ellátás szerepeiről.

A kamara üdvözli a szakdolgozók bérrendezését, de felhívja a figyelmet arra, hogy egy ilyen gyors ütemű változtatás kockázatos, kivált hogy az érintettek nem ismerhették meg a hatástanulmányokat. Mint írják,

„a működésben a túlzott centralizáció elveszi a helyi kezdeményezések és kreatív megoldások erejét, a hosszú döntési láncok működési zavarhoz és pazarláshoz vezethetnek.”

Ami kihathat az ellátás minőségére, ugyanakkor – miközben a kormány szeretné hatékonyabbá tenni a közegészségügyi ellátórendszert – épp ezzel ellentétes eredményre vezethet. Miközben tartanak attól, hogy a háziorvosi rendszerben dolgozók anyagi érdekei még sérülhetnek is, ráadásul az egyre idősebb háziorvosok szempontjait is figyelembe kellene venni az átalakítások esetén.

„Mindezekkel a benyújtandó törvénytervezet több ponton szembe megy, a meglévő bizonytalanságot fokozza.

Nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére az a javaslat, ahol egy orvos/ szakdolgozó napi 3 órás munkába járásra kényszeríthető, nyugdíjas korú kollégák éjszakai munkára kötelezhetőek, a bérek pedig – a miniszterelnökkel kötött megállapodást semmisnek tekintve – 20 százalékkal csökkenthetők”

– hívják fel a figyelmet a számos problémára, amivel a tervezet véleményük szerint nem a megfelelő módon foglalkozik. Egyszersmind a hatástanulmányok nyilvánosságra hozatalát, valamint a valódi véleményezési lehetőséget is számonkérik a kormányon.

A Magyar Orvosi Kamara a múlt héten tárgyalt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárral a tervezett reformokról, de a találkozó nem hozott sok előrelépést. Eleve csak november 2-án kapták kézhez a reformtervezetet, így nagyon rövid idő állt csak rendelkezésükre hogy véleményezhessék, illetve véleményeztethessék tagjaikkal – vagyis a kormány gyakorlatilag kész tények elé állította az orvosokat.

Igaz, az államtitkár azt is elmondta, hogy egyelőre csak a reformok jogi hátterét teremtik meg – bár ez az érvelés a MOK számára úgy tűnik, nem volt különösebben meggyőző.

A javaslatcsomag szerint az állami fenntartású intézményekben megszűnne a szabad orvosválasztás (az alapellátás kivételével), helyette az adott időben beosztásban lévő orvos látja majd el az érkező betegeket. A látogatási renden is szigorítana a tervezet, kizárná a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket és limitálná a látogatók számát.

A háziorvosi ellátás biztosításának feladatát a Országos Kórházi Főigazgatóság  (OKFŐ), praxiskezelőként kapná meg, jogot kapva a körzethatárok átszabására, a betöltetlen körzetek kezelésére. Az orvosi ügyeleti ellátást innentől az Országos Mentőszolgálat venné át Budapest kivételével.

Emiatt a háziorvosok közül Soós Zoltán, a Háziorvosi Csoport vezetője szerint sokan lehetnek, akik otthagyják a praxisukat. A Kamara erősen nehezményezte az orvosok teljesítményhez kötött alapbérezését is, ugyanis szerintük visszaélésekre adhat okot, továbbá a feudális viszonyrendszert erősítené, így egészében kontraproduktív.

(444.hu)
Címlapkép: MTI/Soós Lajos