Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere kedden jelentette be, hogy a település nem fog kiemelt beruházási státuszt és támogatást adni a Sun Resort Kft. és két másik cég által tervezett összesen 18 lakóépületből és egy hotelből álló lakópark felépítéséhez.
A gigaberuházás egy Natura 2000-es besorolású természetmegőrzési terület mellett épült volna fel, emiatt, illetve a városkép kedvezőtlen megváltoztatása miatt a helyi civilek komoly ellenállást fejtettek ki az építkezések ellen.
A helység fideszes képviselője is tiltakozott korábban a beruházás ellen, ahogyan erről a Mérce is beszámolt. Witzmann Mihály október közepén arról beszélt, hogy a helyiekkel összhangban nem ért egyet a tervvel, valamint bejelentette, hogy egyeztetést kezdeményezett Csákovics polgármesterrel, valamint a miniszterelnökséggel is a tervvel kapcsolatban. Ez talán jelenthet némi megnyugvást a helyieknek, ugyanis korábban a képviselő közbenjárása után derült ki, hogy Balatonaligán mégsem építenek fel egy egyértelműen túlzó méretű, balaton-parti apartmankomplexumot.
„Egy ilyen mértékű társadalmi nemtetszés-nyilvánítás után az önkormányzatnak nincs mit tenni, vissza kell vonnia a projekt támogatását.”
– nyilatkozta kedden a 24.hu-nak Csákovics polgármester a projektről.
A polgármester azt is bejelentette, hogy döntése miatt okafogyottá vált a szerdára tervezett lakossági egyeztető fórum megtartása is, ahol a településrendezési terv módosításával kapcsolatban lehetett volna ütköztetni az álláspontokat.
Az aHang petícióját, ami a terület átminősítése és a beépítés ellen tiltakozott, szerdáig közel 15 ezren írták alá.
Az elmúlt években jelentősen felgyorsult a Balaton-part beépítése, jellemzően nem a helyiek, hanem a beruházók és az új, nem ritkán túlzó méretű komplexumok leendő, tehetős használóinak az érdekében. Noha előfordul – akárcsak az említett aligai esetben – hogy sikerül megakadályozni egy-egy gigaberuházást, az építkezések általában akadálytalanul zajlanak, ahogy a Club Aliga esetében is várható.
De hasonló fejlesztések folynak például Akarattyán, Szántódon, vagy Siófokon is, az állam pedig rohamtempóban árusítja ki az értékes balatoni ingatlanjait. A partszakaszok privatizációja, valamint a tehetőseket kiszolgáló luxusberuházások miatt a tó partja egyre kevésbé érhető el földi halandók számára.
A Balaton körüli beruházásokról és a társadalom tópartról való kiszorításáról rendszeresen beszámolunk a Mércén, vonatkozó cikkeink itt érhetők el.
A Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó partján tapasztalható gátlástalan építkezési láz miatt nemrég megalakult a Nagy Tavak Koalíció. A gyűjtőszervezethez csatlakozó helyi civil közösségek szerint olyan beruházásokat terveznek, amelyek szembe mennek az állam Alaptörvényben rögzített kötelességével: a beruházások kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú gazdasági érdekeit helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak.
A koalíció tagja az Alba Natura Civil Alapítvány, a Fertő-tó barátai Egyesület, a Miénk A Grund Városvédő Egyesület, az Összefogás a Balatonért Egyesület, a Rendszerszint – Országos Közösségszervező Műhely és a Stop Avalon! Tata civil mozgalom.
