Heves rakétatámadások indultak a hajnali órákban Ukrajna ellen, miután Vlagyimir Putyin újabb egyórás beszédben hadat üzent az országnak, és megfenyegette az Egyesült Államokat és szövetségeseit. Azóta elindult a teljes invázió Ukrajna ellen.
Putyin bejelentése után Odessza, Harkov, Kijev és a nyugati városok ellen is ballisztikus rakétatámadások indultak az orosz hadsereg részéről, a katonák pedig elkezdték átlépni több ponton Ukrajna határait.
A légiriadó szirénái folyamatosan szólnak az ország nagyobb városai fölött. Az eddigi adatok alapján Oroszország Smercs és GRAD típusú rakétákkal támadja a lakott területeket.
Több helyről jelentettek rakétatámadásokat lakott területek, lakóházak ellen, egy ukrán kikötőváros már el is esett, az ukrán hadsereg visszavonulóban egyelőre.
A nyugati vezetők elítélték az orosz agressziót, a NATO a hadműveletek azonnali befejezésére szólította fel Oroszországot.
Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette, Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett, és bekérette az orosz nagykövetet. Az ellenzék délutánra tüntetést szervez az orosz nagykövetsége elé.
Ma hajnalig reménykedhettünk, hogy nem történik meg, de hiába. Vlagyimir Putyin orosz elnök az éjjel hadat üzent Ukrajnának, a reggeli órákban orosz katonák lépték át az ország északi, délkeleti és keleti határait, délutánra számos stratégiai jelentőségű objektumot elfoglalt vagy megsemmisített az orosz sereg. Az ukrán egészségügyi minisztérium közlése szerint estére 57 ukrán katona és civil vesztette életét, több mint 100 orosz áldozatról számolnak be.
Az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb európai fegyveres konfliktusa bontakozik ki a szemeink előtt.
A mai napon kollégáinkkal igyekeztük a legfontosabb fejleményeket figyelemmel követni és interpretálni. Írtunk az orosz sajtó, az ukrán kormány és az atlanti szövetség reakcióiról, és kiemeltük az internacionalista baloldal háborús provokációt és imperialista háborút elítélő reakcióit is.
Ott voltunk az orosz nagykövetség előtti spontán szolidaritási gyűlésen, és az ellenzék délutáni tüntetésén is.
És ami ezekben a napokban a legfontosabb: próbáltuk figyelemmel követni az ország keleti határain kialakuló menekültválságot, amire a következő napokban kiemelt figyelmet fogunk fordítani, csakúgy mint az állami szervek készültségére. Könnyen lehet, hogy – csakúgy mint 2015-ben – a magyar lakosság széles rétegeinek kell vizsgát tennie emberségből, akár a magyar kormány ellenében is.
A Mércén holnap folytatjuk a közvetítést.
Ezen a ponton szoktuk megjegyezni, hogy a Mérce csak olvasói jóvoltából működhet. Ha teheted, támogasd munkánkat rendszeresen, avagy egyszeri összeggel. Köszönjük a figyelmet!
A Magyar Honvédség alakulatai folyamatosan érkeznek a keleti országrészbe, többek között T72-es típusú harckocsikat is szállítanak a területre, közölte az MTI.
A hírügynökség több képet is megosztott Hajdúhadház közelébe telepített tankokról és más harcjárművekről, illetve magyar katonákról.
Korábban írtunk róla, hogy kollégánk – úton Záhonyba – 80 kilométerre Budapesttől az M3-as egyik pihenőjében fotózott tankokat, műszaki járműveket és katonai teherautókat, amelyeket az ország keleti része felé szállítottak.
Megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy milyen célból, pontosan hova és mennyi járművet szállítanak, de egyelőre nem reagáltak.
fehér ház, Washington D.C. • A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatót az ukrajnai háborúval kapcsolatban az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden. Újságírók előtt beszélve Biden leszögezte, hogy Putyin birodalomépítő, a Szovjetunió újjászervezésével kapcsolatos vágyai által vezérelve a krízis megoldására tett minden diplomáciai megoldást elutasított és Ukrajna szándékaival kapcsolatos hamis információk terjesztésével igyekezett megindokolni az orosz támadást.
Ezért az amerikai elnök újabb szankciókat jelentett be, melyek az orosz pénzügyi és technológiai szektort, valamint az ország elitjének tagjait veszi célba. A demokrata politikus szerint el kell telnie néhány hétnek mielőtt valóban éreztetik a hatásukat ezek a nyugati országok által egyöntetűen támogatott szankciók, melyek korlátozni fogják Oroszország lehetőségeit a nemzetközi kereskedelemben való részvételben, gátat szabnak az orosz hadászati fejlesztéseknek és befagyasztják a legnagyobb orosz bankok hozzáférését az USA-ban lévő pénzeszközeikhez.
Az elnök újságírói kérdésre elmondta, Ukrajna Oroszország kizárását követeli a nemzetközi bankrendszer egyik legfontosabb intézményéből, a SWIFT-ből (Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság). Erre azért nem került sor, mert Washington több fontos szövetségese is ellenezte ezt a lépést – sajtóértesülések szerint olyan országok, mint Németország, Olaszország, Ciprus vagy éppen Magyarország.
Ahogy azt CNN is megírta, az amerikai védelmi minisztérium további 7 ezer amerikai katonát vezényel Németországba és olyan keleti NATO-tagállomokba, mint Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia. Azonban Joe Biden a mai sajtótájékoztatóján határozottan leszögezte, hogy
az Egyesült Államok nem fog katonákat vezényelni Ukrajnába.
Bár az USA elnöke azt ígérte, hogy Washington és szövetségesei mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy helyreálljon Ukrajna szuverenitása. Arra kérdésre, hogy a nemzetközi közösség vajon számíthat-e Kína támogatására az Oroszországgal szembeni közös fellépést illetően, Biden sokatmondóan azt felelte, hogy jelenleg nem áll módjában válaszolni.
orosz nagykövetség • Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje utolsó felszólalóként lépett színpadra az orosz nagykövetség előtt rendezett ellenzéki demonstráción. A hódmezővásárhelyi polgármester szerint most minden másnál nagyobb probléma, hogy 1945 óta először szuverén államok közti háború tört ki.
Azért vagyunk itt, hogy legyen béke! Azt szeretnénk, hogy édesanyák ne veszítsék el a fiaikat – mondta Márki-Zay.
A miniszterelnök-jelölt szerint bár a mostani tüntetésen a zömmel ellenzéki politikusok által tartott beszédek többsége arról szólt, hogy békeszerető kormányt választhatunk április 3-án, ma este viszont fontosabb, hogy nincsenek jobb- és baloldaliak, hanem emberek vannak: magyarok, ukránok és oroszok.
