November elején tiltotta be a kormány a gyülekezést Magyarországon a járványhelyzet súlyosbodására hivatkozva, így hónapok óta semmilyen lehetősége nincs az állampolgároknak a véleményük kinyilvánítására – utcai demonstráció formájában legalábbis biztosan. Erőss Gábor, a Párbeszéd elnökségi tagja, Józsefváros alpolgármestere szerint azonban ez nincsen rendjén, hiszen ha nem vonulhatnak utcára az emberek a járvánnyal kapcsolatos óvintézkedéseket betartva, akkor úgy tűnhet, mintha a kormány „összes aljassága, gonoszsága és korrupciós ügye a társadalom támogatását élvezné”, holott ez nem így van.
„Erre találták fel a modern demokráciák a szólásszabadságot és a gyülekezési szabadságot, hogy azok, akiknek az érdekei sérülnek, akik szeretnék megfogalmazni az ellenvéleményüket a hatalommal szemben, azok hallathassák a hangjukat”
– fogalmazott Erőss mai online sajtótájékoztatóján, majd bejelentette:
Alkotmánybírósághoz fordult a gyülekezési jog helyreállítása érdekében, szerinte ugyanis a járvány ürügyén nem lehet betiltani az egyik legfontosabb szabadságjogot, amit még a fideszes kétharmad által aláírt Alaptörvény is biztosít.
A politikus szerint léteznek olyan tiltakozási formák, amelyek a járványügyi korlátozások betartásával, biztonságosan lebonyolíthatók: ilyen például az autós felvonulás, de a földre leülve, maszkban, távolságtartással is meg lehet tölteni a Kossuth teret – emlékeztetett.
Erőss az alkotmányjogi panaszt a Magyar Helsinki Bizottság jogi szakvélménye alapján fogalmazta meg. A jogvédő szervezet februárban, a gyülekezési jog betiltásának századik napján arról írt:
mára Magyarország az elszigetelt kivételek közé tartozik a szükségtelen és aránytalan alapjogsértés fenntartásával.
A jogvédő szervezet emlékeztetett, hogy a gyülekezési jog általános tilalma a járvány első hullámával együtt söpört végig Európán: a tavaszi karantén idején, amikor nem volt elegendő maszk, és a vírus terjedéséről is keveset lehetett tudni, számos országban vezettek be totális tilalmat a tüntetésekre.
Ott azonban, ahol a jogállam jól működik, hamar mérlegre került a korlátozások szükségessége és arányossága, így a kormányok arra kényszerültek, hogy megteremtsék a gyülekezési jog biztonságos gyakorlásának feltételeit.
A Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már az első hullámot követően az ombudsmanhoz fordult, a civil jogvédők szavát azonban nem hallotta meg a kormány. A Helsinki Bizottság szerint az immár több mint száz napja fennálló gyülekezési tilalom
„nem felel meg az Alaptörvény követelményeinek, a kormány túlterjeszkedett az Alaptörvényben kapott rendeletalkotási jogkörén, a szabályozás diszkriminatív, a tilalmat biztosító szankciók dermesztő hatásúak.”
A Magyar Helsinki Bizottság alkotmányjogi panaszmintájával bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha a totális tiltás miatt nem gyakorolhatja alapjogát.
Pedig – mint arra Erőss is felhívta a figyelmet – bőven lett volna miért tüntetni az elmúlt hetekben: a szociális jogaink elvétele, az egyetemek privatizációja, az oktatási szegregáció, az önkormányzatok kifosztása, környezetszennyezési ügyek (pl. az őrségi olajkútfúrás), a Fidesz-közeli korrupció vagy épp az EU-s források elköltésének átláthatatlansága ellen.
A politikus emlékeztetett: elfogadhatatlan a szegényeket büntető TB-törvény; hogy az álláskeresési járadék Európában egyedülálló módon csupán 3 hónapig jár hazánkban; hogy önkényes és aljas eszközökkel elhallgattatták a Klubrádiót; hogy homofób indítékkal ellehetetlenítették az egyedülállók örökbefogadását; hogy a környezetünket tovább szennyezik vagy épp kompletten felvásárolja a NER a Balatont. Erőss szerint ezek az ügyek egyenként is vannak olyan súlyosak, hogy egy-egy nagy tüntetést indokoltak volna, és ezeket meg is lehetett volna oldani járványügyi szempontból biztonságosan.
A politikus abban reménykedik, hogy az Alkotmánybíróság nem évek múlva, hanem napok vagy legfeljebb hetek múlva kimondja azt, ami nyilvánvaló: semmi nem indokolja, hogy a járványügyi szabályokat betartva ne lehessen részt venni demonstrációkon. Szerinte a gyülekezés betiltásának egyik következménye, hogy a járvány harmadik hullámában „teljesen a lovak közé dobta a gyeplőt a kormány”, nem volt hajlandó elkezdeni időben a védekezést, miközben kontroll nélkül, teljesen önkényesen tehet bármit.
Tavaly tavasszal számos „autós-dudálós” tüntetést szervezett Szél Bernadett, Hadházy Ákos és a Momentum Mozgalom, akkor a kormány szerintük „elhibázott járványintézkedései” és túlhatalma ellen tiltakoztak így. Noha a rendőrség akkor még nem tiltotta meg előre a gyülekezést, de a demonstráció rendszeresen igazoltatásokkal, és súlyos pénzbüntetésekkel ért véget, aminek indokolatlanságát több esetben is megállapította a bíróság. Később, a gyülekezés teljes betiltása után decemberben a Budapest Pride már nem tarthatta meg autós tüntetését, az év eleji vendéglátós tüntetés szervezőit pedig másfél millió forintra büntették.
