Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az amerikai techcégek brüsszeli lobbiköltései felrobbantak az elmúlt években

2014 és 2020 között 360 százalékkal nőtt az az pénzösszeg, amelyet a Google lobbizásra költött az Európai Unió központjában, a brüsszeli intézmények mellett – derül ki abból a friss jelentésből, amelyet a korrupcióellenes Transparency International EU állított össze. A vizsgált hatéves időszakban a világ legnagyobb keresőmotorját működtető cég a brüsszeli lobbitevékenységet kifejtő cégek tízes toplistáján második helyet foglal el, összesen 239 millió eurónyi költéssel.

A Mély zsebek, nyitott ajtók című jelentésből az is kiderül, a legnagyobb költők TOP10-ében a Google mellett helyet kap még a Microsoft (141 millió euróval), illetve a Facebook is (137 millió euróval).

Gyorsán zárkózik fel mögéjük az Apple is, amelyik az elmúlt hat évben megnégyszerezte éves lobbiköltéseit, tavaly már kétmillió eurót fordított arra, hogy befolyásolni próbálja az uniós döntéshozatalt.

Ahogy arra jelentés emlékeztet, az maga 446 millió lakosával az Európai Unió fontos piacot jelent a Szilícium-völgy techóriásainak, az uniós intézmények pedig komoly szerepet játszanak a digitális gazdaság szabályozásában. A Mércén mi is alapos bemutatót írtunk arról a két jogszabály-tervezetről, amelyet decemberben mutatott be az Európai Bizottság, és amely alapjaiban alakítaná át a techóriások működését, így nem meglepő, hogy az érintett cégek is megpróbálják befolyásolni annak tartalmát.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke találkozik Mark Zuckerberggel, a Facebook vezetőjével 2018-ban. (Fotó: © European Union 2018 – Source : EP)

Az évről évre növekedő lobbiösszegek mellett sokat elárul az is, hogy a legfontosabb döntéshozók egyes kérdésekben mennyi időt tárgyalnak a cégekkel és mennyit más érintettekkel, például az állampolgárok jogait védő civil szervezetekkel. A Transparency az Európai Bizottság több mint 30 ezer lobbitalálkozóját vizsgálta meg és ez alapján megállapította, hogy

a digitális témákban a techcégek jelentősen felülreprezentáltak a többi érintetthez képest.

A digitális kérdéseket érintő lobbimeetingek 84-át a Junker-bizottság a nagyvállalati szereplőkkel folytatta, a civil szervezeteknek és think tankeknek összesen 10 százaléknyi jutott, a tanácsadó és ügyvédi cégeknek pedig 4 százalék.

A von der Leyen-bizottság kicsit jobban teljesít, mint elődje, hiszen a témába vágó találkozóknak „csupán” 75 százalékát folytatta céges szereplőkkel, a civilekre és elemzőintézetekre fordított  találkozók aránya pedig 22 százalékra ugrott, tehát megduplázódott.

A közvetlen lobbitevékenység mellett a nagy techcégek más lobbihálózatokban is képviseltetik magukat, például üzleti konföderációkban és más érdekvédelmi szervezetekben. Ezek a tagságok szintén alkalmat adnak a döntéshozók befolyásolására. A jelentés megvizsgált több mint 1500 olyan meetinget, amely a Juncker-bizottság és olyan szervezetek között zajlott, amelyeknek legalább egy techóriás tagja.

És arra jutott, hogy ezen megbeszélések 40 százaléka digitális kérdéseket érintett. A von der Leyen-bizottság esetében a fenti mutató már 24 százalékra csökkent.

Miközben az Európai Bizottság viszonylag transzparens a lobbitevékenységet illetően, a másik két vezető intézmény esetében már nem ennyire tiszta a kép. A legfontosabb döntéshozónak tekinthető Európai Tanácsban az átláthatóság nem is létezik, nincs kötelezettsége nyilvánosságra hozni a lobbistákkal folytatott találkozók adatait.

Az Európai Parlamentre is enyhébb szabályozás vonatkozik, a képviselők önkéntes alapon hozhatják nyilvánosságra releváns találkozóikat. 2019 július óta az EP-képviselők 48 százaléka hozott nyilvánosságra összesen 12.794 lobbimeetingről információkat.

Ezek közül csupán 153 zajlott a techóriások valamelyikével, így a digitális cégek lobbitevékenységes az EP-ben viszonylag szerénynek tűnik. Ám a jelentés figyelmeztet: arról semmilyen információnk nincs, hogy az EP-képviselők fennmaradó 52 százaléka esetében milyen kép rajzolódna ki.

A Transparency még egy másik káros jelenségre, az ún „forgóajtók” jelenségére is felhívja a figyelmet. A „forgóajtó” a nagyvállalati topmenedzsment és politikai döntéshozók közötti személyi átjárásokat problematizálja, ugyanis átláthatatlan befolyásolási lehetőséget nyit meg.

Példaként említi a jelentés a Facebook EU-s ügyekért felelős főnökének, Aura Sallának a személyét, aki közvetlenül e pozíciója előtt az Európai Bizottságnál dolgozott. Az Európai Parlamentbe lobbista belépővel jelenleg rendelkező öt Facebook-alkalmazott közül három korábban szintén uniós intézményekben dolgozott.

Ugyancsak viszonylag átláthatatlan és kaotikus terület a nemzetállami szintű lobbizás, amely szintén képes az uniós döntéshozatalt befolyásolni.

A jelentés több ajánlást is megfogalmaz a fenti problémák kezelésére.Például szükség lenne az összes uniós intézményre egyformán alkalmazható, általános átláthatósági szabályokra, az összes lobbitalálkozót egy egységes, központi adatbázisban kéne nyilvánosságra hozni, és a tagállamoknak is adatokat kellene szolgáltatniuk az EU-s politikát érintő lobbitevékenységekről.