Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Nem” – Ennyit ismételgetett a bíróságon Orosz Bernadett bántalmazója, miközben az épület előtt tüntetők gyűltek össze

Két és fél évvel azután, hogy 2019 novemberében, a Nógrád megyei Bujákon található honvéd üdülőben K. István a felismerhetetlenségig verte volt barátnőjét, Orosz Bernadettet, a mai napon bíróság előtt tárgyalták az ügyet. A vádlott a  tárgyaláson mindent tagadott, mindeközben az ügyészség épülete előtt kisebb csoport tartott szolidaritási tüntetést a Nőkért Egyesület szervezésében, hogy támogatásukról biztosítsák Oroszt.

A tüntetés résztvevői az Isztambuli Egyezmény ratifikálását követelték. Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke élő bejelentkezésükben elmondta, az arra járó autósok és lakosok láthatóan egyetértettek az ügyükkel, egy járókelő még a saját történetét is megosztotta velük, miközben a sírás kerülgette.

 

Telefonon sikerült elérnünk Orosz Bernadettet, aki lapunknak elmondta, ez még csak egy előkészítő tárgyalás volt, ahol nem kellett személyesen megjelennie, de mégis fontos volt számára, hogy elmenjen, a vád oldalán ültek jogi képviselőjével.

„Ez nyilván felzaklatott. Az illetékes bíró ezt látta, és meg is jegyezte. Bár én nem gondoltam, hogy erre figyel, de lekopogom: ez is az emberségét és az empátiáját mutatja a bíróságnak.”

– mondta el Orosz. Hozzátette, távmeghallgatás lehetőségét is biztosították, aminek nagyon örült – szerinte fontos, hogy az áldozat jogaira ilyen formában is tekintettel voltak.

„Nagy könnyebbség volt, hogy így állnak hozzám, mint sértetthez, áldozathoz.”

Amikor a vádlott meghallgatására került sor, Orosznak el kellett hagynia a termet, így csak a sajtóból értesült arról, ami ekkor bent történt.

„Csak a sajtóból tudom, akik jelen voltak, hogy nemmel válaszolt csak. Ezzel az egyetlen szóval. Mindenre. Ez is mutatja a bántalmazó személyiségét.”

Szerinte ebből is látszik, hogy amikor az ügyben először eljáró hatóság éppen a bűnbánó magatartására hivatkozva bocsátotta szabadlábra a férfit, jogosan fordult a nyilvánossághoz, a testi épségét féltve, „hiszen azóta – és minden bizonnyal akkor sem – mutatott valós bűnbánatot”.

Fotó: Mérce/ Rajzák Kinga

Orosznak korábban kijutott az intézményi árulás jelenségéből is, melynek következtében az az intézményrendszer bántalmazta tovább, amelynek meg kellett volna védenie. Az első körben eljáró pásztói nyomozóhatóság munkáját kifejezetten negatívan értékelte, azóta viszont némileg pozitívabb irányt vett az ügye, miután azt új nyomozó vette át, aki szerinte alapos, érdemi munkát végzett, neki köszönhetően történhetett meg a vádemelés.

Az 54 éves K. Istvánra 3 év 6 hónapos börtönbüntetést és 4 év közügyektől eltiltást kért az ügyészség. Orosz úgy véli, azáltal, hogy tagadott, ezt nem fogadta el, így ennél csak nagyobb büntetési tételt kaphat.

„Természetesen húzza az időt és addig szabadlábon védekezik, de én úgy gondolom, hogy minimálisan is lelkiismerettel bíró ember ennél a pontnál belátja, hogy nincs tovább és felelősséget vállal.”

Orosz arról is beszélt: eleinte ez a büntetési tétel rosszul érintette, de „ahonnét indultunk és ahova érkeztünk, ez valóban egy megfelelő szankció”.

„Mivel én voltam abban a szobában és én tudom, hogy ha akkor nem történik tettenérés, akkor én most nem élnék, és ha néma tanúvá váltam volna, akkor ő ugyanazt a védekezést alkalmazta volna, amit alkalmaz a mai napig. Hogy ő nem emlékszik, nem követte el – még úgy is, hogy számtalan bizonyíték alapján az ügyészség vádat emelt. Akkor lehet, hogy meg is úszta volna szankció nélkül.”

Úgy véli, az is felháborító, hogy bántalmazók esetében nincs rehabilitáció, tehát mindegy, hogy mennyi időt tölt börtönben, „időzetett bombaként kerül vissza a társadalomba”.

Fotó: Mérce/ Rajzák Kinga

Azzal kapcsolatban, hogy mit várt a mai tárgyalástól, Orosz úgy fogalmazott:

„Az lett volna eredmény, ha beismerő vallomást tesz. Ennek 1% esélyt adtam, de kiderült, hogy még ezt is rosszul tettem.”

