Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Mindenki gondoskodjon magáról!” – a kormány salátatörvényben hárítja a társadalomra a szociális válság költségeit

A kormány egy salátatörvénybe rejtve vonulna ki az állami szociális felelősségvállalás mögül – vette észre Ungár Péter, az LMP társelnöke. A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról elnevezésű, a kormány nevében Semjén Zsolt által kedden benyújtott törvénymódosító javaslat ugyanis kijelenti, hogy

az ember szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős, utána a családja, majd az önkormányzat, az egyház, és csak ezt követően az állam.

A javaslat második paragrafusának szövegezése önmagában sem szorul értelmezésre:

„2. §

(1) Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.

(2) Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni.

(3) Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.

(4) Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése.

(5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége.”

A rendelkezés jelenleg hatályos változatának második paragrafusa így hangzik:

„2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”

Ahogy Ungár is kifejti: „Ez részben a szekuláris szociális ellátórendszer elleni ideológiai támadás, részben az egyedülálló és gyermektelen emberek másodosztályú állampolgárrá minősítését jelenti. Ha valaki 76 évesen demens lesz és gyermektelen és ateista, akkor az államnak kell nyújtani neki méltó ellátást. Ezért fizette a közteherviselést.”

Érdemes ehhez hozzátenni, hogy az intézkedés tökéletesen illeszkedik a Fidesz osztálypolitikájába, amelynek keretében a kormányhoz közeli tőkéseket, és multinacionális cégeket helyzetbe hozzák „nemzetgazdasági szempontokra” hivatkozva, miközben a szociális válság költségeit a társadalomra terhelik.

Orbán maga is kimondta korábban, hogy a jóléti állam „már nem működő struktúra”. Ennek jegyében láthattuk az elmúlt bő évtizedben a szociális szolgáltatások még a korábbiaknál is nagyobb ívű leépítését, ami a Fidesz-KDNP agendájának megfelelően az egyházak térnyerésével párosul.

Az állami rendszerek felszámolásának, lezüllesztésének példája az oktatás többsebességessé tétele – mint a tehetőseket kiszolgáló magániskolák terjedése. Emellett, ahogy korábban írtunk róla, jelentősen, majdnem a duplájára nőtt az egyházi fenntartásban működő oktatási intézmények száma 2010-től 2020-ig. Az állam a szociális szolgáltatások közül is egyre többet szervez ki egyházi fenntartásba, tulajdonba.

Az élet egyre több területére kiterjedő válságot a kormány rendszerint az ukrajnai háború gazdasági hatásaival magyarázza, amely azonban nem önmagában álló, és mint elsődleges ok váltja ki a társadalom relatív elszegényedését, hanem következménye a kapitalista társadalmi rendszer, a világgazdaság, benne a magyar gazdaság működésének, amelyekről a #válság címkénk alatt rendszeresen írunk.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher