Kénytelen eladni az eddig felhalmozott anyagait a Facebook kriptovaluta vállalkozása. A jogalkotók már a bejelentése pillanatától szkeptikusan vélekedtek a közösségi óriás gazdasági nyomulásáról, és úgy tűnik, hogy mostanra elérték, hogy a vállalat, legalább ideiglenesen, felhagyjon a térhódításával a kriptoiparban – áll az Ars Technica tudósításában.

Mark Zuckerberg először 2019–ben jelentette be, hogy a vállalat Libra néven kriptovalutát tervez kiadni. A bejelentéskor rengeteg nagyipari vállalat állt a Facebook kezdeményezése mögé, így például a Mastercard, a Visa, az Uber, a Lyft, az eBay, a Spotify és a hatalmas web3-as befektetéseiről ismert Andreessen Horowitz kockázatitőke–alap. A vállalatnak több mint hárommilliárd dollárnyi befektetése van kriptovalutákban.

Az eredeti tervek alapján a résztvevő cégek által felügyelt blockchainen bonyolították és felügyelték volna a tranzakciókat. A valuta értékét forgalomban lévő pénzek értékéhez tervezték kötni, így minimálisra csökkentve a kriptovalutákra jellemző árfolyam-ingadozás mértékét, így a Libra által kibocsátott valuta úgy nevezett stablecoin lett volna.

A kezdeményezés szinte azonnal felkeltette a jogalkotók figyelmét. Az amerikai elnökség közgazdasági piacot elemző munkacsoportja novemberi jelentésében figyelmeztetett, hogy egy kereskedelmi vállalkozás által kibocsátott stablecoin károsan hathat a gazdaság egészére. Véleményük alapján a pénzt kibocsátó vállalat túlzott gazdasági erővel rendelkezne, és fennállna a veszélye, hogy a nagymértékű befolyás a „valódi gazdaság”-ban is a piac összezsugorodását eredményezné. A vizsgálat következtetésében végülis rámutat, hogy ilyen valuta kibocsátásának engedélyezésével a résztvevő nagyvállalatok idővel akkora befolyásra tennének szert, hogy összeomlásuk esetén szisztematikus kockázat leselkedne a gazdaság egészére.

A jogalkotók kíváncsiak, a vállalat miként tervezi a kriptovalutákra egyébként jellemző pénzmosás elleni fellépést. A Facebook által beszervezett pénzügyi vállalatok tapasztalata a pénzügyi felügyelet megszervezésében hasznos lett volna, azonban az érdekelt vállalatokat tömörítő Libra Association első ülésén visszaléptek a projekt megvalósításának támogatásától. A legnagyobb visszalépők között volt a  Mastercard, a Visa és az eBay: a cégek vezetése valószínűleg felmérte, mekkora teherrel járna az amerikai és európai rendeleti szabályzásoknak való megfelelés.

A vállalat attól függetlenül, hogy a kezdeti több mint száz vállalati támogatóból csupán 22 résztvevőre apadt, folytatta a kriptovaluta bevezetésével összefüggő terveit, és feltehetően a sajtóban általánosan elterjedt bizalmatlanság miatt még nevet is váltott Diem Association–ra.

A Bloomberg beszámolója alapján végül az Egyesült Államok központi jegybankja, a Fed adhatta a végső döfést a nagyvállalatok kriptoprojektjének.  Tavaly májusban a Diem bejelentette, hogy a kriptovalutákkal kereskedő, kaliforniai Silvergate Bank lenne felelős a valuta kibocsátásáért. A Fed azonban nem tudott garanciával szolgálni a banknak, hogy a kibocsátás valóban engedélyezésre kerülne, és nem ütközne azonnal jogi felülvizsgálat körébe.

A beszámolók szerint most a kriptovaluta kibocsátására létrejött vállalat elkezdte eladásra kínálni az eszközeit és visszafizetni az eddig beszedett vállalati pénztőkét a befektetők részére.

Fordítva a lovon

Valójában logikus lépés lett volna a Facebook saját fizetőeszközének a bevezetése. A közösségi média vállalat az élet egyre több területe felett rendelkezik, így például felületet biztosít a használt áruk cseréjére, szolgáltatások kínálására, de az új szórakoztatóhelyek, boltok és éttermek számára is a Facebook a legfőbb kommunikációs csatorna. A jogalkotók aggodalma azért is érthető, mert van példa arra, hogy mi történik, amikor egy alkalmazás és vállalat irányítása alatt működik a gazdaság. Kínában a hagyományos készpénz és bankkártyás tranzakciók helyett a kereskedelem legfőbb bonyolítója a WeChat nevű üzenőalkalmazás. Mostanra ez az egy alkalmazás rendelkezik az ország teljes internetes ökoszisztémája felett.

Korábban részletesen elemezte a The Atlantic a vállalat gazdasági szárnypróbálgatásainak hátulütőit. A bitcoin lényege, hogy nem központosított, és nincs felette vállalati vagy állami befolyás. Hamar kiderült azonban, hogy a kriptovaluta nehézkes kezelése, az egyre bonyolódó műveletek miatt jelentősen megnövekvő számítási  kapacitási igény, illetve a szaktudás magas belépési küszöbe azt eredményezte, hogy egyre nagyobb vállalatok kezében összpontosul a kriptopiac feletti kontroll.