Most egy világrend sorsa forog kockán, és tenni kell azért, hogy az érdekellentéteket a jövőben békés módon rendezzük – mondta Márki-Zay. Szerinte az Európai Unió a béke megőrzésének sikeres modelljeként működött létrehozása óta. A politikus úgy véli, csak az EU és a NATO garantálhatják Magyarország számára a függetlenséget és a békét.
Magyarország történelmében túl sokszor „álltunk a rossz oldalra”. Most eljött az a pillanat, hogy Orbán Viktortól azt követeljük, fejezze be a hintapolitikát, és kötelezze el magát az EU és a NATO mellett – mondta Márki-Zay Péter.
Az ellenzéki kormányfőjelölt szerint a jelenlegi magyar kormány tett olyan lépéseket az orosz konfliktus kapcsán, amelyeket az ellenzék követelt ki tőle: Orbán Viktor agresszornak nevezte Putyint, Szijjártó Péter pedig kijelentette, hogy Magyarország mindenben a NATO álláspontját fogja követni.
De Márki-Zaynak és az ellenzéknek van még további három követelése a kormányhoz az április 3-ai választás előtt:
- Magyarország csatlakozzon az Európai Unió szankcióihoz, és függessze fel Paks 2 engedélyezési eljárását
- A Nemzetközi Beruházási Bankot, „az orosz kémbankot” zavarja ki a kormány
- Szijjártó Péter azonnal adja vissza a Lavrov orosz külügyminisztertől kapott kitüntetését
Oroszország kiiktatta az ukrán légvédelmet, és mostanra már a teljes, ország feletti légteret ellenőrzi – írja az AFP hírügynökség nyugati hírszerzési információkra hivatkozva.
Az AFP szerint „az oroszok lényegében teljes légi fölénybe kerültek Ukrajna területén”.
Egy friss felvételen például az látható, ahogy egy orosz Szu–24-es vadászbombázó repül el Kijev felett, és feltehetően jelzőrakétákat lő ki.
🇷🇺⚡️Russian Su-24 front line bomber releasing flares while flying over Kiev. pic.twitter.com/WaZuzpKWpE
— OSINT UKRAINE (@OSINT_Ukraine) February 24, 2022
Budapest, orosz nagykövetség • „Nekünk magyaroknak van egy ezeréves álmunk: békében, biztonságban és szabadon szeretnénk élni Európa közepén. Pontosan tudjuk, milyen az amikor a vérünkkel kell fizetni ezért a szabadságért” – hangsúlyozta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és a Párbeszéd társelnöke beszédében, utalva 1948 és 1956 eseméyeire.
„1989 nyarán ezért voltunk olyan büszkék, amikor egy fiatalember azt mondta, „ruszkik, haza!”
A főpolgármester szerint akkor azt hittük, nincs visszaút a zsarnokságba, de most mégis ott tartunk, hogy csak néhány napunk van arra, hogy eltávolítsuk azt az embert, aki „már elfelejtette a magyarok ezeréves álmát és azt is, miről szónokolt a Hősök terén.”
Karácsony szerint egy kicsit mi is bűnrészesek vagyunk abban, ami most Ukrajnában történik, mert Orbán Viktor ehhez az elmúlt 12 évben hozzájárult. Ahogy ahhoz is, hogy Európa és „az egész szabad világ immunrendszere meggyengüljön”.
„Amikor április 3-án elmegyünk szavazni, azt nem csak magunkért tesszük, hanem az ukrán, sőt, az orosz barátainkért is tesszük” – jelentette ki Karácsony. „Együttérzünk az orosz néppel, fontos tudnia mindenkinek, hogy nem ellenük tüntetünk, hanem az orosz diktátor ellen.” Karácsony szerint az Orbán-kormány ma nem az eszköze, hanem az akadálya az európai békének, és Orbán nemcsak a 30 évvel ezelőtti önmagát és a magyarok ezeréves álmát árulta el, hanem egész Európát.
Bejelentette, hogy holnaptól az ukrán zászló színeivel világítják ki a Halászbástyát és hangsúlyozta, hogy a zsarnokság elől menekülőket Budapest be fogja fogadni.
Karácsony szerint nem csak Paks II felfüggesztésére van szükség, hanem a kormányváltást követően az „orosz kémbank” Magyarországról való kiűzésére is.
orosz nagykövetség • Miután a tömeg „Béke, béke!” skandálásba kezdett, Donáth Anna, a Momentum elnöke lépett színpadra. Donáth úgy fogalmazott, 1997-ben és 2003-ban népszavazáson döntöttek úgy a magyarok, nem a „konfliktuskereső keleti diktatúrákat” akarják szövetségesnek, hanem „a békeszerető demokráciákat” Donáth szerint ezt a népakaratot Orbán Viktor 12 éve nem veszi figyelembe. Mint mondta, az ő generációja számára elképzelhetetlen volt, hogy háború törjön ki egy szomszédos országban. A Momentum elnöke szerint ennek a generációnak az a feladata, hogy egységes Európát teremtsen meg a konfliktus átvészelése érdekében, de szerinte ez addig nem lehetséges, amíg Orbán Viktor hatalmon van.
📍The Ukrainian territories currently occupied by Russian forces. pic.twitter.com/NTYw8jcoct
— DRM Journal (@remilitari) February 24, 2022
A térképen nincs jelölve, de ahogy arról írtunk, az orosz csapatok a csernobili atomerőművet és környékét is elfoglalták. Emellett Hosztomelt és Szumit is ellenőrzés alá vették.
🇺🇦🇷🇺 #AHORA Vehículos militares ucranianos destruidos en Sumy pic.twitter.com/9KJ3GrdZmh
— Alerta News 24 (@AlertaNews24__) February 24, 2022
Budapest, orosz nagykövetség • Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke szerint Orbán és Putyin „hintapolitikát” folytat, mivel egyik pillanatról a másikra változtatják a véleményüket. Ezt azzal támasztotta alá, hogy Putyin sokáig tagadta, hogy háborút akar indítani, míg Orbán az Oroszországra kivetett szankciókat nyíltan elhibázott stratégiának tartotta.
Kunhalmi szerint ez megbízhatatlanságukról tanúskodik, ezzel pedig kiírták magukat a nemzetközi politikából.
