Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Azt szeretnénk, hogy a Fertő tavat ne egy négycsillagos szálloda ablakából ismerjék meg a gyerekek”

Körülbelül 80 tüntető gyűlt össze szombat délután Sopronban, tiltakozva a  Fertő tó környezetét nagyban károsító állami fejlesztések ellen. A soproni demonstráció a Civil Kollégium Alapítvány STOP! Kiemelt Beruházások kampányának újabb állomása volt, melynek keretein belül az ország különböző helyszínein zajló, a lakosság érdekeit, az önkormányzat szempontjait figyelmen kívül hagyó, a természeti és épített értékeket romboló kiemelt kormányzati beruházások ellen egyedülálló módon az érintettek közösen, a helyi ügyekben egymást támogatva állnak ki.

A demonstráción Gyuricza Andrea, a Fertő tó ikonikus cölöpházainak egykori tulajdonosa arról beszélt: a területen már az 1960-as évek óta voltak cölöpházak, még a kétezres években is folyamatosan épültek, voltak köztük vállalati nyaralók és magánházak is, amelyekhez a tulajdonosok tisztességes árat fizetve, piaci alapon jutottak hozzá. A mára porig rombolt házak állami területen álltak, ezért a tulajdonosok éves bérleti díjat fizettek.

Mint az emlékezetes, egy 2010-es tűzvészben 10 ház  megsemmisült, és bár a tulajdonosok szerették volna újraépíteni őket, 2018-ban mindenki levelet kapott, hogy a házakon tilos értéknövelő beruházást végezni.

„Ekkor már tudni lehetett Fertő tavi beruházásról, az első tervekben még szerepeltek a házak, és a tulajdonosok hittek abban, hogy egyeztetnek majd velük. A fejlesztéssel kapcsolatban azt írták még 2018-ban is, hogy a fejlesztés során megvalósul a leromlott állapotú cölöpházak helyzetének rendezése, igény esetén azok számának bővítése. Aztán ez az ígéret kikerült a tervekből, de még akkor is hittük – mivel első körben kétütemű építkezésről volt szó, és a házak a második ütemben szerepeltek -, hogy addig még sok minden változhat, de ha eljön az idő, tárgyalnak a háztulajdonosokkal”

– mondta Gyuricza.

Aztán egyre ellenségesebbé vált a hangnem: nem képviselnek értéket a cölöpházak, eljárt felettük az idő – hangzottak el a beruházó érvei. A tulajdonosok ennek ellenére bíztak benne, hogy előbb-utóbb tárgyal velük valaki, és megoldás születik, meg persze azt is, hogy ha csendben maradnak, akkor biztosan nem fognak kibabrálni velük – emlékezett vissza elcsukló hangon Gyuricza, aki szerint ma már biztosan másképp tennének: keményebb hangnemben, a sajtónyilvánosságot jobban kihasználva kommunikálnának, folyamatosan keresnék a Turisztikai Zrt.-t, és ha kidobnák őket az ajtón, visszamásznának az ablakon.

2021. januárjában végül megkapták a tulajdonosok azt a fenyegető stílusú levelet, melyben közölték velük: 15+90 napot adtak nekik, hogy lebontsák a házaikat. Ha nem teszik, a bontás költségét kiszámlázzák nekik, ingóságaikat megsemmisítik.

„Mire elég 90 nap? Pont arra, hogy az ember elbontsa a házát. Jogi lépéseket semmiképp sem lehet tenni ennyi idő alatt”

– mondta.

A tulajdonosokkal egyszer sem ültek le tárgyalni, azóta sem tudják, kinek a döntése volt a házak elbontása. Az egykori háztulajdonos kiemelte: ugyanígy jártak a büfétulajdonosok, sétahajó társaságok is, akiknek ezzel a megélhetésük is egyik napról a másikra veszélybe került.

Az anyagiakon túl az érzelmi része feldolgozhatatlan a történteknek – mondta.

Gyuricza Andrea. fotó: mérce

Holló András, aki gyerekkora óta a Fertő tavon vitorlázott, arról beszélt: igenis szükség volt a terület fejlesztésére: a büfésor szedett-vedett volt, a kikötőt viszont elég lett volna minimális mértékben bővíteni – akkora kereslet ugyanis szerinte nincs újabb helyekre, amekkora – 813 vitorlásnak és 500 csónaknak helyet biztosító – kikötőt terveznek megépíteni, ráadásul nagyobb, mélyebb merülésű hajókkal nem is lehet közlekedni a tavon, mivel az nagyon sekély.

