Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Öt kivételével minden egyetemet privatizáltak mától

A 444 emlékeztetett, hogy augusztus 1-től, azaz mától van hatályban az a törvényi rendelkezés, ami alapítványi struktúra alá rendezi öt kivételével (ELTE, BME, Nemzeti Közszolgálati Egyetem,Magyar Képzőművészeti Egyetem, Zeneakadémia) az összes maradék egyetemet, ami még állami fenntartású volt.

A Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem a mai naptól tehát papíron független intézményként, valójában viszont erős politikai kontroll alatt folytatja működését.

Miközben elvileg a nagyobb mozgástér lenne a cél, az új alapítványok kurátorainak listáján számos minisztert, (volt) államtitkárt, kormánybiztost és polgármestert találni, miközben a 11 modellváltó egyetem közül csak ötnél kerül be a kuratóriumba a jelenlegi rektor.

Az újonnan létrehozott felsőoktatási intézmények közül a szőlészeti-borászati képzéseket kínáló Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó alapítvány vezetője maga Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos lesz, az Az Eszterházy Károly Egyetemet pedig az Egri Főegyházmegye fogja működtetni.

A Dunaújvárosi Egyetemen Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter kerülhet a kuratórium élére, az Óbudai Egyetemen Varga Mihály pénzügyminiszter lehet kuratóriumi elnök. Mellette kuratóriumi tag lesz Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere. A Pécsi Tudományegyetemen Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárt javasolhatják a kuratórium elnökének. A Budapesti Gazdasági Egyetem kuratóriumát Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vezérigazgatója, miniszteri biztos irányíthatja majd.

Az alapítványosításról szóló törvényt decemberben kétharmadba betonozták, így a modellváltás esetleges későbbi visszavonása, vagy akár csak átstrukturálása is komoly nehézségekbe ütközhet.

Az alapítványosításról két intézmény esetében különösen éles viták, főleg Szegeden pedig botrányos, vitatható körülmények övezték döntést. A kormánypárti kiszervezés ellen a Színház és Filmművészeti Egyetemen a tanári kar sorozatos lemondással, a diákok pedig két hónapig tartó egyetemfoglalással válaszoltak, amelyet aztán a járványhelyzet romlása miatt függesztettek fel.

A rendkívüli állapot ideje alatt, az SZFE intő példájának dacára, a jogvédő-civil szervezetek tiltakozására és a szakszervezeti aggályokra fittyet hányvaaz egyetemisták kifejezett akarata ellenérebotrányos szenátusi üléseket követően a kormány több vidéki egyetemet is a modellváltás útjára terelt.

Az alapítványi modell értelmében az intézmények élére kinevezett (kormánytagokkal, illetve Fidesz-közeli alakokkal feltöltött) kuratóriumok teljhatalmat kapnak az egyetemi irányítás fölött, az egyetemi szenátusok jogköreit erősen leszűkítve: a szenátustól elveszik a rektori pályázatokkal, a szervezeti és működési szabályzattal, az intézményfejlesztési tervvel és a költségvetéssel kapcsolatos jogköreit.

Címlapkép: Mérce