Elégtelennek tartja az AVM (A Város Mindenkié) és a Stop Airbnb! kampányhoz csatlakozó szervezetek a terézvárosi Airbnb szabályozási tervet, ugyanis szerintük az nem ad megfelelő választ a lakhatási válságra, írják közleményükben.
Ahogyan a Mércén mi is beszámoltunk róla: Budapest VI. kerületében, Terézvárosban március végén az önkormányzat jóváhagyta a rövid távú lakáskiadást szabályozó rendszerét – a fővárosi kerületek közül elsőként. Ha pedig a terézvárosi képviselők javaslatát a Gazdasági Versenyhivatal és a Kormányhivatal is jóváhagyja, akkor onnantól az Airbnb-zőknek a társasház engedélyén és a szálláshely bejegyzésén túl gondoskodniuk kell folyamatosan elérhető diszpécserszolgálatról, házirendről is.
A koncepció kialakításakor első lépéseként a lakosság és a közös képviselők körében kérdőíves felmérést indítottak, valamint szakmai kerekasztal-beszélgetést is szerveztek, hogy megismerjék a lakók, valamint az ágazat képviselőinek véleményét is.
Ezek alapján a következő szabályokat hozták a rövidtávú lakáskiadásra:
- lakását csak akkor adhatja ki a tulajdonos rövid távon, ha a szabályozás feltételeinek előzetesen eleget tesz, ellenkező esetben egyetlen napra sem kap engedélyt;
- az üzemeltetőnek rendelkeznie kell a lakáskiadáshoz a társasház hozzájárulásával;
- az üzemeltető köteles kiírni a szálláshely bejáratánál a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban használt regisztrációs számát;
- az üzemeltető köteles a társasház házirendjét angolul kifüggeszteni a szálláshelyen;
- az üzemeltető köteles 24 órás rendelkezésre állást biztosítani a társasház lakóinak, és saját vagy megbízottjának telefonszámát közzétenni a szálláshely bejáratánál.
A Mércén megjelent írásainkban már évek óta foglalkozunk az Airbnb-hez hasonló multik rövidtávú lakáskiadásának társadalomra gyakorolt negatív hatásaival, ezeknek cégeknek ugyanis komoly felelősségük van a lakbérárak emelkedésében és a lakhatási válság kialakulásában.
Az AVM szerint az egyébként is szűkös budapesti bérelhető lakásállományból megközelíthetőleg 15.000 lakás nem ad otthont a főváros bérlőinek, helyette turistaszállásként hajt hasznot a tulajdonosoknak.
Ez a jelenség leginkább a belső kerületek lakóit érinti, akiket a külföldi vendégek egy része zavar nyugalmában.
Hivatalosan tavaly nyár óta van lehetősége az önkormányzatoknak arra, hogy az saját maguk szabályozzák a rövidtávú lakáskiadást, olyan nyugati városok gyakorlatai alapul véve, mint Berlin, Párizs vagy Barcelona. Az AVM már régóta javasolja, hogy a turisztikai célú lakáskiadást évi 30 napban maximalizálják a fővárosban, ez ugyanis segítene arra ösztönözni a tulajdonosokat, hogy lakásaikat hosszútávra adják ki a városban élőknek.
Pontosan ezért nem elégedettek a lakhatási szervezetek az első törvény-tervezettel: szerintük Terézváros vezetése nem korlátozza megfelelő mértékben a lakások turisztikai célú hasznosítását, ezzel együtt pedig a polgármester, Soproni Tamás nem él a lehetőséggel, hogy hosszú távon is csökkentse vagy mérsékelje a lakásbérleti díjakat.
„Mi, a Stop Airbnb! kampányban résztvevő szervezetek többet várunk a fővárosi önkormányzatoktól. A lakás nem szálloda, hanem a méltó élet feltétele”
-véleményezi a tervezetet az AVM mellett a közleményt aláíró Szikra Mozgalom, a Zöld Front Ifjúsági Mozgalom és a Táncsics Radikális Balpárt.
Frissítés, 13:20: Soproni Tamás, Terézváros polgármestere levélben reagált megkeresésünkre:
„A szabályozásunk célja egyértelmű: a kormánytól kapott bunkósbotból orvosi szikét kellett faragnunk ahhoz, hogy az Airbnb-ztetés miatt a terézvárosiakat sújtó problémákra megoldást kínáljunk. A döntés előkészítésébe bevontuk az érintetteket is, a koncepció kialakításának első lépéseként a lakosság és a közös képviselők körében kérdőíves felmérést indítottunk, valamint szakmai kerekasztal-beszélgetést is szerveztünk, hogy megismerjük a lakók, valamint az ágazat képviselőinek véleményét is.
A visszajelzésekből kiderült, hogy a terézvárosiaknak nem magával az Airbnb-vel, inkább az ágazat szabályozatlanságával, illetve az abból fakadó negatív következményekkel van gondja. Nem fűnyíró jelleggel kell megszüntetnünk egy szektort, igenis különbséget kell tennünk a „jó” és a „rossz” rövid távú szálláshelyek között. A vendégéjszakák számát így azoknál az Airbnb-knél szeretnénk korlátozni, ahol a tulajdonos és az üzemeltető nem garantálja, hogy a vendégek betartsák be a közösségi együttélés szabályait. Emellett a legnagyobb igény arra van, hogy az ágazatot fehérítsük és hatékonyabban ellenőrizhessük. Ezeket a célokat szolgálják az elfogadott, illetve azóta már a Budapesti Kormányhivatalhoz, és a Gazdasági és Versenyhivatalhoz (GVH) is megküldött dokumentum feltételei.
Baloldali politikusként kiemelten fontos problémaként tekintek a lakhatási válságra, ami megoldást követel, azonban azt gondolom, nem a rövid távú szálláshelykiadás teljes ellehetetlenítése a megoldás, hanem az, ha a mindenkori kormány és az önkormányzatok aktívan részt vesznek a lakáspiac alakításában, például hozzánk hasonlóan bérházépítéssel és a lakásállomány bővítésével, fejlesztésével. Mi Terézvárosban például nem az amúgy is rossz szociális helyzetben lévő bérlőkre hárítjuk az ingatlanok felújítását, hanem budapesti szinten egyedi módon saját forrásból adunk át nekik otthonokat”.