A politikus felemlegette, hogy az eddigi legerősebb lépés az Északi Áramlat II. üzembe helyezésének felfüggesztése volt. Ez nem történhetett volna meg, ha nem lett volna Németországban kormányváltás, sugallta az ellenzék fő üzenetét Kunhalmi, aki szerint „a túlzott nacionalizmus ide, háborúhoz vezet. Tanulni kell ebből minden európai vezetőnek, a magyar vezetőknek is tanulniuk kell belőle.”
„Ukrajna veletek vagyunk, és együtt dobban a szívünk a kárpátaljai magyarokkal!” – zárta beszédét Kunhalmi.
Budapest, orosz nagykövetség • Lukács László György, a Jobbik alelnöke szerint mindannyiunk kötelezettsége, hogy a magyar magyart segítse a béke érdekében.
„Azért vagyunk ma itt, mert a békéért jöttünk. Világosan ki kell mondani, hogy Magyarország Európa és a béke oldalán áll” – hangsúlyozta Lukács, aki szerint azok, akik eljöttek a tüntetésre azért szeretnének békét, mert csak ezzel lehet megvédeni a kárpátaljai és az itthoni magyarokat is.
Emellett azért a politikus megpedzegette a terrorizmus veszélyét is, amely szerinte ebben a helyzetben fokozott kockázat.
orosz nagykövetség • Józan László kárpátaljai származású színész arról beszélt, bízott abban, hogy az elmúlt évek járványidőszakát nem írhatja felül semmi, ami annál is rosszabb. Szolidaritását fejezte ki azokkal, akik a háború időszakában kénytelenek átvészelni a mindennapokat.
Budapest, orosz nagykövetség • Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szerint ez a nap biztosan bekerül a történelemkönyvekbe a putyini agresszió fekete napjaként, de nem biztos abban, hogy Orbán Viktor – ha hatalmon marad – valóban beleíratná ezt a magyar történelemkönyvekbe. Szerinte az elmúlt időszakban kormányzati szereplők lekicsinyelték, eltagadták a háború veszélyét. A miniszterelnök szerinte több órás késéssel tett egy félmondatot, amiben elítélte az agressziót, de következő félmondatával már arra utalt, hogy továbbra is üzletelni kell Puytinnal. Kanász-Nagy szerint Paks 2 nem valósulhat meg, és az Oroszországtól való függőséget csak úgy szüntethetjük meg, ha saját magunk állítjuk elő az energiát. Ccak az önellátás jelenthet valódi függetlenséget – zárta mondandóját.
Budapest • Vadai Ágnes, A Demokratikus Koalíció alelnöke beszédében kiemelte, hogy most láthatjuk, „mennyit ér Putyin szava”.
„Ez az a hatalom, amihez Orbán Viktor 10 éve dörgölőzik. Putyin barátjaként Orbán a háború barátja lett. Mi nem ilyen barátokat szeretnénk” – jelentette ki a politikus.
Vadai szerint a következő lépéseket kellene haladéktalanul megtennie Orbánnak és a magyar kormánynak:
- Orbán Viktor ítélje el határozottan az orosz agressziót,
- világosan és határozottan ismételnie kell a magyar kormánynak, hogy Ukrajna területi integritása és szuverenitása sérthetetlen,
- jöjjön haza a magyar külügyminiszter,
- és a kormány jelentse be, hogy nem üzletel az agresszorral, függessze fel a Paks II-ről szóló szerződést.
Ahogy korábban megírtuk az orosz hadsereg támadást indított a csernobili nukleáris zóna ellen, amit időközben sikeresen el is foglalt, közölte Mihajló Podoljak az ukrán elnöki iroda egyik tanácsadója. „Innentől kezdve nem tudjuk garantálni, hogy a csernibili atomreaktor biztonságban van, miután az orosz erők egy teljes értelmetlen támadás után elfoglalták azt. Ez az egyik legkomolyabb fenyegetés jelenleg Európára nézve”.
Footage from the Chernobyl Nuclear Power Plant showing some of the Russian military personnel who seized control of the station moments ago. https://t.co/20fdVTnMOB pic.twitter.com/wIXX4WLIEk
— Kevin Rothrock (@KevinRothrock) February 24, 2022
Budapest, orosz nagykövetség • Az ellenzék által a budapesti orosz nagykövetség elé szervezett tüntetés első felszólalója Osváth Zsolt – a hivatalos bemutatás szerint „digitális tartalomgyártó” – volt, aki saját bevallása szerint a „social mediát” képviselte a rendezvényen. Az influenszer kezdésként olyan mondatokat idézett, amelyek az ő megfogalmazásában „Fidesz-közeli tollforgatóktól” származnak, és a nyílt háború valószínűségének alábecsléséről szóltak. Mint mondta, ő maga sem gondolta, hogy ilyen 2022-ben előfordulhat, de most itt, 200 kilométerre tőlünk van a háború. Minden tartalomgyártót arra kért, hogy „a jövőben próbáljanak igazat mondani, még ha ez olyan nehéz is”.
Tankokat, műszaki járműveket és katonai teherautókat szállítanak az M3-as autópályán kelet felé. Kollégánk útban a záhonyi határátkelőhöz, kb. 80 kilométerre Budapesttől, az M3-as egyik pihenőjénél fotózta le a katonai járműveket, amiket feltehetőleg a határ térségébe szállítanak.
Megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy milyen célból, pontosan hova és mennyi járművet szállítanak, amennyiben reagálnak, frissítjük a cikket.
Budapest • „Putyin ellen, Ukrajna mellett” címmel hirdetett tüntetést ma este 7 órára az ellenzék. Az esemény leírása szerint a célja a háború elítélése, Ukrajna és a kárpátaljai magyarok melletti kiállás és az, hogy megüzenjük, „nem kérünk Putyin háborújából!”
A tüntetést a helyszínről élőben közvetítjük:
„1956-ban megtanultuk, milyen az, amikor egy független államot megszállnak az oroszok. Most a szemünk előtt történik ugyanez: Vlagyimir Putyin Oroszországa megtámadta Ukrajnát. Orbán Viktor pedig nem hajlandó elítélni Putyin agresszióját, még akkor sem, amikor kárpátaljai magyarok élete kerül veszélybe. Tudjuk, hogy miért: mert a magyar miniszterelnök nem más, mint a Nyugat legnagyobb árulója, Putyin legfontosabb kitartottja” – áll a tüntetés Facebook-eseményében.
A tüntetésen beszédet mond többek közt Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely és Donáth Anna.
Moszkva • „A háborút a legnehezebb elemezni. Természetesen nem tudjuk megjósolni egy hadművelet kimenetelét. Az orosz hadsereg hatalmas erőforrásbéli- és technológiai fölénye ellenére azonban az is megtörténhet, hogy nem fogják tudni egyszerűen, pár nap leforgása alatt legyőzni az ukrán erőket. Ebben az esetben Oroszország és Ukrajna dolgozó népe számára a legrémálomszerűbb forgatókönyv fog megvalósulni: egy elhúzódó, véres mészárszék, amelyben a dolgozók a jószágok”
– fogalmaztak közleményükben a Nemzetközi Marxista Irányzat (IMT) orosz tagjai.
Mint írják, az események következményeként új magasságokba emelkedik az ukrán és orosz sovinizmus, amely évtizedekig is eltartó sebeket ejthet a két nép kapcsolatán. Ezért szerintük a népek megbékéléséért folytatott küzdelemben való részvétel minden kommunista kötelessége és sürgető feladata ma.
„A becsületes orosz kommunisták legfontosabb feladata, hogy közvetlenül ellenezzék Oroszország katonai beavatkozását. Ennek a hadműveletnek az igazolása az «orosz lakosság védelme», a «nácizmus elleni harc», stb. ürügyén az internacionalizmus elveinek közvetlen elárulása. Az, hogy az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának vezetősége hivatalosan is felajánlotta Putyinnak a donbaszi népköztársaságok elismerését, majd jóváhagyta a csapatok bevonulását és a hadműveletet, a legnagyobb kárt okozta ebben a tekintetben. Érdemes megjegyezni, hogy mindez éppen akkor történik, amikor magának a Kommunista Pártnak a tagjai Moszkvától Vlagyivosztokig elnyomásnak vannak kitéve.”
Moszkva • Egy üzletemberekkel folytatott, élőben közvetített találkozóján Vlagyimir Putyin arról beszélt, hogy Oroszország rá volt kényszerítve arra, hogy katonai hadműveletbe kezdjen Ukrajna ellen.
Putyin szerint ugyanis Oroszországnak a biztonságpolitikai kockázat miatt nem volt más lehetősége önmaga megvédésére, mint a nyugati szomszédja ellen indított invázió.
Az orosz elnök –aki maga is elismerte, hogy valószínűleg komoly szankciók várnak az országára –emellett arról beszélt, hogy Oroszország továbbra is a világgazdaság része kíván lenni és felszólította a nyugati országokat, hogy ahelyett, hogy megpróbálnák izolálni Oroszországot gazdasági értelemben, inkább legyenek több tekintettel Moszkva biztonságpolitikai aggályaira.
Ukrajna ezzel szemben Oroszország kizárását követeli a nemzetközi bankrendszer egyik legfontosabb intézményéből, a SWIFT-ből (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication- Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság)
A package of additional tough sanctions against Russia from the EU is approaching. Discussed all the details with @EmmanuelMacron. We demand the disconnection of Russia from SWIFT, the introduction of a no-fly zone over Ukraine and other effective steps to stop the aggressor.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) February 24, 2022
kijev • Vitalij Klicskó főpolgármester éjszakai kijárási tilalmat vezetett be Kijevben. Az egykori nehézsúlyú boxoló megerősítette, hogy a kijárási tilalom helyi idő szerint este 10 órától másnap reggel 7-ig fog tartani, és a közösségi közlekedés is teljes mértékben le lesz állítva ez idő alatt. A város metróállomásai továbbra is nyitva lesznek, amit a város lakosai már jelenleg is óvóhelyként használhatnak.
Budapest • Élőben jelentkeztünk be az orosz nagykövetség épülete elől, ahol 4 órától kezdve tartanak demonstrációt a megszállás ellen.
A szervezők a Facebook-eseményhez azt írták, a céljuk, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát „az orosz agresszió elleni harcban, a béke és a szuverenitása megőrzése érdekében”.
Este 7 órakor az ellenzék is demonstrációt tart a nagykövetség előtt, a tüntetésen többek között Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely is felszólalnak.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrajnai katonai akcióban a hadseregnek kizárólag a szerződéses egységei vesznek részt. Az ellenzéki körökben nagy megbecsülésnek örvendő Katonaanyák Bizottsága (Комитет Солдатских Матерей) azonban arról számolt be, hogy az ország több pontján besorozott fiatalokat kényszerítenek arra, hogy aláírásukkal kérvényezzék szerződéses állományba való felvételüket. Andrej Kurocskin, a Bizottság elnökhelyettese azt mondta, hogy „bizonyos egységekben nincs elég szerződéses katona, így a parancsnokság nyomást gyakorol a sorkötelesekre, hogy azok rövid távú szerződést kössenek. A parancsnokság azt ígéri, hogy ezeket a szerződéseket később felbontják, ezt azonban nem olyan egyszerű megtenni. Az utóbbi napokban több tucat hívást kapunk anyáktól: azt mondják, hogy sorköteles fiaiknak a határon fegyvert adnak és közlik velük, hogy mostantól szerződésesek. Nem magyaráznak el nekik semmit, majd a fiaik többé nem válaszolnak – elvesznek tőlük minden kommunikációs eszközt.”
Az Agenstvo információi szerint olyan katonákat is az ukrán határhoz küldenek, akiket csak decemberben hívtak be.
„Nagy szomorúsággal olvastuk az Ukrajna elleni offenzíváról szóló híreket. Az ELMO szolidaritását fejezi ki minden érintettel, és elítéli a háborút, a militarizációt és a birodalmi terjeszkedést. A háborúból csak a nagytőke és a fegyveripar profitál, ezért felszólalunk egy militáns pacifizmusért, amely internacionalista, antiimperialista és feminista.”
– írta közleményében a Kelet-Európai Baloldali Médiaegyüttműködés (ELMO), amelynek a Mérce is tagja.
Az ELMO arra szerveződött, hogy a régió egyenlőségpárti, rendszerkritikus, nemzetközi szolidaritás iránt elkötelezett platformjai segítsék a rendszerszintű változás szempontjából nélkülözhetetlen információk régióbeli áramlását, és a régiós perspektívát alkalmazó elemzések születését.
Ahogy azt a Courrier International is megírta, az orosz hadügyminisztérium szóvivője, Igor Konasenkov közleménye szerint az orosz hadsereg eddig összesen 74 ukrán katonai célpontot semmisített meg, amelyek között volt három parancsnoki hadállás, 11 katonai repülőtér, egy haditengerészeti támaszpont. Ami a hadászati eszközöket illeti, az oroszok elpusztítottak 18, légvédelmi rakétarendszerekhez tartozó radarállomást, 4 drónt és egy ukrán katonai helikoptert. Konasenov emellett hozzátette, hogy egy „pilótai hiba miatt” odaveszett egy orosz vadászgép.
Az orosz kormány váltig állítja, hogy céljuk nem az ukrán lakosság bombázása, hanem az ukrán hadsereg „hatástalanítása”. Ennek ellenére már kora reggel is érkeztek arról hírek, hogy számos helyen, például az orosz határhoz közeli Harkov városában lakóházakat is értek találatok. A támadásról alább egy videót, az Al-Jazeera weboldalán pedig képösszefoglalót lehet találni.
An apartment complex in Is devastated by bombardment, south of Kharkiv. Untold number of casualties. pic.twitter.com/jdx4CQdGeK
— Justin Yau (@PDocumentarians) February 24, 2022
Csernobil • Orosz csapatok behatoltak a csernobili zónába, ahol tűzharcban állnak az ukrán erőkkel – közölte az ukrán belügyminiszter tanácsadója.
Nem sokkal később Zelenszkij is megerősítette, hogy a csernobili atomerőművet is megpróbálja elfoglalni az orosz hadsereg, amit az ukrán elnök „egész Európa elleni hadüzenetnek” nevezett.
Frissítés: Értesülések szerint 6 órára már elfoglalták az atomerőművet az orosz katonák.
🇷🇺🇺🇦⚡️ BREAKING: RUSSIAN TROOPS HAVE ENTERED CHERNOBYL EXCLUSION ZONE, FIGHTING ONGOING – ADVISOR TO UKRAINIAN INTERIOR MINISTER pic.twitter.com/qYvZZHqmhC
— OSINT UKRAINE (@OSINT_Ukraine) February 24, 2022
kijev • Kijevtől mintegy 20 kilométerre lezuhant egy ukrán katonai szállító repülőgép, jelentette a Moscow Times.
A hatóságok szerint a fedélzeten tartózkodó 14 ember közül 5 meghalt. Több információt egyelőre nem közöltek az esetről.
🇺🇦⚡️Ukrainian military transport plane crashed near Kiev killing 5 of 14 on board. pic.twitter.com/AB2sZQOXaQ
— OSINT UKRAINE (@OSINT_Ukraine) February 24, 2022
Boris Johnson a nemzethez intézett beszédében elmondta: „nem nézhetjük és nem is fogjuk tétlenül nézni azt, ami történik” majd többek között diktátornak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
„Olyan masszív szankciókat fogunk bevezetni Oroszország ellen, amit alaposan meg fog érezni az orosz gazdaság.
Itt az ideje, hogy megszüntessük Európa orosz olaj- és gázfüggőségét, aminek köszönhetően túl sokáig volt képes Putyin nyomást gyakorolni az európai politikára. Johnson Ukrajna népéhez intézett soraiban azt mondta: „veletek vagyunk és imádkozunk értetek, hiszem, hogy a szabadság lángját sem a rakéták, sem bombák, sem a tankok nem tudják kioltani.” Fontos azonban megjegyezni, hogy a videóüzeneten és az abban elhangzott imán kívül tényleges segítséget nem ajánlott Nagy-Britannia sem Ukrajnának.
Gyakori és abszolút nem megalapozatlan kritika az uniós országokkal szemben, hogy az Oroszország nemzetközi jogot sértő lépéseivel kapcsolatban azért mutatkoznak elnézőnek, mert az orosz földgáz nélkül nem lehetne biztosítani az EU energiaszükségleteit. Ennek fényében különösen fontos lesz figyelemmel követni, hogy a Moszkvával szembeni szankciók milyen mértékben fogják érinteni az orosz energetikai szektort.
Eddig Németország hozta meg a legradikálisabb lépést (még az invázió kezdete előtt), amikor befagyasztotta az Északi Áramlat II. földgázvezeték használatbavételi eljárását, miután Moszkva elismerte a Donyecki Népköztársaságot (DNK) és a Luganszki Népköztársaságot (LNK). A Németországot Oroszországgal összekötő gázvezeték használatbavételéért mindeddig keményen küzdött Németország az Unió vezető szerveivel, és az orosz gázexport szempontjából is kiemelten fontos a lugai gázterminál és a németországi Greifswald közötti vezeték. Megépítésének egyik célja épp Ukrajna kikerülése, így az országon keresztül futó Testvériség gázvezeték kiváltása volt.
Nem is véletlen, hogy a legtöbb uniós ország nem lelkesedik a gázimport teljes lenullázásának ötletéért. Ahogy a világ egyik legnagyobb olajvállalatának számító francia TotalEnergies elnök-vezérigazgatója, Patrick Pouyanné szerint
legalább két-három évbe telne, míg pótolhatóvá válna az Oroszországból érkező földgáz.
Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a legtöbb európai országban nincsenek olyan állomások, ahol visszagázosítható lenne a cseppfolyósított földgáz (LNG), vagyis azokra a csővezetékekre kell hagyatkoznunk, amelyek döntő többségében Oroszország irányából szállítják a földgázt a régiónkba. Ahogy a Le Monde összefoglalója is megjegyzi, 2021 első felében az EU-s földgázimport összmennyiségének 46,8 százaléka érkezett Oroszországból, a Moszkvától való energiafüggőség pedig kifejezetten súlyosan érinti a kelet-közép-európai régiót. Ráadásul egyelőre nem úgy tűnik, hogy Oroszország hosszabb távon önmagában is kiváltható lenne azokkal a földgáz-exportőrökkel, akiktől szintén viszonylag nagy mennyiségben vásárolnak az uniós országok.
Ahogy a tavalyi választás kapcsán megírtuk, a 2021 első felében az EU-s földgázimport 20 százalékáért felelős Norvégiában egyre nagyobb társadalmi ellenállásban ütközik a fosszilis energiahordozók kitermelése, ami bár felfoghatatlan vagyont biztosít a skandináv országnak, de közben jelentősen hozzájárul a globális klímakatasztrófa felgyorsításához.
Ott van ezen felül Algéria, ahonnan a tavalyi év első felének EU-s gázimportjának 11,6 százaléka érkezett, de a magrebi országban évek óta zajló tüntetések igencsak megrengették a Franciaországtól való 1962-es függetlenedése óta tulajdonképpen megszakítás nélkül hatalomban lévő Algériai Felszabadítási Front (FLN) vezette rezsim stabilitását, ami az intézményesített korrupcióra épülő gazdaságban, és így az energiaiparban is problémákhoz vezet.
