Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az interneten is könnyebb bántalmazó férfinak lenni, mint bántalmazott nőnek

Ez a cikk több mint 2 éves.

Az amerikai MSNBC publicistája szerint az internetes – Google-ös – keresésekből, valamint a rájuk feldobott találatokból is látszik a trend, hogy a világjárvány idején jelentősen megnőtt a nők elleni erőszak – és nem utolsósorban az, hogy az interneten is könnyebb erőszakos férfinak, mint bántalmazott nőnek lenni.

A cikk szerint ugyanis az látszik, hogy míg a Google már jó ideje rendelkezik olyan funkcióval, ami öngyilkosságot fontolgatók számára nyújt segítséget, és a releváns keresési találatok közül elsőként a segélyvonalakat dobja fel, a nők elleni erőszak tekintetében nincs hasonlóan segítőkész algoritmusa a keresőmotornak.

A cikk szerzője hiába próbált segítséget kérni, elsősorban nem a segélyvonalak, vagy nőjogi, nőket segítő szervezetek elérhetőségeit kapta meg. Ezzel szemben tapasztalatai szerint, amennyiben a kereső használója afelől kíván érdeklődni, hogyan irányíthatja a barátnőjét, addig merülhet a nőgyűlölő mocsárba és a „hasznos kisokosok” mételyébe, míg jólesik neki.

Ezen felbuzdulva vettük elő a magyar internetet, hogy megvizsgáljuk: nálunk is érvényesek ezek a trendek?

Kollégámmal, Bakó Júliával – aki a NEM – Nők Egymásért Mozgalom aktivistája – az amerikai publicistáéhoz hasonló módszert próbáltunk felállítani. Vagyis olyan keresőkifejezéseket adtunk meg a Google-nek, amik feltételezhetik, vagy viszonylag egyértelműen jelezhetik is a bántalmazást.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a találati listában milyen mértékben fordulnak elő az áldozatok számára hasznos linkek – például a NANE – Nők a Nőkért az Erőszak Ellen Egyesület elérhetőségei -, illetve hogy a férfiak milyen visszajelzéseket kapnak az online óriás által felkínált találatok alapján, ha tartalmi szempontból aggasztó kereséseket kérnek le.

Mivel a Google személyre szabott eredményeket mutat be, arra is ügyeltünk, hogy a bántalmazott nőt feltételező kereséseket női, míg a bántalmazó férfira utalókat férfi felhasználóról indítsuk, hogy minél pontosabban tudjuk modellezni, mivel szembesülhet egy bántalmazó vagy bántalmazott. Mindkét irányból több, egymásra is reflektáló keresést indítottunk.

Tartalomelemzésünk során a magyar neten az amerikaihoz képest számos különbséget azonosítottunk, mindazonáltal hasonló tendenciákat tapasztaltunk mi is.

Az első meglepő eredményünk, hogy noha a tengerentúlon már évtizede elérhető funkció az öngyilkosok lebeszélése (vagy lebeszélésük elősegítése) a keresőmotorban, Magyarországon egyelőre úgy tűnik, ez még várat magára. Viszont az első találatok között a kérdezz-felelek oldalak akár jó vagy rossz szándékkal írt, de kevésbé hasznos, és szakértők által kétségkívül nem ellenőrzött tanácsait találjuk.

A nők elleni erőszakkal kapcsolatos kereséseink esetében sem számítottunk sok jóra, és feltevéseink be is igazolódtak. Az olyan típusú kérdésekre, mint „megvert a férjem”, „fenyeget a barátom”, vagy „megütött a párom” rendszerint az ismert kérdezz-felelek oldal tartalmait dobta ki első helyen a kereső. Ezen pedig nem találnak megfelelő segítséget a nők, akiknek szükségük lenne rá.

Ezen kívül rendszerint bulvár tartalmak jöttek fel, ide-oda beküldött olvasói levelek, különböző blogokra vagy fórumokra írt kérdések, melyeket rendszerint senki sem válaszol meg, ha pedig igen, általában az erőszakot relativizáló, elkenő módon, de olyan bejegyzés is akad, aminek írója azt fejtegeti, hogy attól még hogy néha megüti, szereti a párját.

Mindemellől rendszerint hiányoznak a kritikai szempontok és az áldozatokat segítő szervezetek elérhetőségei – a találatok mindössze elenyésző részében találtunk a bántalmazott nőket segítő tartalmakat, és azok is viszonylag hátrébb voltak sorolva a találatok között.

Azt ugyanakkor fontos elismerni, hogy amennyiben a keresés tartalmazta a „hova forduljak” vagy a „segítség” kifejezéseket, már az első oldalon releváns linkeket sorolt fel a Google.

Ugyanígy amennyiben a keresés kifejezetten nemi erőszakra vonatkozott, például „szexre kényszerített a párom”, vagy „szexuálisan bántalmaztak”, a keresőmotor szintén a megfelelő segítséget biztosító találatokat dobta ki az elsők között.

Ezekhez az eredményekhez azonban az áldozatnak fel kell ismernie helyzetét, pontosan meg kell fogalmaznia és leírnia a vele történt visszaélés jellegét, és magában meg kell lépnie, hogy segítséget akar kérni – ha valaki egyszerűen csak beírja a keresőbe hogy megverte vagy bántotta a barátja, akkor nem kap megfelelő segítséget.

