Óriási, 250 férőhelyes, 200-220 méter hosszú kiköt épülhet Fonyódon a Népszava értesülései szerint. A lapnak ezt az információt a Fonyód Yacht Klub vezetőségével és az önkormányzattal folytatott sikertelen kommunikáció után a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság erősítette meg, kijelentvén, hogy „A kiadott engedély alapján a meglévő keleti mólószár és a meglévő hullámvédő kőszórás bontását, a tervezett kikötő medence kotrását, a kikotort mederanyag elhelyezését, új keleti mólószár építését és a régi keleti mólószár helyén partvédelem kiépítését tervezik megvalósítani” a Somogy megyei településen.

A tervezett beruházásnak otthon adó földterület a kilencvenes évek második feléig önkormányzati tulajdonban volt, ezt követően pedig egy vállalkozás kezdett itt kikötőépítésbe. Ez a projekt azonban az érintett magáncég felszámolása alá kerülése és a tulajdonos és az önkormányzat között zajló hosszadalmas pereskedés miatt zátonyra futott, a telken sokáig csak egy épülettorzó éktelenkedett, amelyen idén kezdtek a felújítási munkálatokba.

A Népszava úgy értesült, hogy a kikötőhöz tartozó klubház területén éttermet, wellness-részleget és több tucat apartmant tervez a beruházó.

Az elmúlt években számos Balaton-körüli településen kezdődtek olyan építkezések, amelyek jelentősen korlátoznak a helyiek hozzáférést a tóhoz. Korábban beszámoltunk arról, hogy Balatonakarattyán, az egykori MÁV-üdülő területén épít többfunkciós rekreációs intézményt, valamint oktatási, és konferencia-központot a Magyar Nemzeti Bank cége, az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft., ettől azonban a Matolcsy Gyöngyi, a jegybankelnök volt felesége által vezetett falu lakói  a legkevésbé sincsenek elragadtatva, mivel a beruházás jelentősen átalakítaná a tópartot.

Ráadásul a leendő kikötőt partmenti közterületen, egy 30-50 méter széles sétányon építik, noha  oda már hosszú ideje csak a szomszédos strandokról lehet bejutni, miután a jelenleg is zajló építkezés elzárja a parttal párhuzamosan futó önkormányzati úttól.

Emellett  a tóba 120-150 méter mélyen benyúló hullámtörő mólók (amik megakadályozzák, hogy viharos időben a Balaton hullámai kárt tegyenek a kikötőben lévő hajókban) véleményük szerint jelentősen megváltoztatnák Akarattya tópartját, ráadásul mederkotrásra is szükség lenne a kiépítéséhez.

Hasonló a helyzet Balaton északi partján található Csopakon is, ahol a 52 milliós kikiálltási áron árverésre bocsátott kikötőt végül 889,87 millió forintos áron vásárolt meg a már az első Orbán-kormány idején is jelentős útépítési közbeszerzésekből részesülő Abronits Róbert Major Kft. Ezt az árat a település fideszes polgármestere, Ambrus Tibor is értelmezhetetlenül magasnak nevezte és szerinte egyértelmű, hogy ha egy befektető többszáz millió forintért megvásárolja a területet, akkor be is szeretné építeni és hasznosítani azt a saját érdekében”. Ahogy a Válasz Online is megírta egy szeptemberi riportjában, a kikötő területét azóta elzárták a lakosok elől, vagyis

„Csopakon egyetlen falatnyi közterület sem maradt, ahol az ember szabadon odasétálhatna a Balatonhoz”.

Említésre méltó meg a Club Aliga ügye Balatonaligán, amivel a Helyközi Járat nevű, hét független sajtóterméket tömörítő együttműködés keretében a Mérce is kiemelten foglalkozik. A témával kapcsolatos írásaink itt érhetők el.