Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Óriásit ugrott tavaly a párkapcsolati erőszak regisztrált eseteinek a száma Magyarországon

Döbbenetes adatot közölt a Klubrádió kedd esti adásában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő: a tavaly tavaszi vészhelyzet idején az elrendelt távoltartási végzések aránya 44%-kal növekedett. Az ORFK arról azonban nem tudott pontos információval szolgálni, hogy a tavaszi és az őszi veszélyhelyzet idején hány bejelentés érkezett hozzájuk családon belüli vagy párkapcsolati erőszak eseteiről.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kedd este a Klubrádió Esti gyors című műsorában volt vendég, ahol az orosz és a kínai vakcina beszerzéséről szóló dokumentumok kikérésével kapcsolatos próbálkozásai mellett arról is beszámolt, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságtól szeretett volna adatokat szerezni a tavalyi párkapcsolaton belüli erőszak eseteiről.

Szél azt szerette volna megtudni, hogy a 2020-as tavaszi és őszi veszélyhelyzet idején hány „a kapcsolati erőszak körében értékelendő, emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartással kapcsolatos” bejelentés érkezett a rendőrséghez, ezt a megkeresést azonban azzal utasította el az ORFK, hogy

ezek „statisztikai adatainak leválogatására alkalmas nyilvántartással az Országos Rendőr-főkapitányság nem rendelkezik, erre alkalmas csoportosítású adatgyűjtést nem végez.”

Pedig ez az adat valamivel pontosabb képet adhatna arról, hogy valójában hány ilyen eset történik Magyarországon, mivel a bejelentések nyomán nem feltétlenül születik feljelentés vagy rendőri intézkedés, ami aztán megjelenik a hivatalos statisztikában is. Civil szervezetek tapasztalatai szerint még mindig elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség addig nem intézkedik, amíg „vér nem folyik” – bár az ORFK ezt 2019-ben egy közleményben tévhitnek nevezte. Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza szerint azonban még abban az esetben is, ha a rendőrség a segélyhívás hatására kimegy az áldozathoz, gyakran akkor sem tesz ennél többet, sőt, sűrűn előfordul az is, hogy inkább a bántalmazottat figyelmeztetik, hogy még egyszer ne hívja ki őket ok nélkül, mert akkor ellene indítanak majd eljárást.

A Belügyminisztérium nyilvánosan elérhető adatbázisában csak arra lehet rákeresni, hogy hány regisztrált esete volt a kapcsolati erőszaknak: ez 2020-ban összesen 650 volt. Ez a 2019-es 392-höz képest szignifikáns növekedés, ahogy azt Szél is kiemeli az interjúban.

Egész pontosan 65 százalékkal nőtt a párkapcsolati erőszak regisztrált eseteinek a száma 2020-ban 2019-hez képest.

Bár a bejelentések számáról nem rendelkezik adatokkal, az ORFK arról viszont tájékoztatta Szélt, hogy csak a tavaszi első hullám alatt 44 százalékkal nőtt az elrendelt távoltartási végzések száma, ami a képviselő megfogalmazásában „brutális növekedést” jelent.

Arról már a Mércén is többször írtunk, hogy a járványhelyzet súlyosbítja a családon belüli és a párkapcsolati erőszak eseteit. Ez több tényezőnek köszönhető: egyrészt a kijárási korlátozások okozta bezártság több alkalmat biztosít a bántalmazónak arra, hogy kontroll alatt tartsa az áldozatát, másrészt a gazdasági helyzet növelheti a háztartásokon belüli stresszt, amely megnöveli az erőszak kockázatát.

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) önkénteseivel készített novemberi interjúnkban Füri Judit arról számolt be, hogy a szervezet segélyvonalát hívók állapotában egyértelműen fel lehetett fedezni a járvány hatását: a hívók sokkal zaklatottabbak voltak, sokkal gyorsabban szerettek volna segítséget kapni, mint korábban. „Kevesebb lehetőségük volt arra, hogy elmenjenek hazulról, hogy biztonságosabb helyre kerüljenek” – mondta Füri.

A tavaszi hullám alatt volt például olyan hívásuk, aminek során a bántalmazott arról számolt be, hogy partnere már a kertbe se engedi ki őt és a gyerekeit arra hivatkozva, hogy annyira kell tartani a vírustól.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss tanulmánya szerint világszinten minden harmadik nőt ért fizikai vagy szexuális bántalmazás legalább egyszer élete során. A tanulmány a 2010 és 2018 közötti időszakot vizsgálta, 158 országban végezték el a kutatást. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint az eredmények „borzalmas képet festenek”. A tanulmány ráadásul még a pandémia előtti adatok alapján készült, így a vírus által okozott növekedés nem is jelenik meg benne.

Címlapkép: A NANE fotókampánya a 16 akciónap keretében 2020-ban. / Eichner Hanna