Ahogy a „megerőszakoltak” keresésre is elsősorban hírek voltak a találatok. Számos, a témában írt cikkben, még nagyobb híroldalaknál sincs benne a segélyvonal elérhetősége, nincs benne, hogy hova lehet fordulni. Ahogy elég problematikus az is, hogy sok, egyértelműen bántalmazásról szóló keresésre kétes hasznosságú, az erőszakot relativizáló párkapcsolati segítő hirdetések jönnek fel.

Vannak más jellemző problémák is. Noha a Mércén többek között a jelenleg is futó „A pornó erőszak” sorozatunk keretében is több ízben felhívtuk a figyelmet arra, hogy milyen problematikus, hogy a pornóipar hatására nők tömegeinek egyre súlyosabb abúzust kell elszenvedniük, a Google találatain és a keresések relevanciáján ez egyelőre sajnos nem látszik.

Így lehet, hogy a „fojtogat a barátom” keresésre már a második oldalon pornót ajánl a legnagyobb keresőmotor. Amennyiben pedig férfiként keres rá valaki arra, hogy hogyan veheti rá a barátnőjét számára kényelmetlen vagy elfogadhatatlan szexuális tevékenységekre, úgyszintén hamar találkozhat hasonló tartalmakkal, valamint különböző tippekkel és trükkökkel arra vonatkozólag, hogyan lehet egy nőt pornóban látott, számára kellemetlen vagy egyenesen fájdalmas és egészségre káros dolgokra rávenni.

Ez szintén nem szolgálja a nők elleni erőszak és elnyomás felszámolását. A keresőmotor működésével kapcsolatban üdítő kivétel, ha valaki az anális szexre kívánja rávenni a párját, ez esetben ugyanis már a második találati oldalon a NANE felületére irányít az egyik link, valamint több, a kérdésben kritikus hangot megütő egészségügyi és nőjogi oldal is megjelenik.

Ha pedig – akár férfi, akár nő – arra lenne kíváncsi, hogy a párja megcsalja-e, egyértelműen a konyhapszichológia a befutó az internetes keresések találatai között, de bőven lehet találni technikákat és tippeket, tanácsokat a másik utáni kémkedésre is.

Az egyenlőtlen férfi-női viszonyok könnyedén fordulhatnak a bántalmazás valamilyen formájába. Azt pedig kijelenthetjük, hogy az interneten fellelhető anyagok jelentős része nemhogy potenciálisan segítene megszüntetni, vagy enyhítené, de inkább súlyosbítja a bántalmazó viszonyokat, amennyiben egy bántalmazott nő, vagy bántalmazója a témában kutat.

Tudjuk, hogy a járvány, kiváltképp a kényszerű bezártság idején – ahogy világszerte – Magyarországon is növekedett a nők elleni erőszak. Annak ellenére nem történt számottevő előrelépés – sőt, inkább visszalépésről beszélhetünk – hogy 2019. végén Varga Judit igazságügyi miniszter 2020-at az áldozatsegítés évének nevezte. Az, hogy a tavalyi év végül mégis a járványé lett, nem a kormányon múlt – mindazonáltal a korábban belengetett erőfeszítéseket nem tették meg.

Pedig a NANE és a PATENT már a karantén legelején figyelmeztettek arra, hogy az összezártságban a bántalmazó kapcsolatokban élő nők sokkal nagyobb veszélynek lesznek kitéve. Hasonlóképp vélekedtek az ENSZ és nemzetközi szakszervezetek is, és mi is foglalkoztunk a témával a Szolidaritás a válságban sorozatunkban.

Nem is kellett sokat várni a prognózisok beteljesülésére, már a járvány magyarországi első felfutása után nem sokkal arról cikkezhettünk, hogy milyen aggasztó mértékben nőtt meg a családon belüli, nők és gyermekek elleni erőszak mértéke. Idén pedig visszatekintve láthatjuk, hogy óriásit ugrott a párkapcsolati erőszak regisztrált eseteinek a száma, majd megduplázódott a kapcsolati erőszak a járvány alatt Magyarországon. A lezárásokon – egyelőre legalábbis – úgy tűnik, túl vagyunk, aggasztó tendencia azonban, hogy Spanyolországban a nyitás is közrejátszhatott a nők és gyerekek elleni erőszak növekedésében.

Ilyen helyzetben pedig különösen fontos, hogy az interneten elérhető tartalmak segítsék az áldozatokat, és lehetőleg ne nyújtsanak segítséget az elkövetőknek – ezzel szemben a helyzet jelenleg ha nem is fekete-fehér módon, de lényegében ellentétes.

Kérdéseinkkel kerestük a Google sajtóosztályát, amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)

A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 70 220 2505 (szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, e-mailen: [email protected])

A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.

Ez pedig a nők és gyermekek elleni erőszak áldozatainak szentelt oldalunk, amin az áldozatok mellett megtalálhatók többek között a nők elleni erőszakkal foglalkozó cikkeink, valamint tanácsok újságíróknak arról, hogyan érdemes kezelni a témát.

Címlapkép: Mérce