Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem hajlandó tárgyalni veszélyeztetett tavaink védelméről az agrárminiszter, mert szerinte remek törvényeink vannak

Miután nemrég másodjára is megakadályozta a Fidesz-KDNP a Fenntartható fejlődés bizottságában, hogy az országgyűlés elé kerüljön az a civilek által kidolgozott határozati javaslat, amely a Balatont, a Velencei-tavat, a Fertő tavat és a tatai Öreg-tavat védené kiemelten az egyre inkább elszabaduló beruházási lázzal szemben, Schmuck Erzsébet, a bizottság LMP-s elnöke levélben fordult Nagy István agrárminiszterhez.

Mivel legutóbb Bencsik János, a bizottság fideszes alelnöke azzal indokolta tartózkodását a civilek javaslatának meg nem szavazásakor, hogy nem volt előzetes érdemi megkeresés, egyeztetés, és szerinte így ez csak egy politikai akció, Schmuck Erzsébet most személyes találkozóra invitálta az agrárminisztert, a parlamenti pártok frakcióvezetőit és a javaslattal előálló civileket, bízva benne, hogy az egyeztetés után a kormánypárti képviselők is támogatni fogják a javaslatot a bizottsági eljárás során, majd az országgyűlésben.

Nagy István agrárminiszter válaszlevelében azonban egyértelműen megüzente: erre ne is számítsanak se a civilek, se az őket támogató ellenzéki pártok.

Indoklása szerint a jogszabályi keretek és a nemzetközi természetvédelmi egyezmények adottak, melyek garantálják nagy tavaink védelmét, ezért a tóparti civilekből összeálló Nagy Tavak Koalíció határozati javaslatát és a személyes párbeszédet is elutasítja.

A folyamatban lévő és tervezett beruházások, fejlesztések esetén az eljáró hatóságok és a közreműködő szervezetek feladata, hogy a hatályos jogszabályi előírásokra figyelemmel alakítsák ki állásfoglalásukat és hozzák meg a döntéseiket. Tekintettel az előzőekre, nem látom szükségességét külön országgyűlési határozat megalkotásának”

– fogalmaz a miniszter, aki szerint egy személyes találkozó keretében sem tudna „többet vagy mást mondani”, mint a most idézett levelében.

A miniszter érvelése és a valóság azonban a tapasztalatok alapján nem feltétlenül áll túl közel egymáshoz.

Számtalan beruházás kapcsán láthattuk már, hogy a kormány külön rendeletekkel, valamint „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” címén könnyedén felülírhatja a hatályos törvényeket, és semmibe veheti a helyi közösségek, civil és szakmai szervezetek tiltakozását és a biztosra vehető környezetkárosítás tényét.

Elég csak az aligai Balaton-partra gondolni, amelynek közterületei elvesztették közterület jellegüket egy kormányrendeletnek köszönhetően, vagy arra a Fertő tavi gigaberuházásra, amelyet az állam annak ellenére nyilvánított nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá, hogy az ellen az Európai Bizottság 2021 júniusában eljárást indított, az Unesco az azonnali felfüggesztését kérte, a Greenpeace pedig pert indított, kifejezve súlyos aggályait. A Fertő tavi beruházás ráadásul több nemzetközi egyezmény által is kiemelten védett – Natura 2000, nemzeti park világörökségi és a Ramsari Egyezmény alapján védendő – területen valósulhat meg.

a nagy tavak koalíció a határozati javaslatának első leszavazása után. fotó: mérce

De megemlíthetnénk a számos szakmai szervezet és sok ezer helyi által ellenzett tatai Öreg-tó partjára tervezett luxusszállodát is, amely a Tatán minden évben áttelelő – szintén a Ramsari Egyezmény által védett – sok tízezer vadlúd sorsát veszélyeztetheti. Vagy azokat a Balaton-partra tervezett betonóriásokat, amelyek amellett, hogy általában egyáltalán nem illeszkednek az adott települések képébe, sok esetben a kormány rendeleteinek köszönhetően a Balaton-törvényben rögzített 30 méteres parti sávot gond nélkül elzárhatják az egyébként is egyre kevesebb ingyenes strandolási lehetőséggel bíró lakosság elől. És a sor még hosszan folytatható lenne.

Az alábbi példákból jól látható, hogy az agrárminiszter által emlegetett törvények és nemzetközi egyezmények nem sok esetben állhatnak a kormány szívéhez közel álló tóparti luxusberuházások útjába, így aztán nehéz is biztosítékként tekinteni rájuk.

Pedig a kormánypártok által kétszer is lesöpört civil javaslat épp ezeket a biztosítékokat igyekszik erősíteni.

Nagy Tavak Koalíciót tavaly tavasszal alapították helyi civil közösségek, látva a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó partján gátlástalanul terjeszkedő beruházásokat. A gyűjtőszervezethez csatlakozó civilek szerint olyan beruházásokat terveznek a tópartokon, amelyek szembe mennek az állam Alaptörvényben rögzített kötelességével: a beruházások kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú gazdasági érdekeit helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak.

Elképzelésük szerint a kormánynak többek közt felül kellene vizsgálnia, hogy a jelenlegi jogi, adminisztratív és pénzügyi eszközök elegendőek-e arra, hogy nagy tavaink és környezetük védelmét biztosítsák a jövő generációi számára, és azonnali hatállyal gondoskodnia kellene a hiányosságok pótlásáról; biztosítania kellene az átláthatóságot – különös tekintettel a folyamatban lévő és tervezett beruházásokhoz kapcsolódó információkhoz való szabad hozzáférést; nem korlátozhatná az önkormányzatok és helyi közösségek jogait a kiemelt nemzetgazdasági beruházások keretében és biztosítani kellene, hogy a Balaton, a Fertő tó, az Öreg-tó és a Velencei-tó mentén ne történhessenek a természeti és kulturális örökségünket károsító beruházások.

Az elkaszált javaslat lényeges pontjai:

Az országgyűlés felhívja a kormányt, hogy

  1. Az Alaptörvény szellemének megfelelően biztosítsa, hogy a jelen nemzedékek területhasználati jogai csak addig terjedhessenek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik.
  2. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 9 javasolt komponensén belül számonkérhető garanciákkal biztosítsa, hogy a természetvédelmi szempontból rendkívül értékes nagy tavaink, a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó ne essenek áldozatul állami és magánidegenforgalmi beruházásoknak. Az RRF tartalmazzon egy komponenst, amely a 37%-os klímacélnak megfelelően gondoskodik arról, hogy a vizes élőhelyek – mint az erdei ökoszisztémák mellett a szénmegkötésben kiemelt szerepet játszó élőhelyek, különös tekintettel az édesvízi élőhelyekre – helyreállítására és jövőbeni védelmére a 2020 előtti évek átlagához képest legalábbkétszeres forrás álljon rendelkezésre.
  3. Biztosítsa az átláthatóságot, különös tekintettel a folyamatban lévő és tervezett beruházásokhoz kapcsolódó információkhoz való szabad hozzáférést az Aarhus-i egyezmény szellemében.
  4. Vizsgálja meg, hogy a jelenlegi jogi, adminisztratív és pénzügyi eszközök elegendőek-e arra,hogy nagy tavaink és környezetük védelmét biztosítsák a jövő generációi számára. Amennyiben bármilyen eszköz hiányzik, annak pótlásáról, illetve létrehozásáról azonnali hatállyal gondoskodjon.
  5. Meglévő hatósági eszközeivel a Kormányhivatalokon keresztül biztosítsa, hogy a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó mentén ne történhessenek a természeti és kulturális örökségünket károsító beruházások. Amennyiben szükséges, rendeljen el változtatási tilalmat, hogy a rendkívüli helyzet keretében ne történhessenek olyan változások a települések helyi építési szabályozásában, amelyek káros beruházások megvalósításához vezethetnek.
  6. Ugyanakkor gondoskodjon arról, hogy az önkormányzatiság ne sérüljön, és a helyi lakosok a választott önkormányzataikon keresztül az építésügy felett teljes kontrollt gyakorolhassanak, és e jogot a kiemelt nemzetgazdasági beruházások keretében se lehessen korlátozni.

A Nagy Tavak Koalíció tagja az Alba Natura Civil Alapítvány, a Fertő-tó barátai Egyesület, a Miénk A Grund Városvédő Egyesület, az Összefogás a Balatonért Egyesület, a Rendszerszint – Országos Közösségszervező Műhely és a Stop Avalon! Tata civil mozgalom.

Címlapkép: Blaskó Zsófia / Mérce