Bálint Mónika, a Civil Kollégium Alapítvány ügyvezetője az összefogás fontosságát hangsúlyozta. „Egy fecske nem csinál nyarat”, változást csak közösen tudunk elérni, a változáshoz sok ember kell, aki összefog az érdekei védelmében. Felelősek vagyunk azért, hogy a természeti értékeinkkel, földjeinkkel, városainkkal, erdőinkkel és vizeinkkel hogyan gazdálkodunk. A Fertő nemcsak a környező településeken élők ügye, hanem minden magyar, osztrák és szlovák ember ügye.

Ennek ellenére most olyan fejlesztések indultak meg, amelyek csak egy szűk üzleti csoport érdekében állnak, és veszélyeztetnek egy egyedi ökológiai egységet, egy európai jelentőségű természeti értéket.

Magyarországon az utóbbi években egyre szűkül annak a tere, hogy az állampolgárok maguk rendelkezzenek az életüket befolyásoló ügyekről: beleszólhassanak abba, mi épül a városokban, folyópartokon, ki gazdálkodik a földjeikkel, vizeikkel.

„A helyi önrendelkezés keretei sérültek. Az önkormányzatiság és az állampolgári részvétel eszközei korlátozottak. Ebből a szempontból a kiemelt beruházások intézménye jó szimbóluma az önrendelkezés hiányának: ez az intézmény nemcsak azt lehetetleníti el, hogy mi épül a településükön, de még az alapvető információkhoz, a döntéseket előkészítő szakmai tervezéshez sem férnek hozzá, nem szólhatnak bele és nem ellenőrizhetik, hogy ezek a döntések milyen hatással lesznek az életükre”

– mondta.

Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke arról beszélt: szinte minden nap arról értesülnek a sajtóból, hogy a Balaton-menti településeken civilek tiltakoznak környezetromboló, tájidegen „szörnyépületek” megvalósulása ellen.  Tiltakozunk akkor is, amikor kipusztítják a nádast, lezárják a partot, gigantikus vitorláskikötőt terveznek, elveszik a szabadstrandokat és kempingeket.

Mindez a sok rossz abból fakad, hogy a mohó beruházások nemcsak a helyi közösségi érdekeket, hanem a szakmai előírásokat is semmibe veszik – mondta.

„Felvetődik a kérdés: hol vannak az önkormányzatok és a szakigazgatási szervek, amelyeknek a feladata lenne a jogi és szakmai előírások betartatása és a helyi közösségek érdekeinek a védelme? A válasz egyszerű: felszámolták őket. Van, amit megszüntettek és van, amit úgymond átszerveztek”

2010-ben megszüntették a környezetvédelmi minisztériumot, ezt követte a környezetvédelmi felügyelőségek megszüntetése, közben folyt a szakmai háttérintézmények kivégzése is: a vízügyek szakértő intézetét jogutód nélkül szüntették meg, a talajtan, az erdészet, a földtan pedig fokozatosan olvadt el az átszervezések közben. A hatóságok és szakhatóságok önállósága megszűnt, mára már csak osztályok a kormányhivatalokban – sorolta Bukovszki. Hozzátette: ugyanilyen siralmas az önkormányzatok helyzete is, amelyek mára már csak településkép véleményezési jogkörrel rendelkeznek, beleszólásuk nemigen van a beruházások megvalósulásába.

Bukovszki András. fotó: mérce

Az ügyek közül méreténél fogva kiemelkedik Aliga, ahol a 47 hektáros parti területnek egyetlen négyzetmétere sem lehet közterület, mert a kormány az oda tervezett szállodaberuházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánította egy kormányrendelettel. Ezzel együtt egy tollvonással megszüntette az Aligai Fürdőegyesület harmincéves munkásságát is, melynek egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy biztosítottá vált minden állampolgár számára az egykor zárt Club Aliga hozzáférhetősége.

„El nem tudják képzelni, mit éreztünk ekkor” – mondta Bukovszki.

A kormányrendelet többek közt megtiltja 610 méter parti sétány közcélú használatát, a közparkot építési telekké minősíti, lehetővé teszi, hogy a strand területét 1000 négyzetméteres telkekre parcellázzák fel és hatemeletes épületeket is felhúzhat a beruházó. A helyi építési szabályzatot nem kell figyelembe vennie, az ősfás telkek akár 80 százalékát is beépítheti, és a településképet sem kell figyelembe vennie – emelte ki az egyesület alelnöke.

