Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hiába aggódik a lakosság, a gödi önkormányzat alig foglalkozik a Samsung gyár közelében jelentkező kútmérgezéssel

Göd város önkormányzata részéről az elmúlt években többször hangoztak el ígéretek a civilek gyanúja szerint a Samsung akkumulátorgyára által okozott, a lakosságot is veszélyeztető vagy zavaró környezeti károk kivizsgálására hol harciasabb, hol békülékenyebb stílusban. Legutóbb épp májusban, mikor mind a gyár által okozott zajszennyezés, mind a talajvízbe juttatott veszélyes anyagok felmérését, valamint a lakosság tájékoztatását beígérték.

A Göd-ÉRT helyi, az akkumulátorgyárral kapcsolatos visszásságokat igen aktívan figyelő és a környékbeli lakosokat képviselő civil szervezet most ennek ellenére arra mutatott rá, hogy a júniusi közgyűlés napirendjén nem szerepelnek az ezzel kapcsolatos pontok.

Mint Facebook-bejegyzésükben írják,

„Levelet írtunk a hétvégén a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak és a polgármester úrnak: a júniusi bizottsági és testületi ülésen tájékoztassák végre a gödieket, intézkedjenek a vízszennyezés kivizsgálása ügyében s hozzanak létre talajvíz-vizsgáló kutakat az önkormányzati ingatlanokon.”

Ebben a bizonyos levélben hívják fel a figyelmet nemcsak a vízszennyezések kivizsgálásának, valamint az eredmények ismertetésének fontosságára, de a szintén régóta húzódó zajszennyezés-ügyre is.

A Gödi civilek két kérdésre várják a választ legújabb levelükben:

  1. Milyen intézkedések történtek az önkormányzat részéről a gödi kutak szennyezése ügyében? Van-e a kutak monitoringozásának terve, a vizsgálatokat milyen ütemezésben kívánják megvalósítani? Milyen eredmények születtek a Samsung által végzett vízvizsgálatok során, melyekre Fülöp Zoltán képviselő szervezte a gödi lakosok jelentkezését?
  2. Az önkormányzat közalapítványa milyen lépéseket tett a a Pest megye által finanszírozott zajmérések ügyében? Mikor kerül sor a lakosság tájékoztatására a zajmérések menetéről?

Noha a civil szervezet már május másodikán, saját költségen végzett mérések után felhívta a figyelmet a veszélyes, akkumulátorgyártás során használt NMP vegyületek és lítium jelenlétére a gödi kutakban, az ígérgetésen és felháborodáson kívül számottevő fejlemények nem történtek. A kérdés nem került szóba a Göd Város Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága a 2022. június 28-i ülésén, holott május harmadikán Balogh Csaba polgármester azt nyilatkozta,

„Teljesen abszurdnak tartom, hogy ilyen, a lakosságot közvetlenül érintő információkat eltitkoljanak még a város vezetői elől is. Egyértelmű, hogy a döntéshozóknak fontosabb a külföldi multi által termelhető profit, mint a gödiek egészsége és biztonsága. Minden eszközünkkel harcolnunk kell ez ellen, mert azért élünk Gödön, hogy egy békés, természetközeli városban tölthessük az időnket, nevelhessük gyermekeinket”.

Ezután nem meglepő módon a harmincadikai testületi ülésen sem tárgyalják a szennyezések kérdését, amit a helyi civilek ugyancsak nehezményeznek.

Azt sem találják a civilek különösebben megnyugtatónak, hogy miközben a Katasztrófavédelem, vagyis az állami hatóság által végzett mérések eredményeit tíz évre titkosították és a Samsung sem osztja meg saját mérésének eredményeit, amire egyébként Fülöp Zoltán képviselő is szervezett önkénteseket, akiknek a kútjait megvizsgálta a cég. Igaz, egy bírósági ítélet szerint a Katasztrófavédelemnek ki kell adnia a monitoringkútnál végzett 2018-as mérések eredményeit – bár ez még messze van a részletes tájékoztatástól.

Az önkormányzat pedig mindeddig nem talált megfelelő labort, hogy kontrollméréseket folytasson, amik kimutathatnák a veszélyes anyagok jelenlétét a talajvízben, mint az egy májusi fórumon elhangzott.

A gyár által keltett zajszennyezés még a vélt kútmérgezésnél is régebbi probléma, aminek megoldására úgy a gyár, mint a hatóságok és az önkormányzat régóta fogadkozik. Ennek ellenére e kérdésben sem történt komolyabb előrelépés, és még az olyan megoldások is megbukni látszanak, mint a gyár mellé telepített véderdő, ami jószerével kipusztult.

A Samsung egyébként nemcsak a környezetében lakókat, de saját munkásait is veszélyezteti. A hatóság épp a napokban szabott ki tízmilliós bírságot a cégre, miután tartósan veszélyeztette a veszélyes vegyi üzemben dolgozó munkavállalói egészségét. Ez az összeg egyébként nem különösebben számottevő a gödi Samsung 759 milliárdos árbevételéhez, vagy a több ütemben folyósított, csaknem 150 milliárdos közvetett és közvetlen állami támogatásokhoz képest.

A Samsung körüli anomáliák szemléletesen mutatnak rá számos problémára, ami a Magyarországon gombamód szaporodó akkumulátorgyárakkal járnak. Noha a kormány prioritásként kezeli az akkumulátoripar támogatását – ami az elektromobilitás, a villamos járművek terjedésével kétségképp fényes jövő elé néz – aminek jegyében rendre különleges gazdasági övezeteket is létrehoz, az árnyoldalakkal mintha kevéssé foglalkozna.

Pedig ahogy a fenti példa is mutatja, utóbbiak is számosan vannak – és az említetteken kívül is, például rengeteg vizet használnak fel a gyártási folyamatok során, aminek veszélyeit jól példázza, hogy a komáromi SKI gyárához tatai karsztvizet vezetnek.

Az elektromos autók elvileg kisebb mértékben terhelik a környezetet belsőégésű motoros társaiknál – már ha tiszta árammal tankolják őket, és nem a Tesla által meghonosított receptet követik, miszerint minél nagyobb teljesítményt igyekeznek a több tonnás tömeghez párosítani, ami óhatatlanul energiapazarláshoz vezet (a fizika törvényei szerint).

Viszont egyértelműen látszanak az ipar és az elektromobilitás árnyoldalai is. Míg a centrumban számos országban robbanásszerűen terjednek a villanyautók, az előállításukhoz szükséges ritkaföldfémeket gyerek- és rabszolgamunkával, hatalmas környezeti károk árán termelik ki. A félperiférián – mint Magyarországon – pedig szennyező és veszélyes üzemekben dolgozzák fel a multinacionális vállalatok a nyersanyagokat és az alkatrészeket, finomított alapanyagokat.

Ebben pedig számukra a legvonzóbb az a vállalkozásbarát környezet, ami a munkajogok csorbításával, a viszonylag laza környezetvédelmi szabályokkal, valamint az adóparadicsomi adórendszert jelenti, miközben Magyarország a vámunió része, így az itt feldolgozott termékek jóval olcsóbban juthatnak el az uniós végfelhasználóhoz, mintha késztermékként importálták volna.

Címlapkép: Járdány Bence