Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az EU 27 tagállama közül Magyarországon nőtt leginkább a béregyenlőtlenség 2010 óta

Kutatást készített az Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) az Európai Unió tagállamainak béregyenlőtlenségeiről, amely megállapította, hogy 2010 és 2019 között Magyarországon nőtt a leginkább a béregyenlőtlenség a 27 tagállam közül. Magyarországot Spanyolország és Belgium követi a sorban.

Forrás: az Európai Szakszervezetek Konföderációjának (ETUC) kutatóintézete, az ETUI (European Trade Union Institute for research).

Összesen 14 tagállamban növekedtek a béregyenlőtlenségek. A mutató a leggazdagabbak és legszegényebbek közötti bérszakadékot méri. A kutatást az  Európai Szakszervezetek Konföderációjának kutatóintézete, az ETUI végezte, a kutatás célja felhívni a figyelmet a dolgozói szegénységre.

A kutatás szerint az egyenlőtlenségek növekedése a kollektív szerződéses lefedettségének csökkenésével és a minimálbérek relatív értékének csökkenésével vagy annak befagyásával magyarázhatóak. A kollektív szerződéses lefedettség az évezredforduló óta 22 tagországban csökkent.

A kutatás annak alkalmából is született, hogy lassan véget érnek az európai minimálbérről szóló tárgyalások. Az Európai Parlament által is megszavazott EU-s direktíva a bruttó mediánbérhez és a bruttó átlagbérhez viszonyítva határozná meg a mindenkori minimálbért a tagállamokban. Az EP által elfogadott verzió szerint így határoznák meg a minimálbért:

„A nemzetközi szinten általánosan használt mutatók – például a bruttó mediánbér 60 %-a és a bruttó átlagbér 50 %-a – segíthetnek a minimálbér bruttó bérszinthez viszonyított megfelelőségének értékelésében.”

Az egyenlőtlenség mérsékléséhez az EU-s minimálbér-direktíván túl a szakszervezeti szövetség szerint meg kéne tiltani minden tagállamban az olyan cégek közfinanszírozását, amelyek nem hajlandóak kollektív szerződés tárgyalásában részt venni vagy egyoldalúan felmondják a kollektív szerződést.

„Nyilvánvaló, hogy az elmúlt évtizedben uniós és nemzeti politikák növelték az egyenlőtlenségeket, és ez a kutatás is azt mutatja, hogy sok munkavállalót cserbenhagytak. Miközben a vezérigazgatók több luxust engedhetnek meg maguknak, dolgozók milliói küzdenek fűtésszámlájuk kifizetésével, kevesebbet és gyengébb minőségű élelmiszert kell enniük, és adósságba kényszerülnek, hogy megfizethessék a lakbért. Aligha meglepő, hogy az elmúlt évtizedben a társadalmi és politikai polarizáció erősödött.” – tette mindehhez hozzá az ETUC főtitkár-helyettese, Esther Lynch.
Címlapkép: MTI/Móricz-Sabján Simon