Az Aligai Fürdőegyesület szélmalomharcot vív: háromszor fordultak a Miniszterelnökséghez, valamint Orbán Viktornak is levelet írtak, felszólalva a kormányrendelet ellen, de egyszer sem kaptak választ. Az alapvető jogok biztosa több mint 100 helyi ingatlantulajdonos panaszát nem hallotta meg, az Alkotmánybíróság szerint a természetes környezethez való jog nem klasszikus alapjog. „Én meg azt állítom, hogy tévedtek ők már nagyobbat is, úgyhogy kénytelenek vagyunk Strasbourghoz fordulni”. Az aligaiaknak nem maradt más, mint a tiltakozás.

„Elegünk van abból, hogy a kormány minden indoklás nélkül, hatalmával visszaélve, önkényesen és tisztességtelen eljárással alkalmazza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak nevezett csodafegyverét a védtelen parti települések ellen”

– mondta Bukovszki András.

A napokban a civilek elindították a „Vessünk véget a kiemelt beruházások indokolatlan alkalmazásának!” című petíciójukat, melynek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a címzettje. A petícióval a kiemelt beruházásokról szóló törvény azonnali hatályon kívül helyezését; a jelenleg tervezés alatti és a már kivitelezés alatt álló, nem uniós forrásból megvalósuló kiemelt beruházások azonnali leállítását és a közcélú kiemeltberuházások törvényi szabályozásának széles körű társadalmi és politikai konszenzuson alapuló újratervezését követelik.

Mint arról a Mércén beszámoltunk, az egyesület a napokban közmeghallgatáson fejezte ki súlyos aggályait a beruházó újabb tervével kapcsolatban, miszerint az aligai látképet meghatározó, különleges természeti kincsnek számító löszfalat 200 méter hosszan rézsüsen elbontanák, hogy annak a közvetlen közelében építkezhessenek.

Bukovszki hangsúlyozta: amennyiben minden a beruházó tervei szerint halad, Aliga lesz az első Balaton-parti település, ahol nem lehet majd közterületen megközelíteni a vízpartot.

a kutyusok is tüntetnek a fertő tóért. fotó: mérce

Kun Zoltán természetvédelmi szakértő, a Fertő Tó Barátai Egyesület titkára arról beszélt: a Fertő tó olyannyira mindenkié, hogy kiemelt egyetemes érték, UNESCO világörökségi terület. A világon mindenkinek ugyanolyan joga van felszólalni a Fertő tóért, mint a soproniaknak. Ez nem csak egy soproni ügy – mondta. Szerinte az építészek, tájépítészek szégyellhetik magukat, hogy ilyen beruházások mögé beállnak, a szakmának fel kellene szólalnia ezek ellen.

A beruházás kapcsán elhangzott hazugságokra figyelmeztetve többek közt arról is beszélt, hogy a beruházó állítása szerint nem voltak világörökségi értékek a területen. Csakhogy a cölöpházak kulturális világörökségi értéket képviseltek. Fontosnak tartotta megemlíteni az is, hogy ehhez a beruházáshoz nem fűződik kiemelt közérdek annak ellenére, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásként kezeli a kormány.

A Fertő tónál épül többek közt egy négycsillagos, százszobás szálloda közvetlenül a tópartra és a mederbe, ami sérti a parti sáv védelméről szóló szabályt, valamint 26 apartmanház, amelyek a szakember szerint egyetlen környezetvédelmi engedélyben sem szerepelnek.

„És mindezt az állam akarja felépíteni úgy közpénzből, hogy az állami jogszabályoknak nem felelnek meg. (…)A nemzeti park a nemzet parkja. Azt szeretnénk, hogy a Fertő tavat a jövő generációi is élvezhessék úgy, hogy az valóban nemzeti park legyen, a gyerekek pedig ne egy négycsillagos szálloda vagy egy apartmanház ablakából ismerjék meg a természetet, hanem egy cölöpházból vagy vitorlázás, csónakázás közben”

– mondta.

Mint arról a Mércén beszámoltunk, a Mészáros Lőrinc-féle Mészáros és Mészáros Kft. által kivitelezni kívánt beruházás ellen a helyiek mellett húsz ország harminc civil szervezete is közösen tiltakozott, sőt uniós kötelezettségszegési eljárás is indult az ügyben. Emellett olyan mérvadó szakmai szervezetek is felszólaltak a tó védelmében, mint az UNESCO világörökségi szakbizottsága, az ICOMOS, a Magyar Tudományos Akadémia vagy az ügyben pert indító Greenpeace. Mindeközben Nagy István agrárminiszter rendületlenül kiáll a környezetromboló állami beruházás mellett.

A beszédeket élőben közvetítettük Sopronból:

A Fertő tóról a Partizán tegnap közölt megrázó videóriportot, amelyben két érintett mesél arról, hogyan forgatta fel az életüket egyik napról a másikra a Fertő-projekt.

Kiemelt kép: Mérce