Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Levéltüntetés indul a Velencei-tó strandjainak gátlástalan beépítése és kiárusítása ellen

A gyülekezés és a népszavazás továbbra is tiltott a veszélyhelyzet miatt, a legtöbb esetben azonban a helyi közösségek érdekeit lábbal tipró, környezetromboló beruházások a járvány idejére sem állnak le tópartjainkon, a lakosságnak így nem sok lehetősége maradt kinyilvánítani a véleményét.

A szinte eszköztelenné vált civilek ezért leginkább a háttérben folytatott munkájukra, írásbeli kérdésekre, levélkampányokra, petíciókra hagyatkozhatnak mostanság. Így tesznek a Velencei-tóért aggódó civilek is, akik szerint az önkormányzat felelőtlensége miatt oly mértékben elszabadultak az építkezések a szabadstrandokon, hogy „levéltüntetést” szerveznek tiltakozásképp.

A megmozdulás lényege, hogy mindenki, akinek fontos a Velencei-tó állapotának megőrzése, annak védelme, az küldje el az alábbi egy mondatot április 23. és április 30. között Gárdony országgyűlési képviselőjének és polgármesterének:

„Tiltakozom a Velencei-tó partjának a kormányzati szakértők véleményét is semmibe vevő beépítése és kiárusítása ellen!”

„Lássák Gárdony városának vezetői és a térség fejlesztésért felelősök, hogy a Velencei-tó nem egy szűk kör kiváltsága, hanem az egész ország természeti kincse. A Velencei-tó Magyarországé, benne minden magyar emberé. A Velencei-tó Mindenkié!”

– fogalmaznak a szervezők.

A felhívást a gárdonyi önkormányzat tevékenységét, illetve a helyi közügyeket  figyelemmel kísérő Gárdonyi Közlöny nevű Facebook-oldalon tették közzé. A posztban arról is olvashatunk, miért nagyon is indokolt a fent idézett mondat elküldése.

„Az elmúlt egy évtizedben hatalmas változásokon ment keresztül a Velence-tó és a közvetlen part menti területei. A 2006 óta regnáló polgármester eladta a Gárdonyi félszigetet. (…) Az eladott vízparti ingatlanok mérete összesen több, mint 237.000 négyzetméter.”

– olvasható a posztban.

A megmaradt szabadstrandok közül a Panoráma partszakasz üzemeltetését és a környezetében található fizetős parkoló területét átjátszotta az önkormányzat egy helyi önkormányzati képviselőnek,  az agárdi szabadstrand egy részének használatát pedig éppen ezekben a napokban lehetetlenítik el a partra felhúzott fél méteres betonfallal.

 

Az utolsó ingyenesen fürdésre használható, városi fenntartású területet ráadásul több esetben is megpróbálta már értékesíteni a jelenlegi városvezetés, és két esetben a Gárdonyi Hajóállomás eladására is pályázatot írtak ki.  A Gárdonyi Közlöny szerint azonban annak ellenére sem jártak sikerrel, hogy a helyi építési szabályzatot úgy módosították a területen, hogy vonzóvá tegyék a befektetők számára: a jelenleg fákkal sűrűn ültetett parkoló területét lakótelepi minősítésű területté változtatták, 10,5 méteres beépítési magassággal és 30%-os beépíthetőséggel.

A sikertelen eladási kísérletek után a szabadstrand egy részét a városvezetés 60 évre bérbe adta 8,4 millió forintért egy vállalkozásnak, majd úgy módosították az építési szabályzatot, hogy az új tulajdonos lehetőséget kapjon egy háromszintes, 400 négyzetméter alapterületű apartmanház felépítésére az addig építési tilalom alatt álló területen.

Ezzel kapcsolatban a Fejér Megyei Főügyészség pert indított az önkormányzat és a vállalkozás ellen a földhasználati jog törléséért, a szerződés semmisségének megállapításáért és az eredeti állapot helyreállítása érdekében, illetve a Fejér Megyei Kormányhivatal is jelezte, hogy szerintük is törvénysértő a szerződés, ezért felszólították a város vezetését, hogy lépjenek a törvényesség visszaállítása érdekében. A civilek úgy tudják, a per még jelenleg is tart.

Emellett az elmúlt évben a városi tulajdonban álló, fizetős strandok építési szabályzatában is jelentős változtatásokat tett a polgármester és a képviselő-testület: két strand esetében megszüntette a parttól számított 30 méteres építési tilalmat, a beépíthetőséget pedig 15%-ról 30%-ra emelte, az egyiken területen pedig még a legnagyobb beépítési magasságot is növelte 10,5 méterre.

A civilek arra is felhívják a figyelmet: az Állami Főépítész, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi és Környezetvédelmi Főosztálya is ellenvéleményt fogalmazott meg a változtatások miatt, és azok hatását vizsgáló tanulmány elkészítésére kérték az önkormányzatot, mert a tervezett módosítások tekintetében jelentős környezeti hatás várható, így környezet- és település-egészségügyre kiterjedően környezeti hatásvizsgálat lefolytatását tartották szükségesnek. Tóth István polgármester azonban saját hatáskörben, a rendkívül jogrend adta lehetőségeivel élve úgy döntött, szinte teljes egészében figyelmen kívül hagyta az állami szervek kérését, hatástanulmányt nem készíttetett – írják.

A Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó partján tapasztalható gátlástalan építkezési láz miatt nemrég megalakult a Nagy Tavak Koalíció. A gyűjtőszervezethez csatlakozó helyi civil közösségek szerint olyan beruházásokat terveznek, amelyek szembe mennek az állam Alaptörvényben rögzített kötelességével: a beruházások kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú gazdasági érdekeit helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak.

A koalíció tagja az Alba Natura Civil Alapítvány, a Fertő-tó barátai Egyesület, a Miénk A Grund Városvédő Egyesület, az Összefogás a Balatonért Egyesület, a Rendszerszint – Országos Közösségszervező Műhely és a Stop Avalon! Tata civil mozgalom.

Címlapkép: MTI/Vasvári Tamás