Emellett érdemes hozzátenni, hogy az orosz földgázipart érintő szankciók könnyen elképzelhető, hogy elsősorban nem Oroszországra, hanem a nyugati országokra lennének negatív hatással. Ahogy arra kutatók is felhívják a figyelmet, a kőolajkitermelés összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepet tölt be a gazdaságban, mint a földgáz, miközben Európa rettentően ki van szolgáltatva a kelet felől érkező földgáznak. Ez persze azt is jelenti, hogy az orosz olajipar viszont jelentősen megszenvedné az esetleges szankciókat, már csak azért is, mert ezen fosszilis energiahordozó terén az orosz import szerepe fontos, de kevésbé egyeduralkodó mint a földgáz esetében.
A helyszíni beszámolók szerint megindultak a menekülők Ukrajnából Magyarország felé, ahogy az alábbi felvételen is látszik.
Uzhhorod/Ungvár near Ukraine’s Slovakia & Hungary borders https://t.co/stIDvqBu69
— Peter Murphy (@MurphyPeterN) February 24, 2022
A felvételen látszik, hogy Ungvár (Uzsgorod) közelében tömött kocsisorok tartanak Nyugat felé. A Magyar Távirati Iroda beszámolói szerint is rengetegen igyekeznek Nyugat felé elhagyni az országot a kárpátaljai területekről. Mint írják,
„Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál. A Kárpátalja.ma portál csütörtök délelőtti beszámolója szerint az országban kialakult helyzet miatt az emberek megrohamozták a boltokat és a benzinkutakat, a bevezetett hadiállapot miatt pedig többen elindultak Magyarország irányába.”
A Reuters is arról számol be helyszíni riportjában, hogy sokan, magyarok és ukránok egyaránt bőröndökkel kelnek át a határon akár az orosz inváziótól, akár a besorozástól tartva.
Eközben Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója bejelentette, hogy megerősítették a kritikus infrastruktúra védelmét, és készülnek az ország keletibb (vagyis a többi) részéből menekültek érkezésére is. A Kárpátok hágóin ellenőrzőpontokat állítottak fel, az érkezőket szállodákban és szanatóriumokban szállásolják el, bár a beszámolók alapján sokan tartanak közülük külföld felé. Az ungvári vérellátó véradásra szólította fel az embereket a készletek feltöltése érdekében.
Számos szervezet készül az ország támadása miatt Magyarország felé meginduló menekülthullámra. Ahogy korábban beszámoltunk, Orbán Viktor kora délutáni videós bejelentkezésében utalt arra, hogy a kormány felkészült a menekülthullámra.
„Katonai és kijelölt rendőri egységeink megkezdték a munkát az ukrán-magyar határ térségében. Sajnos arra kell számítanunk, hogy a mai katonai támadást követően a Magyarországra érkező, föltehetően menekültstátuszért folyamodó ukrán állampolgárok száma megnő, az ő ellátásukra felkészültünk”
– nyilatkozta a miniszterelnök lényegesen megértőbbnek mutatkozva annál, mint mikor nem fehér bőrű embereknek kellene segítséget nyújtani.
Ez azonban nem lesz egyszerű feladat a Magyar Helsinki Bizottság szerint, ami felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi menekültügyi rendszer logisztikai és jogi szempontból egyaránt alkalmatlan a menekülők fogadására.
2015, vagyis a menekültek elleni kormányzati ideológiai, jogi és rendészeti hadjárat kezdete óta komoly hiányosságok alakultak ki a menekültügyi rendszerben, ami mindössze néhány száz ember ellátását képes biztosítani, jogilag pedig jelenleg nem biztosított, hogy a menekültek hivatalos státuszért folyamodjanak.
A Migration Aid menekülteket segítő szervezet és a Segítők Egyesület is felkészül a menekültek segítésére.
A szervezetek elkezdik kiépíteni a 2015-16-os szervezeti struktúrát, amivel az akkori menekültválság idején működtek. Ennek keretében keresnek
- az észak-keleti országrészben élő, vagy hosszabb időre odautazni hajlandó önkénteseket;
- ingatlantulajdonosokat, hogy fagymentesen tárolják az adományokat;
- orosz/ukrán nyelven jól beszélő önkénteseket fordítási feladatokra;
- valamint online adminisztratív munkát végző önkénteseket.
További részletek a Facebook bejegyzésben.
A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület is jelezte, hogy készen áll az Ukrajnából érkező menekültek segítésére:
A kormány és a civilek mellett a Magyar Távirati Iroda szerint számos egyházi szervezet is felkészült a menekültek segítésére.
- Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) aggodalmát fejezte ki a támadás miatt és megkezdte a felkészülést a menekültek segítésére. Mint írták, „együttérzünk Ukrajna polgáraival, különösen a kárpátaljai magyarsággal, azon belül is zsidó hittestvéreinkkel.” A Mazsihisz felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, a nemzetközi zsidó szervezetekkel, és imádkozik hogy a fegyverek mielőbb elhallgassanak.
- Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) támogatásáról biztosította az ukrajnai zsidóságot. Köves Slomó vezető rabbi csütörtökön telefonon egyeztetett Meir Stamblerrel, az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökével, és felajánlotta neki a magyar zsidó közösség segítségét, Mendel Wilhelm ungvári rabbinak pedig a menekült zsidók hosszabb távú magyarországi ellátását. Támogatást ígért továbbá a korábbi kelet-ukrajnai konfliktusból menekült zsidók ukrajnai településének.
- A Magyar Máltai Szeretetszolgálat is segítő akciót indít a kárpátaljai területekre érkező menekültek segítésére, „egyúttal felkészítik a kelet-magyarországi térségben működő intézményeiket és önkéntes szervezeteiket az Ukrajnát ért támadás nyomán Magyarországra érkező emberek megsegítésére, szükség esetén befogadására.” Beregszászi, vagyis ukrán területen működő szervezetüket is felkészítik, különös tekintettel a speciális igényű menekültekre.
- Az Ökumenikus Segélyszervezet adománygyűjtést hirdetett, és beregszászi központja mellett koordinációs központot állít fel Lvovban is, hogy segítse a Nyugat-Ukrajnába érkező belső menekültek ellátását.
Oroszország • Legalább ötven embert őrizetbe vettek, miután háborúellenes tiltakozásokat tartottak Oroszország-szerte – írja a Moscow Times.
Az esetek többségében egyedül tüntető embereket tartóztattak le, miután előzetes bejelentés és engedélyezés hiányában ez az egyedüli legális módja a tiltakozásnak az országban.
Tiltakozó akciókról számoltak be Moszkvában, Szentpéterváron, és olyan kisebb városokban, mint a dél-oroszországi Toljatti vagy az ország távol-keleti részében található Habarovszk is.
Az OVD-Info nevű, rendőrségi aktivitást figyelő csoport szerint egy ismert jogvédőt, Marina Litvinovicsot az otthona előtt tartóztatták le, miután „háború ellenes sétára” hívta az embereket helyi idő szerint este 7 órára, a moszkvai Puskin térre.
