A moderátorok napi 8-12 órát töltenek erőszakos tartalmak nézésével alacsony fizetésért, de a Facebook szerint nekik nem olyan fontos, hogy egyszeri bónuszt kapjanak.
A digitális platformok politikai nyomásra felhagynak laissez-faire tartalompolitikájukkal, hogy a hagyományos sajtóval szövetkezve „megbízható” híreket és tájékoztatást közöljenek. Ám ez rossz módszer a dezinformáció legyőzésére.
Olyan világban biztos nem szeretnék élni, ahol jó kedvvel tapsikolunk az egyik jogsértésnek csak azért, mert egy másik jogsértést is kifogásolunk.
Pedig az adóelkerülő multik évente 500 milliárd dollárnyi bevételt csalnak el az uniós tagállamok költségvetéséből.
Nem ez volt az egyetlen meglepetés a mai nap folyamán, amit a fideszes vezetés hagyott hátra Pikóéknak.
A Twitter vezérigazgatója szerint nem túl hiteles azt állítani, hogy küzdünk az ellen, hogy a platformjainkat a polgárok félrevezetésére és félretájékoztatására használják, de közben ha valaki fizet nekünk, hogy embereket a politikai üzenetei megtekintésére kényszerítsünk, akkor az illető mondhat bármit.
A teljes kampány során elköltött, feltehetően sok milliárd forint nagyjáról alig bírunk információval. A legnépszerűbb közösségi oldalon azonban kiegyenlített volt a verseny. Összegyűjtöttük, egy adott településen a hirdető jelöltek, szervezetek vagy a választáshoz köthető más szereplők mennyi pénzt költöttek Facebook-reklámokra.
Többek közt Elizabeth Warren, demokrata elnökjelölt sem ért vele egyet amikor azt mondja, a Facebook a demokrácia bástyája.
Egyszerűen megírható hír, garantált kattintáseső. De az a helyzet, hogy ebből már elegem van.
Egy júliusi igazgatótanácsi ülésen azt mondta, a Facebook „perelni fogja az államot” ha Warren elnökként elfogadtatja a törvénytervezetet.
