Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Visszaüthet a munkáltatóra a munkások szervezkedésének akadályozása

Éppen az olyan munkáltatói intézkedések növelhetik a szakszervezetek taglétszámát, amelyeket direkt azért hoztak, hogy ne épüljön tovább a dolgozók szervezettsége – erről beszélt a nagy port kavart makói magatartáskódex kapcsán Székely Tamás szakszervezeti vezető az Új Egyenlőség szerdán megjelent podcastjában. 

Mint ahogyan a Mércén arról beszámoltunk, a makói Continental-gumigyárban a helyi szakszervezet (Gumiipari Szakszervezeti Szövetség, GSZSZ) szerint a munkáltató azzal próbálja akadályozni a munkások szerveződését, hogy olyan magatartáskódexet vezetett be, amely többek között engedélyhez köti, hogy többek között előírja, hogy a különböző üzemegységekben dolgozó munkásoknak írásos engedélyt kell kérniük ahhoz, hogy munkaidőben beszélgessenek egymással. A munkáltató arra hivatkozik ezzel kapcsolatban, hogy munkavédelmi előírások betartatásáról van csupán szó.

A makói ügy előzménye, hogy a munkáltató tavaly nyáron elavultságra és rugalmatlanságra  vonatkozva felmondta a kollektív szerződést, majd ez év elején a szakszervezet sikeres sztrájkot szervezett a makói egységben az új kollektív szerződés megkötése érdekében. A sztrájkmegállapodás értelmében 2021. december 31-ig meg kell kötni az új kollektív szerződést, és ennek szellemében  el is kezdődött az erről folyó tárgyalás. Ehhez kapcsolódóan a dolgozók igényeinek felmérését is megkezdte a szakszervezet arra vonatkozóan, hogy milyen elemek, garanciák kerüljenek bele a kollektív szerződésbe. A szakszervezet értelemzése szerint a munkáltató az erről folyó kommunikációt gáncsolta el az új magatartáskódexszel.

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke szerint kontraproduktívak lehetnek az ilyen intézkedések munkáltató szemszögéből nézve: amikor egy munkaválló jogait korlátozni próbálják, akkor pont az fogja a dolgozót elgondolkoztatni azon, hogy érdemes lenne csatlakoznia az érdekvédelmi szervezethez, és pont, hogy ez vezethet a szakszervezetek taglétszámának növekedéséhez – vélekedett Székely, aki hozzátette, hogy az idei sztrájk után is kézzelfogható volt a taglétszám-növekedés a GSZSZ soraiban

A szakszervezeti vezető szerint azt is meg kell jegyezni a Continental kapcsán, hogy az ilyesfajta gyakorlat nem egységes a cégen belül: Szegeden, Debrecenben, Vácon, Nyíregyházán és Budapesten is van üzeme a Continentalnak, ám egyik helyen sem jellemző az ilyen munkáltatói hozzáállás, ezeken a telephelyeken szerinte normális együttműködés van a munkáltató és a munkavállalók között.  

Székely felidézte: tavaly a  rácalmási Hankook-gyáregységnél volt hasonló a helyzet: amikor a VDSZ elkezdte a tagszervezést ezen a telephelyen, a buszról leszálló dolgozókat szólították meg, mire a cég válaszul a saját parkolójába, magánterületre vezettette be a buszokat, ahol már engedélyt kell kérni a szórólapok osztásához. 

A podcastban szóba került az is,hogy sok esetben a politikai hatalomtól ragad át a vállalati szférára a az egyeztetés nélküli, munkavállaló-ellenes intézkedések bevezetésének kultúrája.

„Ha a kormányzat ellenséges a szakszervezetekkel szemben, és számos törvényt egyeztetés nélkül visz át, visszaél a az erejével, az  vállalati szinten is ilyen magatartást eredményez: a kormányról átragad a stratégiai partnerekre ez a viselkedés” – mondta Székely Tamás – hozzátéve azt, hogy itt sem  szabad általánosítani, a stratégiai partnerek közt is vannak olyan cégek, amelyeknél nem honosodott meg ez a vállalati kultúra. 

Az ilyen hozzáállás szerinte ugyancsak előnytelen a munkáltatónak, mert ahol előnyös kollektív szerződés és munkabéke van, ott sokkal hatékonyabb a munkavégzés is, mint ott, ahol „állandó acsarkodás folyik”, vagy ott, ahol nincs is szakszervezet. 

Székely felidézte, hogy állami támogatást csak azok a cégek kaphattak 2010 előtt, amelyek úgynevezett „rendezett munkaügyi kapcsolattal” bírtak, ám ez teljesen megszűnt, és ez is tovább erősíti azt a szemléletet, hogy egy stratégiai partnercég nyugodtan megszegheti munkavédelmi előírásokat, mert „majd úgy is szólnak, ha ellenőrzés lesz”.  A stratégiai partnerségi megállapodások be kéne vonni a szakszervezeteket is, mert eredményezhet munkabékét – hangsúlyozta a VDSZ elnöke.

A teljes beszélgetést ezen a linken lehet visszahallgatni. 

Címlapkép: Makó, 2015. szeptember 2. Szakemberek dolgoznak a ContiTech Fluid Automotive Kft. makói üzemének csőmagraktárában. MTI Fotó: Rosta Tibor