Az ügy következő előkészítő tárgyalása márciusban lesz, a főtárgyalást pedig áprilisban tartják majd, a távmeghallgatás ezeknél is biztosítva lesz az áldozat védelme érdekében.

Orosz szerint látszik, hogy egy tipikus bántalmazóval áll szemben, aki most már nem vállalja sem az arcát, sem pedig az interjú felkéréseket a nyilvánosságban – amiknek korábban eleget tett, szerinte „egy ártatlan ember vállalja önmagát.”

Elmondta azt is, hogy a vádlott által megjelölt tanúk közül többen ellentmondásokba ütköztek, és reméli, hogy a tárgyalás lezárulta után hamis tanúzásért felelniük kell majd. Szerinte a tanúk egy másik arcát ismerik a vádlottnak:

„Lehet, hogy őket nem bántalmazta, de engem igen. És amikor az ügyészség vádat emel, és több év letöltendő börtönbüntetést helyez kilátásba, akkor ideje lenne az igazat mondani.”

Fotó: Mérce/ Rajzák Kinga

Amint arról korábban már beszámoltunk, a Nógrád Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés kísérlete és súlyos testi sértés kísérlete miatt emelt vádat az 54 éves férfi ellen, aki 2019 novemberében egy bujáki honvéd üdülőben támadt a vele korábban szakító Orosz Bernadettre, felismerhetetlenre verve őt.

Orosz Bernadett ügye azután kapott nagy nyilvánosságot, hogy tartván az újbóli bántalmazástól, egy nyilvános Facebook-posztban beszélt az őt ért bántalmazásról, amihez zúzódásokkal teli arcáról készült képeket is csatolt, így története rövidesen bejárta a sajtót. A posztban bántalmazója nevét is közzé tette, ezért a férfi 5 millió forintra perelte őt.

A bántalmazással vádolt K. Istvánnal ezt követően a Bors interjút készített, amelyben azzal a nők elleni erőszak esetében gyakran használt védekezéssel élt, hogy csupán „szerelemből” bántalmazta egykori párját. Az általa indított rágalmazási per 2020 augusztusára tervezett tárgyalását először elnapolták, és csak egy hónappal később, szeptemberben vette kezdetét, azonban így is előállt az a helyzet, hogy Bernadettnek előbb kellett bíróság elé állnia mint a bántalmazójának. Ezért a Nőkért Egyesület tüntetést is szervezett a tárgyalást lefolytató miskolci bíróság elé.

Az Isztambuli Egyezmény egy nők elleni erőszak ellen fellépő nemzetközi egyezmény, amely a közintézmények megreformálásával és új jogi formákkal lépne fel a családon belüli erőszak áldozataiért. Bár a kormány aláírta az egyezményt, tavaly tavasszal leszavazta annak ratifikálását, mondván, az egyezmény a menekült (!) nők jogait is védi, és mert tartalmazza a kormány által elítélendőnek tartott „társadalmi nem” kifejezést. A „társadalmi nem” kifejezés azonban épp azért találó, mert szemlélteti, hogy a bántalmazó férfiak nem biológiai, hanem társadalmi okokból fordulnak nőtársaik ellen, és hogy a nők elleni erőszak problémája rendszerszintű.

Orosz Bernadett Varga Judit igazságügyi miniszterhez fordult levélben, de  érdemi segítségnyújtás helyett pszichológiai segítséget ajánlottak fel neki, amit Orosz nem tart megfelelőnek, tekintve, hogy az nem akadályozza meg volt barátját az ismételt bántalmazásban. Ezután Orosz megpróbált Polt Péterhez fordulni, azonban a legfőbb ügyésztől sem kapott értelmezhető választ.

Ezt követően Orosz tavaly júniusban egy második levelet küldött az igazságügyi miniszternek, amiben ötpontos javaslatcsomagot fogalmazott meg. Ezekben többek közt az áldozatok és jogvédők bevonását a közös munkába; a női emberi jogi jogvédők védelmét; az áldozatvédelem helyett az áldozattá válás megelőzését és az uniós intézményekkel való együttműködést kérte.

Orosz Bernadettel 2020 januárjában a Mérce videóinterjút is készített. Az interjúban Orosz élesen bírálta a hatóságok által tanúsított magatartást, amelyek azt az érzetet keltették benne, hogy neki, áldozatnak kell szégyenkeznie és küzdenie azért, hogy komolyan vegyék.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 80 80 80 81 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])

A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.

Címlapkép: Mérce/ Rajzák Kinga