Párizs • Franciaország elnöke, Emmanuel Macron az Élysée-palotában tartott beszédében értékelte a kialakult helyzetet. Az elmúlt hetekben a nyugati országok és Oroszország között egyfajta mediátori szerepet betölteni kívánó, Putyinnal két ízben hosszas tárgyalást folytató Macron szerint az orosz támadás szembemegy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában lefektetett elvekkel és a „nemzetközi rendet meghatározó” értékekkel. A francia államfő elismeréssel nyilatkozott a kijevi kormány és az ukrán nép bátorságáról, hozzátéve, hogy „Ukrajna szabadsága a mi szabadságunk is”.
A francia államfő szerint a válság diplomáciai úton történő rendezését rendre elutasító Vlagyimir Putyin nem pusztán háborút indított Ukrajna ellen, hanem „gúnyt űz a kelet-európai ország szuverenitáshoz való jogából”.
Szerinte az orosz elnök döntése Ukrajna megszállásáról Európa békéje és stabilitása ellen az elmúlt évtizedekben indított támadásként értelmezhető. Macron úgy véli, hogy a nyugati országok mindent megtettek a válság békés úton való rendezése érdekében, de így sem tudták megakadályozni a háborút, amelynek kirobbanásával már régóta számoltak. Franciaország államfője az EU-s és NATO-s tagállamok, valamint szövetségeseik Oroszországgal szembeni egységes fellépését és olyan átfogó szankciók bevezetését ígérte, melyek arányosak a Moszkva által elkövetett agresszióval. Elmondása alapján ezek a szankciók egyaránt lennének gazdasági és katonai jellegűek, illetve az energetika kérdését sem hagynák figyelmen kívül. Macron emellett azt ígérte, Európa mindent meg fog tenni Ukrajna biztonságának garantálása érdekében.
A beszéd alább nézhető vissza:
A Helsinki Bizottság bejegyzése szerint úgy logisztikai, mint jogi szempontból súlyos kérdések merülnek fel az ukrajnai menekültek tömeges érkezése esetén, amiket a kormánynak mihamarább meg kell oldania.
„Az biztos, hogy az elmúlt öt évben leépített menekültügyi infrastruktúra, a bezárt és elhagyatott táborok jelenleg teljesen alkalmatlanok néhány száz embernél több befogadására”
– írja a szervezet.
Hovatovább jogi szempontból még aggasztóbb a helyzet a Helsinki Bizottság szerint.
Az Ukrajnából menekülők ugyanis se a határon, se máshol Magyarországon nem tudnak leadni menekültkérelmet, enélkül pedig ukrán állampolgárként legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak a schengeni övezetben, melynek Magyarország is része. Ugyanakkor semmilyen ellátásra nem jogosultak, munkát nem vállalhatnak, pusztán fizikailag maradhatnak, legfeljebb 3 hónapot.
Ami rávilágít a helyzet abszurditására, hogy amennyiben a jelenlegi szabályozás marad, úgy a kormány 90 nap után kitoloncolhatja a menekülteket a határkerítés szerb oldalára – bárhonnan is jöttek.
A Helsinki szerint így a „kormány előtt a következő lehetőségek állnak:
- azonnal módosítják az egyébként is jogsértő szabályokat és lehetővé teszik, hogy emberek menedéket kérjenek a határon vagy az ország területén,
- Kormányhatározatot fogad el arról, hogy az Ukrajnából menekülőket — élve az EU jog által adott lehetőséggel — átmeneti védelemben részesítve, menedékesként ismeri el, ezzel biztosítva, hogy minimális ellátásra legyenek jogosultak, és akkor is jogszerűen tartózkodhassanak itt, ha elmúlt a 90 nap a vízummentes tartózkodásra.”
brüsszel • Jens Stoltenberg NATO főtitkár megerősítette a szövetség korábbi álláspontját, miszerint a NATO nem fog katonákat küldeni Ukrajnába.
„Jelenleg nincsenek katonáink Ukrajnában, és nem is lesznek, mint ahogy azt már korábban többször is megerősítettük”, mondta a NATO főtitkára a szervezet brüsszeli központjában. Ezzel egy időben viszont fokozatosan növelni kezdték a NATO katonák számát a szövetség keleti, Oroszországhoz közeli országaiban. Ukrajna fontos NATO partner, de nem tagja a szervezetnek.”
Orbán Viktor a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülése után Facebook-videóval jelentkezett be csütörtökön, amiben kifejtette, kormánya az uniós és NATO-szövetségesekkel együtt elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót. A videó alább tekinthető meg.
A miniszterelnök kifejtette, hogy készülnek az Ukrajna felől érkező menekülthullámra.
„Katonai és kijelölt rendőri egységeink megkezdték a munkát az ukrán-magyar határ térségében. Sajnos arra kell számítanunk, hogy a mai katonai támadást követően a Magyarországra érkező, föltehetően menekültstátuszért folyamodó ukrán állampolgárok száma megnő, az ő ellátásukra felkészültünk”
– nyilatkozta a miniszterelnök.
Orbán arról is beszámolt, hogy véleménye szerint Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, így se katonákat, se katonai eszközöket nem küldenek, humanitárius segítséget azonban igen. Ennek jellegét a miniszterelnök egyelőre nem részletezte.
Ezután arra utalt, hogy információi szerint a „baloldal” javaslatai veszélyeztetik Magyarország energia- és gázellátását, veszélyeztetve a rezsicsökkentést. Kifejtette, hogy ezeket nem tudja elfogadni (jelentsenek bármit is). Érdemes megjegyezni, hogy jelenleg Magyarország energia- és gázellátását az Ukrajnában zajló háború veszélyezteti erősen, tekintve hogy az Oroszországból gázt szállító Testvériség gázvezeték is áldozatul eshet a harcoknak.
Orbán este ismét be fog jelentkezni, miután az uniós vezetők vésztanácskozást tartanak Brüsszelben. Úgy látja, az európai egység fenntartható lesz.
Ankara • Recep Tayyip Erdoğan is nemtetszését fejezte ki az orosz invázióval kapcsolatban. A török elnök telefonon is egyeztetett Putyinnal, amely során elmondta, nem támogatja az Ukrajna területi integritását sértő lépéseket.
Az állásfoglalás abból a szempontból mindenképp meglepő, hogy Szíriában ő is Putyin elnökhöz hasonló megfontolások alapján tart bizonyos területeket török megszállás alatt. Törökország 2020-ban szintén komoly katonai és logisztikai segítséget nyújtott Azerbajdzsán számára, amikor az háborút indított az örmények által lakott Hegyi-Karabah megszerzéséért.
