Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Praxismegszűnésekkel járhat az új egészségügyi reform

Ez a cikk több mint 1 éves.

A Magyar Egészségügyi Kamara közleményében számolt be az egészségügyi ellátórendszer reformját érintő törvényjavaslat kapcsán tartott keddi megbeszélésről, melyen  Takács Péter, az egészségügyért felelős államtitkár is részt vett.

A MOK november 2-án kapta meg az államtitkártól véleményezésre „az egészségügyi ellátórendszer megújításához szükséges intézkedésekről” szóló törvényjavaslatot, melynek fontosabb pontjairól már korábban mi is beszámoltunk. A Kamara véleményezését követő személyes találkozón a MOK kiemelte,

fontos, hogy hosszú halogatás után a kormány hozzákezd az egészségügy átalakításához, ám az előterjesztés nem elég komplex, számos fontos kérdésről – mint például finanszírozási kérdésekről, vagy a köz- és magánellátás viszonya– nem beszél.

Az államtitkár erre reagálva kifejtette, hogy az előterjesztés nem egy komplex program, csak pusztán a jogszabály-tervezet indoklása és értelmezése. Takács szerint az alapvető cél a változások elindításához szükséges törvényi háttér megteremtése. Hozzátette,  az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal, finanszírozással, vagy a köz- és magánellátás viszonyával kapcsolatos kérdéseket azért nem tartalmazza, mert ezek a 2023. I. negyedévében kerülnek Parlament elé. Az államtitkár szerint az alapvető cél a változások elindításához szükséges törvényi háttér megteremtése. Takács elmondta, az alapellátás terén az üres praxisok formális felszámolása az elsődleges cél, tehát praxisjogot nem fognak senkitől elvenni, ezért annak a kárpótlása sem merül fel.

A javaslatcsomag az állami fenntartású intézményekben a tervezet szerint megszűnne a szabad orvosválasztás (az alapellátás kivételével), helyette az adott időben beosztásban lévő orvos látja majd el az érkező betegeket. A látogatási renden is szigorítana a tervezet, kizárná a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket és limitálná a látogatók számát.

A háziorvosi ellátás biztosításának feladatát a Országos Kórházi Főigazgatóságorvosválasztás (OKFŐ), praxiskezelőként kapná meg, jogot kapva a körzethatárok átszabására, a betöltetlen körzetek kezelésére.

Az orvosi ügyeleti ellátást innentől az Országos Mentőszolgálat venné át Budapest kivételével.

A MOK beszámolója szerint a megbeszélésen érdemi vita alakult ki az orvosi ügyelet kapcsán, ahol Soós Zoltán, a Háziorvosi Csoport vezetője is részt vett. Takács elmondta, hogy a kormány koncepciója szerint, kevesebb számú ügyeleti pont lesz az országban, és ezek 16.00-22.00 óráig adnak ügyeletet, és amennyiben ez idő alatt ki kell vonulni, abban az esetben az OMSZ koordinálja a kivonulást és biztosítja az orvos szállítását.

A MOK hozzátette, hogy az OMSZ feladatellátásával kapcsolatban vannak kétségek, és főleg a háziorvosi kar életkori sajátosságai miatt az ügyeletet bizonyosan nem mindenki fogja/akarja vállalni, ez akár további praxismegszűnésekkel is járhat. A Kamara az alapellátás, és a bevezeteni kívánt teljesítmény mérés kapcsán is kifejtette aggályait az államtitkárnak.

A közlemény szerint

általánosságban a MOK elnöksége elfogadja a szerkezeti változások szükségességet, érdemi kérdésekben az álláspontok nem közeledtek.

A Kamara erősen nehezményezte az orvosok teljesítményhez kötött alapbérezését, ugyanis sZerintük az visszaélésekre adhat okot, továbbá a feudális viszonyrendszert erősítené, így egészében kontraproduktív.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd