Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Továbbra sem fogadták el a felkínált tűzszünetet Mariupol utolsó védői – háborús összefoglaló

Ez a cikk több mint 1 éves.

Ez a Mérce április 22-i háborús összefoglalója. A korábbi összefoglalóink itt olvashatóak.

Már csak a reménytelen külső segítségben bíznak az acélművekben rejtőző katonák

Napok óta az egyik leggyakrabban tárgyalt helyszíne a háborúnak Mariupol, ahol a várost védő ukrán katonák, köztük tengerészgyalogosok, külföldi harcosok és a szélsőjobboldali Azov zászlóalj tagjai, valamint több száz civil az Azovsztál acélművekben barikádozták el magukat. Oroszország szerdán már ultimátumot adott a gyárterületen tartózkodóknak, hogy amennyiben leteszik a fegyvert, szabadon elvonulhatnak – ezt azonban nem fogadták el.

Az orosz védelmi minisztérium ma újra felajánlotta a tűzszünet lehetőségét. „Ismételten kijelentjük, hogy Oroszország bármikor kész tűzszünetet tartani a civilek evakuálásának érdekében” – közölték a BBC szerint.  Ukrán részről egyelőre nem érkezett válasz. Sokan attól félnek, hogy a civileket oroszok által ellenőrzött területekre „menekítik”, ahogy Ukrajna szerint már jó félmillió emberrel megtették az elmúlt hetekben.

A New York Timesnak Telegramon sikerült elérnie az egyik, az Azovsztálban rekedt ukrán katonát. A 25 éves Leonyid Kuznyecov törzsőrmester elmondta, hogy legalább 500 sérült van az acélműben.

„Egyelőre élek és egészséges vagyok, de a helyzet nagyon nehéz. Kifogyunk az élelmiszerből és a vízből. Körülbelül 1000 civil van a gyárban. Nem tudom megmondani, hány katonánk van. Nagyon sok sebesült van, és nincs elég gyógyszer. A legkisebb sérülés is halálos lehet, még egyszerű kötszerek sincsenek” – mondta.

Hozzátette, külső segítségben bíznak, amit, ha nem kapnak meg, nem tudnak élve kijutni a gyárból – „fegyverrel a kezünkben, Ukrajnát védve fogunk itt meghalni” akkor, fogalmazott.

A súlyos károkat elszenvedett városban eközben még mindig 100 ezer ember van Mariupol polgármestere szerint, akik a rendkívül lassan haladó evakuálásra várnak.

Északról támadják a Donbaszt

Eközben az orosz csapatok tovább folytatják az offenzívájukat Ukrajna a Donbaszban, miután az orosz katonai vezetés bejelentette, hogy Ukrajna többi részéből kivonják és átcsoportosítják a csapataik többségét. A BBC haditudósítói szerint Donbaszba északról érkeznek a legintenzívebb támadások, tüzérségi támadás érte a Szlovjanszktól 22 km-re északkeletre fekvő Lyman városát, többek között a kórház épületét.

Az ENSZ is rögzítette civilek meggyilkolását Bucsában

Kétség kívül a háború legbrutálisabb képsorai közé tartoznak a Kijev melletti Bucsából érkező tudósítások, miután Oroszország kivonta a csapatait a városból. Ukrajna szerint az orosz katonák háborús bűnöket követtek el, civileket gyilkoltak Bucsában. Oroszország azonban tagadja a vádakat.

Azóta viszont egyre több független, nemzetközi szervezet is a helyszínre tudott menni, hogy vizsgálatokat folytasson az esetleges háborús bűnökkel kapcsolatban. Az ENSZ helyszínen lévő munkatársai most 50 civil meggyilkolását erősítették meg.

„Eddig végzett munkánk egy részletes rémtörténet a civilek ellen elkövetett jogsértésekről. Mindenekelőtt véget kell vetni ennek az értelmetlen háborúnak. De mivel a harcok nem mutatják az enyhülés jelét, létfontosságú, hogy a konfliktusban részt vevő valamennyi fél egyértelmű utasításokat adjon a katonáinak, hogy szigorúan tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi törvényeket” – fogalmazott az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa, Michelle Bachelet a Sky szerint.

Kazettás bombát használhattak az oroszok

A Bellingcat háborús oknyomozó csapat munkatársai a Guardian helyszíni tudósítóinak Bucsában, Borodjankában és Hosztomelben készített felvételeit elemezve RBK-500 típusú kazettás bombák maradványait azonosították. A Bellingcat szerint több lakóházat is találat ért kazettás bombákkal. Oroszország idáig következetesen tagadta, hogy ilyen típusú fegyvert használt volna Ukrajnában.

Válság

Eközben tovább gyűrűznek a gazdasági hatásai a háborúnak. Az MTI közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss prognózisa szerint 2024-re Indonézia kiszorítja Oroszországot a világ hat legnagyobb gazdasága közül.