Törökország egyébként a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik, viszont az elmúlt években rettentően megromlott a viszony a szövetség és Törökország között, köszönhetően Erdoğan orosz haditechnikai eszközök, köztük az S-400 légvédelmi rendszer megvásárlása miatt, ami a NATO szerint egyrészt nem kompatibilis a belső légvédelmi eszközökkel, másrészt pedig szembement a NATO iránymutatásával is. Úgy tűnik azonban, a NATO tagsága most egyértelműen képes összezárni és – legalább szavakban – teljes mellszélességgel Ukrajna mellé áll.
Gitanas Nauséda, Litvánia elnöke hivatalosan is bejelentette, kéri a vilniusi parlamenttől az országos veszélyhelyzet bevezetését.
Only a united&strong response by the democratic West can stop #Russia. Never before have we been so strong& so well prepared to face external challenges together with our Allies. The future of entire #Europe may depend on how we react in the coming hours&days. #StandWithUkraine🇺🇦
— Gitanas Nausėda (@GitanasNauseda) February 24, 2022
Eközben a Dnyeszter Menti Köztársaságban elrendelt orosz hadgyakorlatok miatt Moldova teljes légtérzárat rendelt el.
Az Ukrajnában kialakult helyzet miatt a három balti állam (Észtország, Lettország, Litvánia) és Lengyelország kérésére pedig a NATO 4-es cikkelye alapján biztonsági tanácskozásokat hívnak össze.
Az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a NATO vezetése pedig közös sajtótájékoztatóra is készül.
„Az ukrajnai háborút azért indították, hogy elfedjék az oroszok elől saját megrablásukat és hogy eltereljék a figyelmüket az ország belső problémáiról”
– írta az aktivista, akit 2021 februárja óta egy Moszkva környéki büntetőkolóniára zártak, miután „csalásért” elítélték Oroszországban.
Putyin egyik vesszőparipája hétfői és csütörtöki beszédében is az volt, hogy a NATO a 2014-es kijevi forradalom óta „nyugati bábállamot” csinált Ukrajnából. Az Euromajdan óta hatalmon lévő elit egyoldalú nyugatbarátságával szemben Ukrajnában is sokan kritikusak. Volodimir Iscsenko Mércén is közölt szövege azt a kérdést tette fel, miért nem képes meghallani a nemzetközi közvélemény az ukránok többségének álláspontját, amely a semlegesség pártján áll?
A berlini Freie Universität Kelet-európai Tanulmányok Intézetének kutatójának eredetileg december publikált cikke szerint a NATO-tagság megmaradt egy, az ukrajnai társadalmon belüli kisebbség ügyének egészen a 2014-es tumultuózus eseményekig. A Krím Oroszország általi bekebelezésének és a Donbasz-háború megkezdődésének eredményeképp a NATO-tagság támogatottsága 40 százalék körülre ugrott. Ennek ellenére továbbra se tette magáévá az elképzelést az ukránok többsége.
Két körülmény járult hozzá a közvélemény megváltozásához. Néhány, korábban szkeptikus ukrán elkezdett a NATO-tagságra mint az Oroszország részéről elkövetendő további ellenséges műveletek elleni védelemre tekinteni. De ennél nem kisebb jelentőségű körülmény a támogatás megugrására, hogy a közvélemény-kutatások által megkérdezettek körébe már nem tartoztak bele többé a leginkább Oroszország-párti ukrán lakosok az ukrán kormányzat által nem ellenőrzött területeken – a Krímben, és Donbaszban. Ukránok milliói gyakorlatilag kizáródtak az ukrán közügyekből. Miközben valamennyi bizonyíték van arra, hogy a 2021 tavaszi orosz katonai csapatösszevonások megnövelhették a NATO támogatottságát, az ukránok igen messze vannak az egységességtől a NATO-tagság kapcsán.
Volodimir Iscsenko cikke ide kattintva olvasható teljes terjedelmében.
Az orosz hadsereg megkezdte a Kijev közelében található, leginkább teherszállítógépek által használt Hosztomeli reptér elleni légitámadásokat, a közösségi médiában terjedő felvételek szerint nagy számban jelentek meg orosz helikopterek a térségben.
#Hostomel military airfield is under #Russian helicopters Attacks | EMPR photo evidence https://t.co/bcAXJ5T3Gk
— Euromaidan PR (@EuromaidanPR) February 24, 2022
Numerous Russian military helicopters over Hostomel town in the Kyiv Oblast. Looks like a Russian Air Assault has started. pic.twitter.com/8hwDaMZ4uD
— CaucasusWarReport (@Caucasuswar) February 24, 2022
A Popular Front nevű alulról szerveződő, független médiaplatform által közzétett felvétel tanúsága alapján az ukránok hőkövetős, vállról indítható rakétával válaszolnak az orosz támadásra.
#Ukraine: Russian helicopters assaulting the Gostomel Airport in Kyiv under fire from what appears to be Ukrainian MANPADS.
(via @KyleJGlen) pic.twitter.com/V01T5S2sEz
— POPULAR FRONT (@PopularFront_) February 24, 2022
Korábban mi is megírtuk, hogy Kijev vezetése megnyitotta a közönség előtt a metróállomásokat, innentől óvóhelyként üzemelnek.
People hiding in Kyiv metro #Ukraine pic.twitter.com/BvxEII9G6t
— Hanna Liubakova (@HannaLiubakova) February 24, 2022
Mivel a ma reggeli üzenetében egyesek szerint Putyin ugyanazt az öltönyt viselte, mint hétfői, élénk reakciókat kiváltó beszédében, ezért szárnyra kapott az a hír, hogy a háborút bejelentő beszéde már jó előre rögzítésre került – ezt támasztotta alá az Echo Moscow News nevű orosz hírportál metaadat-elemzése is, amely szerint Putyin videóját február 21-én vették fel. A CNN és a francia 20minutes elemzői azonban maguk is elvégeztek egy ilyen elemzést, és arra jutottak, hogy a bejelentés rögzítésére valószínűsíthetően ma reggel 3 óra 55 perc magasságában került sor.
Correction: the metadata of Putin video announcing the military operation do NOT indicate the file was created on 02/21 like @EchoMskNews clamed (they analyzed the wrong file). The correct one has a 28:03 duration and was created on 02/24 at 3:35:44https://t.co/UeRRaRqWQK pic.twitter.com/K5S597g1Ex
— Philippe Berry (@ptiberry) February 24, 2022
