Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Elvesztette közterület jellegét: csak a beruházó kegyeitől függ, lemehetnek-e az aligaiak a Balaton-partra

A strandidő és a hosszú hétvége ellenére nagyjából 200 ember gyűlt össze Aligán augusztus 22-én délelőtt az Aligai Fürdőegyesület lakossági fórumán. A terem megtelt helyi lakosokkal és üdülőtulajdonosokkal, sokaknak ülőhely sem jutott már. Nem véletlen a nagy érdeklődés: a tét a Balaton-part hozzáférhetősége.

Balatonvilágos, 2021. augusztus 18.
Fesztiválozók a Balaton partján a balatonvilágosi Strand Fesztiválon 2021. augusztus 18-án. A fesztivált augusztus 18. és 22., valamint 25. és 29. között tartják a Balaton-parti településen.
MTI/Vasvári Tamás

A Balatonvilágoshoz tartozó, 47 hektáros Balaton-parti üdülőövezet, a Club Aliga sorsa épp tavaly ilyenkor került a figyelem középpontjába, amikor az egyesület arról tájékoztatta a lakosokat: egy kormányrendeletnek köszönhetően elzárhatják a lakosok hozzáférését a tóparthoz. Sajnos az újabb fejlemények is ebbe az irányba mutatnak, a civilek azonban a végsőkig harcolnak, a helyieknek pedig láthatóan nagy a bizodalmuk bennük.

Az egykori zárt pártüdülő teljes területe – amely az egyesület küzdelmeinek köszönhetően vált szabadon hozzáférhetővé a lakosság számára – a rendszerváltástól 2007-ig az állam tulajdonában volt. A terület részleges privatizációja 2007-ben történt meg, ekkor 37 hektár a Pro-Mot Hungária Kft.-hez került, 10 hektár pedig továbbra is állami tulajdonban maradt, de 49 évre a Pro-Mot lett a vagyonkezelője. A maradék 2 hektár az önkormányzaté és – egy ott álló templom okán – a Református Egyházé lett. Azóta a partra csak a Pro-Mot területén keresztül lehet lejutni, az ügyben pedig kulcsfontosságú szerepe van annak, mi számít valójában közútnak, illetve közterületnek.

Fontos adalék, hogy a cég kezdetben kifejezetten együttműködő volt az önkormányzat és a helyiek elképzeléseit illetően, és egészen 2018-ig úgy tűnt, minden biztosított ahhoz, hogy az aligaiaké maradhasson a part, ekkor azonban Mészáros Lőrinc és Tiborcz István cége, az Appeninn Nyrt. közvetett többségi tulajdonos lett a Pro-Motban. „Azóta Balatonaliga újra kanosszát jár” – fogalmaznak a civilek, miután az új tulajdonos sokáig nem közölte változtatási-fejlesztési szándékait, majd tett néhány, a község érdekével durván ellentétes próbálkozást, ezek azonban erős helyi ellenállásba ütköztek.

Az egyesület szerint vélhetően a befektető kérésére született meg végül az a kormányrendelet, melynek értelmében a Club Aliga fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítették, és egyben teljességgel bizonytalanná tették a lakosság hozzáférhetőségét a Balatonhoz.

A rendelet ugyanis különösebb indoklás nélkül kijelenti: nem kell fenntartani a korábban az önkormányzatnak ígért területek közterület jellegét. Sőt: kifejezetten megtiltja azt.

Mészáros és Tiborcz tavaly tavasszal szálltak ki a cégből, a miniszterelnök veje ezt úgy indokolta, „nem szeretnék egy olyan cégben tulajdonos lenni, amely közpénzeket nyer”.

„Azért gondoljuk, hogy így van, mert a helyiekkel (önkormányzat, főépítész, civil szervezetek) a kormányrendelet elfogadását megelőzően semmiféle szakmai egyeztetés nem történt és még próbálkozás sem volt arra, hogy a helyi lakosok és üdülőtulajdonosok véleményét megismerjék” – fogalmaznak a civilek. Bukovszki András, az egyesület alelnöke, helyi önkormányzati képviselő szerint az Appeninn átvette a hatalmat az önkormányzatban, amikor úgynevezett bennfentes szerződést íratott alá a képviselő-testület tagjaival, amely a beruházással kapcsolatos titoktartásra kötelezi őket. Ezt négyen aláírták, Bukovszki és másik két képviselő viszont nem. Az Appeninn ügyvezetője, Budvári Róbert szerint erre azért volt szükség, mert a tárgyalásokon olyan kényes információk hangzottak el, amelyek alkalmasak lehetnek az anyavállalat részvényei értékének befolyásolására.

Az Aligai Fürdőegyesület plakátja. Fotó: Mérce

Az Aligai Fürdőegyesület plakátja. Fotó: Mérce

Az Aligai Fürdőegyesület plakátja. Fotó: Mérce

„Minden jogunk szerződésben rögzítve van, csak az új befektető, aki két éve megjelent a településünkön, nem tartja magára kötelezőnek. Ő törvény feletti” – mondja Bukovszki, majd a megjelent lakosok tapsának kíséretében a képviselő-testület tagjaival szemben is felszólal:

„Valaki vagy a falu szolgálatára esküszik fel, vagy az Appeninn szolgálatára”.

Arról is beszámolt: a titoktartást vállaló négy képviselő tavaly novemberben megszüntette a településfejlesztési bizottságot, aztán neki is kezdtek a titkos tárgyalásoknak a beruházóval. A befektetői szándéknak ellenálló képviselőkkel azóta nem sok mindent oszt meg a testület „bennfentes” fele. „Ez az önkormányzat elvesztette a közbizalmat, a közhitelességét. (…)El fogjuk veszíteni a partot. Ez biztos” – emeli fel a hangját az alelnök.

Ezeken a területeken tiltja meg a kormányrendelet a közterület kialakítását. Forrás: Aligai Fürdőegyesület

A színekkel jelölt területek a korábbi megállapodások szerint szabadon használhatók a lakosság számára. Forrás: Aligai Fürdőegyesület

A közterületek, amik mégsem közterületek

A Pro-Mot a Club Aliga nagy részének felvásárlását követően szerződésben jelentette ki, hogy tudomása van arról, hogy a területén átvezető utak a vízpart megközelíthetősége miatt közterület besorolást kapnak majd, és azokon biztosítania kell a szabad közlekedést mindenki számára. Csakhogy ahhoz, hogy valami hivatalosan közterületnek minősüljön, az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni – ez azonban a mai napig nem történt meg. Helyette a partra vezető út állami tulajdonban lévő, de saját használatú útként szerepel a nyilvántartásban.

Vagyis hivatalosan közterületen nem közelíthető meg a part, így jelen pillanatban is csak a tulajdonos jóindulatán múlik, hogy beengedi-e a lakosokat. A szóbeli ígéret azonban – érthető módon – kevés nekik, ők garanciát szeretnének.

A sors fintora, hogy a garanciát valójában érvényes szerződések biztosítják, Rada Enikő, az egyesület titkára szerint mégis azt mondhatjuk, hogy minden eredményt elvesztettek, amit eddig elértek. „Hiába dolgoztunk 2007-től 2020-ig, ezzel a kormányrendelettel mindent felülírtak” – mondja.

A 2008-as válságot követő pangás után 2013-ra körvonalazódtak a befektető szándékai a Club Aliga jövőjét illetően. Ekkor az önkormányzat és a Pro-Mot településrendezési szerződést kötött, melyben – a helyiekkel való egyeztetést követően – megállapodtak a hely fejlesztéséről. Ezt követően életbe lépett az új helyi építési szabályzat, melyben ismét leszögezték, mely területeknek kell közterületként funkcionálniuk. Az önkormányzattal kötött szerződés szerint a Pro-Mot vállalta, hogy kb. 7 hektárnyi területet önkormányzati tulajdonba bocsát (többek közt a tóparti 30 méteres sávval, közparkkal és a partra levezető utakkal), valamint egy kötelezően megtartandó közterület is kijelölésre került. A cég azt is vállalta, hogy a helyiek kedvelt horgászhelye, a móló egy része is szabadon hozzáférhető marad. A cég mindezt közjegyző előtt is megerősítette, ennek azonban úgy tűnik, már semmi jelentősége, hiszen az akkor megnevezett területekkel kapcsolatban a kormányrendelet tételesen leírja: közhasználat céljára nem alakítható ki rajtuk strand, közút, parti sétány – vagyis tulajdonképpen semmi sem.

Bukovszki András felszólal. Fotó: mérce

Különösen fájó, hogy a Pro-Mot egy tulajdonában álló 540 méter hosszú parti sétány hozzáférhetőségének biztosítását is vállalta korábban, ennek ellenére ide mostanra magánterület tábla került, és mint az ingatlan-nyilvántartásból kiderült, a korábban egy helyrajzi szám alatt megtalálható partszakaszt felparcellázták 15 építési telekre. „A magánterület tábla már előre vetíti, hogy mi lesz ennek a területnek a sorsa.” – mondja Rada Enikő, aki szerint abban a pillanatban kerítést húzhatnak fel a telkek köré, ahogy a Pro-Mot értékesíti őket. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy maga a cég is kijelentette: „a fejlesztés ezen szakasza olyan vonzó építési telkek kialakítását célozza, amelyeknek az értékesítése segíti a teljes komplexum átfogó felújításának a finanszírozását.” Vagyis a cég az évtizedekig az aligaiak által használt parti sétány kiárusításával szerzett haszonból kívánja fejleszteni a területet, nem pedig önerőből.

Az ígéret szép szó

A kormány nemcsak az aligaiak számára komoly aggodalmat okozó rendelettel, hanem némi forrással is megtámogatta a nagyszabású projektet:

a Club Aliga felújítására 2020 áprilisában közel 1 milliárd forint, májusban 7,35 milliárd forint, idén márciusban pedig 1,29 milliárd forint, vagyis összesen 9,6 milliárd forint támogatást kapott az államtól a beruházó.

Bár a meghívás ellenére nem jelent meg a lakossági fórumon Budvári Róbert, néhány nappal korábban a cég képviselői hajlandóak voltak megosztani az egyesülettel az engedélyezésre váró terveiket, melyek közt szerepel egy 104 szobás magasparti luxusszálloda és 58 apartmanház, panorámalift, étterem, kávézó, lakóingatlanok és egy 300 férőhelyes parkolóház is. Utóbbi 4 családi ház szomszédságában épülne, ami miatt már most aggódnak a környékbeliek, akik megnövekedett zaj- és légterhelésre számíthatnak. Budvári ugyanakkor a Portfolionak adott interjújában csak a strand hozzáférhetőségéről tesz említést, a Club Aligához tartozó számos másik területről azonban nem beszél.

Az Appeninn ügyvezetője csupán annyit közölt: „A fejlesztés egyik központi eleme a jelenlegi strand, amely a jövőben is látogatható lesz a nagyközönség számára. Nincs, és nem is volt szándékunkban elzárni a fürdőzők elől a strandot. Minden ezzel kapcsolatos híresztelés csupán hangulatkeltés.”

Csakhogy a szándék még semmire sem garancia – nyomatékosítják a helyi civilek, megismételve a lakossági fórum kulcsmondatát: „Mi nem mondtuk, hogy ez a strand el lesz zárva valaha is. Mi annyit mondtunk, hogy amennyiben nem megközelíthető közterületen a Club Aliga, abban az esetben csak a tulajdonos jóindulatán múlik, hogy hozzáférhetünk-e” – mondja Rada Enikő. Az utak közterületi besorolását azonban jelenleg a kormány rendeletben tiltja.

„Milyen kormány az, amelyik egy falu köztereit megtiltja használni? Egy kormánynak meg kell védeni az állami vagyont”

– mondja felháborodva Bukovszki. A tervekből az is kiderül: vannak területek, amikkel tulajdonképpen még bármi történhet. Az egyik parti területtel kapcsolatban például úgy fogalmaznak, azt vagy beépítik, vagy nem, egy parti sétány megtartása pedig csupán „tervezett”. Ezzel szemben az például borítékolhatónak tűnik, hogy két helyi védelem alatt álló villa útban lesz a területre tervezett új épületeknek.

Egységben az erő

„Milyen társadalomban élünk, ahol érvényes törvények, kormányhatározatok, közjegyző előtt írt szerződések hatályukat veszíthetik, túllépnek rajtuk? Milyen társadalomban élünk, amikor a civilek újra nullák lesznek?” – kérdezi az egyesület tiszteletbeli alelnöke, Veres Lászlóné Marica, emlékeztetve: az Aligai Fürdőegyesület óriási ázsióval rendelkezett 30 éven keresztül, ma viszont zárt ajtók fogadják mindenhol, a hivatalos leveleire nem kap választ. Mindeközben a falu polgármestere, Takács Károly a civilek szerint megszüntette a kapcsolatot a helyiekkel, eddig nem jött el egy rendezvényükre sem.

„Itt kéne ülnie, mert 30 évvel ezelőtt az aktuális polgármesterek velünk együtt ültek itt. Hol vannak a képviselők? Hol van az országgyűlési képviselőnk?” – kérdezi, majd hozzáteszi: a most meg nem jelent meghívottak azt ígérik, szeptember közepén Budvári Róbert és az önkormányzat a térség országgyűlési képviselőjével, Witzmann Mihállyal (Fidesz) közösen, saját lakossági fórumon mutatja be az Appeninn terveit.

Szerinte most arra van szükség, hogy mindenki tekintse személyes felelősségének a Club Aliga sorsát: „a korábbi elzárás egy diktatúra volt, ma demokrácia van. Mi nem kérünk a másodrangú állampolgár szerepéből. Legalább lehajtott fővel ne adjuk oda a területünket. Tessék tudomásul venni, nem lesz újabb államosítás. Örökre veszítjük el!” – mondja.

Lakossági fórum Balatonaligán. Fotó: mérce

A fórumon megjelent Molnár Zsolt szocialista országgyűlési képviselő is. Emlékeztetett: nincsenek egyedül az aligaiak, 52 ellenzéki képviselő ugyanis az Alkotmánybírósághoz fordult, miután bebizonyosodott: hiába tiltja a Balaton-törvény a vízparti 30 méteres védősáv beépítését, miniszteri és kormányrendelettel ki lehet játszani a szabályokat, és be lehet építeni a partot. A nyomásgyakorlásban számíthatnak az ellenzéki képviselőkre – mondta.

Mivel az egyesületet és a vele egyetértő lakosságot rendszeresen támadják azzal, hogy a baloldali pártok érdekeiért politizál, többekben felmerült a kérdés, mennyiben a helyiek és mennyiben az országos politika harca a Club Aliga ügye.

„Én tudom, hogy vannak itt jobboldaliak is, na de könyörgöm, ők is ugyanúgy fürödni szeretnének”

– mondja egy Kecskemétről érkező férfi, országos összefogásra buzdítva a megjelenteket.

„Az a vízióm, hogy később elköltözöm a lassan ölő gázkamrából, Budapestről, és majd itt szeretnék élni. Ha nem lesz part, akkor ez már nem tűnik olyan barátságos és idilli képnek” – mondja egy helyi nyaralótulajdonos, aki – többekkel egyetértésben – arról is beszél: a helyieknek kell kiállniuk magukért, a civil erőben van minden remény.

„Itt nem jobboldal és baloldal van. Együtt küzdünk a vízpartunkért. Végtelenül fel vagyok háborodva, amikor valaki azt mondja egy civil szervezetre, aki küzd a vízpartjáért, hogy politizál. Dehogy politizálunk. Add vissza a vízpartunkat, menj el innen, nem kellesz nekünk! Hozunk ide új vagyonkezelőt, aki betartja a szerződéseket!” – csatlakozik Bukovszki.

Megtelet a terem. Fotó: Mérce

Mint arról a Mércén beszámoltunk, volt már rá példa, hogy a balatonvilágosiaknak sikerült a kormányt jobb belátásra bírniuk: nemrég egy 92 lakásos, hétszintes, Balatonba nyúló luxus apartmanház megépülését sikerült megakadályozni, amit korábban a Club Aligához hasonlóan szintén nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított egy kormányrendelet. A betonmonstrum széleskörű tiltakozást váltott ki: abban az ügyben szintén az Aligai Fürdőegyesület indított petíciót, melyet rövid időn belül több mint tízezren írtak alá, de a tiltakozáshoz Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő és az önkormányzat is csatlakozott. Az ellenállást látva módosították a kormányrendeletet, így a beruházás már nem nemzetgazdaságilag kiemelt, vagyis a tóparti telekre ismét az eredeti építési szabályozás vonatkozik, ami nem engedi meg a 30 méteres parti sáv beépítését.

A következő hónapok nagy kérdése, hogy sikerülhet-e ugyanez Aligán – vagy legalább ki lehet-e csikarni valamiféle hivatalos, a tulajdonost kötelező megállapodást a befektetőből a part szabad hozzáférését illetően.