Az előrejelzés szerint orosz gazdaság idén 8,5 százalékkal, jövőre pedig további 2,3 százalékkal zsugorodik. Az IMF szerint az olaj- és gázembargó, valamint a szigorú pénzügyi szankciók „súlyos hatással lesznek az orosz gazdaságra”.

A német jegybank pedig arról adott jelentést, hogy az orosz–ukrán háború és az ezzel együtt járó energiaembargó a német GDP akár kétszázalékos csökkenését okozhatja az idén, és hosszú időre magas szinten fagyaszthatja be az inflációs rátát.

A Világbank szerint Ukrajnában csak az infrastruktúrában 60 milliárd dolláros kár keletkezett a háború kitörése óta. Zelenszkij a Világbankhoz és az IMF-hez intézett csütörtöki beszédében azt mondta, hogy Ukrajnának havi 7 milliárd dollára van szüksége ahhoz, hogy gazdaságilag talpon maradjon.

A Világbank elnöke, David Malpass pár napja arra figyelmeztetett, hogy katasztrófa fenyegeti a világot az Oroszország ukrajnai inváziója következtében kialakuló élelmiszerválság miatt. A szervezet szerint az élelmiszerárak hatalmas mértékben, akár 37 százalékkal is megdrágulhatnak, ami az alacsonyabb jövedelműeket fogja a legfájdalmasabban érinteni. Malpass felhívta a figyelmet arra, hogy ez emberek százmillióit taszíthatja szegénységbe, és globális éhínséget eredményezhet.

Menekülthelyzet

Továbbra is nagy számban érkeznek Magyarországra a háború elől menekülők, a legutóbbi tájékoztatás szerint csütörtökön is közel 10 ezer ember jött az országba. Az ENSZ mai közlése szerint már több mint 5,1 millió ember hagyta el Ukrajnát: a legtöbben, 2,8 millióan Lengyelország, 777 ezren Románia, 578 ezren Oroszország, 481 ezren Magyarország, és 349 ezren Szlovákia felé.

Ahogy arról azonban mi is beszámoltunk péntek este, a Magyar Helsinki Bizottság szerint más országokhoz képest kirívóan alacsony azok száma, akik menedékes kérelmet kérnek Magyarországon. Lengyelországban 52-szer, Csehországban 19-szer, de még Spanyolországban is két és félszer többen nyújtottak be menedékes kérelmet, mint itt – hívták fel a figyelmet.

A jogvédő szervezet szerint ebben az is szerepet játszhat, hogy a 2015-ös menekültválság óta a kormányzat oly módon alakította át a hazai menekültvédelmi rendszert, hogy az elsősorban elriassza és visszatartsa, nem pedig segítse a háború, üldöztetés és nélkülözés elől menekülőket.

Hogyan lehet Magyarországról segíteni?

A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.

Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.

A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.

Így érdemes nézni a következő felületeket:

  • Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
  • A közösen segítő Budapest Bike Maffia és Age of Hope Alapítvány szintén folyamatosan közzéteszi, mire van szükség.
  • A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
  • Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
  • Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.

Összegyűjtöttünk egy listát a helyben dolgozó, segítségért folyamodó ukrajnai szervezetekről is:

  • Commons | Cпільне társadalomkritikai lap Ukrajnában, munkatársai közé tartozik a beszélgetésen felszólaló Denisz Pilas, és a Mércén korábban fordításban közölt Tarasz Bilousz is.
  • A Longo Maȉ kooperatíva a luganszki régióban, Vrubivkán segít gyerekek biztonságba helyezésében, ukrán hrivnyában erre a számlaszámra: 4441114451067639 (Кошан Bіачецлав Антонійоіч Монованк), euróban pedig a következő számlára lehet utalni. UA 2032200100000262063011162 (számlaszám: 26206306311162, Koshan Viacheslav, 90440, Ukrajna, Zakarpatska régió, Khustskyi körzet).
  • Az Operation Solidarity egy kölcsönös segítségnyújtáson alapuló szervezet, amelyet az ukrajnai háborús helyzet elől menekülők és a helyi mozgalmakban továbbra is résztvevők segítésére hoztak létre anarchista kollektívák.
  • Ukraine Solidarity Campaign az ukrajnai szocialisták és szakszervezeti tagok számára szolgáltat információkat és támogatást. Az angliai székhelyű szervezet több ukrajnai mozgalommal áll kapcsolatban (a csoportok listája elérhető weboldalukon).
  • BEARR Trust kelet-európai és közép-ázsiai civil szervezeteket segítő alapítvány. Külön gyűjtést indítottak ukrajnai szervezetek segítésére, amelynek bevételeit azon civil szervezeteknek utalják, amelyekkel korábban közösen dolgoztak projekteken.
  • Fight For Right ukrajnai civil szervezet az országban maradni kényszerülő fogyatékossággal élőknek nyújt segítséget. A civil szervezet telefonos és helyszíni segítségnyújtással is foglalkozik.
Kiemelt kép: Mariupol városi tanács