Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Barcelona üres lakások kisajátításával enyhítené a lakhatási válságot

A túlturizmustól és a drasztikusan emelkedő lakásáraktól sújtott Barcelona baloldali vezetése úgy határozott, a tőkés berendezkedésben szokatlan módszerrel, az üres lakások közösségi tulajdonba vételével veszi fel a harcot az egyre súlyosabb lakhatási válsággal – írja a Bloomberg.

A város kisajátítja az üresen álló lakásokat, amennyiben nem adják ki őket hosszútávú bérlőknek, a tulajdonosokat pedig a piaci ár felével kompenzálja.

A városban régóta súlyos problémát jelentő lakáshiány, lakhatási válság ellenére ugyanis vannak olyan befektetők, akik huzamosabb ideig hagyják, hogy egy-egy lakás üresen álljon, így a piaci kínálat szűkössége miatt még tovább emelkednek az árak. Amennyiben azonban ezeket a lakásokat ismét lakhatás céljára hasznosítják, úgy a kevés rendelkezésre álló, kiadó lakásra annyival kevesebb potenciális bérlő jut, ami az árakat is lejjebb nyomja.

A városi önkormányzat a kisajátított lakásokat szociális bérlakásként kívánja hasznosítani, így a rászoruló családoknak megfizethető lakhatást tudnak kínálni. Az önkormányzat lakásügyi osztálya eddig tizennégy vállalatnak írt levelet, melyek összesen 194 üres lakással rendelkeznek, ebben kifejti, hogy amennyiben egy hónapon belül nem találnak olyan lakókat, akik hosszútávra bérlik ki ezeket az ingatlanokat, úgy kötelezni fogják a cégeket, hogy a piaci ár feléért adják el a lakásokat a városnak.

Katalóniában 2016 óta van érvényben egy törvény, melynek fényében a legalább két évig üresen álló, magántulajdonú lakásokat az önkormányzatok 4-10 éves időtartamra szóló szerződésekkel hasznosíthatják szociális bérlakásként, mielőtt visszaadják tulajdonosaik kezelésébe.

Egy 2019-ben elfogadott jogszabály azonban már arra is lehetőséget nyújt, hogy az üresen álló lakásokat a piaci ár feléért megvásárolja az önkormányzat, Katalónia fővárosa most ezt a lehetőséget használja ki.

Vagyis míg a korábbi szabályozás fényében a lakások tulajdonjoga megmaradt, a jelenlegi szerint az ingatlanokat nem megfelelően hasznosító tulajdonosoktól el is lehet azokat venni, igaz, még ha nem is piaci áron, de kárpótolni kell a korábbi befektetőket.

A 2007-8-as gazdasági válság nyomán sok lakástulajdonos és cég, melyek akár lakások százait is birtokolják, úgy látták, hogy jobb üzlet hagyni a lakásokat üresen állni, és kivárni, míg feléled a piac. Ez a gazdasági stratégia üres lakások százaihoz, példátlan bérleti díj növekedéshez, piaci szűkösséghez és lakhatási válsághoz vezetett, amiben ráadásul a 149 üres lakás birtokló, állami SAREB bank is érintett.

Ugyanakkor az intézkedés inkább fókuszál arra, hogy a tulajdonosok kiadják a lakásaikat, minthogy a város megvásárolja őket.

„Nem kisajátítani jöttünk. Azt akarjuk, hogy a lakások ki legyenek adva”

– mondta Lucia Martín, a város lakhatási bizottságának tagja.

Azt is kijelentette azonban, hogy amennyiben nem adják ki a lakásokat, jön a kisajátítás. A SAREB bank a Barcelonához közeli Badalonában önkéntesen átadott kezelésre 256 lakást az önkormányzatnak, ezekben jelenleg önkényes lakásfoglalók vertek tanyát, Barcelonában pedig 232 üres lakást jelöltek ki, hogy részt vegyenek a programban.

A városi önkormányzat eközben pedig arról igyekszik meggyőzni az katalán nemzetgyűlést, hogy tágítsák az önkormányzatok lehetőségeit, például azzal, hogy ne kelljen kivárni, míg egy lakás két évig lakatlanul áll, de elég legyen fél év is, miután megkezdhetik a kisajátítást.

A lakhatási válság, ahogy Európa számos nagyvárosában, Budapesten is súlyos problémát jelent, és ennek csak egy része a rövid távú lakáskiadás, mely a lakhatási piacról kikerült lakásokkal felhajtja a továbbra is lakás céljára használt ingatlanok árait úgy eladásuk, mint bérlésük terén.

Miközben ennek szabályozására már kaptak lehetőséget az önkormányzatok a kormánytól, Magyarországon egyelőre nincs olyan szabályozás, mely lehetővé tenné az üres lakások kisajátítását, akár a tulajdonosok teljes vagy részleges kártalanítása mellett is. A lakóingatlanok, és maga a lakhatás áruvá válása miatt a rosszabb anyagi helyzetű emberek és családok sokszor bevételeik jelentős részét költik lakhatásra – miközben jelenleg mind az önkormányzatok, mind a befektetők kezén rengeteg üres lakás várja sorsát.

A magánbefektetők számára a lakások nem elsődleges céljuk miatt – miszerint hogy emberek lakhassanak bennük – fontosak, hanem azért, hogy rövid- vagy hosszútávon hasznot hajtsanak belőlük. Ez utóbbira példa, mikor a lakásokat hagyják üresen állni, és olyan piaci fordulatra várnak, ami nyereségessé teszi eladásukat vagy kiadásukat.

Címlapkép: pxhere