Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Saját dolgozói szerint sem tett eleget az álhírek terjedése ellen a Facebook a 2020-as elnökválasztási kampányban

Az elmúlt években egyre több figyelmet kapott a Facebook politikai közbeszédre kifejtett hatása és a közösségi oldal felelőssége a gyakran emberéleteket követelő álhírek megfékezésében. A világ legnagyobb közösségi oldalának vezetősége 2018-ban ismerte el, hogy nem tettek eleget azoknak a gyűlöletkeltő, hamis információkat terjesztő tartalmaknak az eltávolításáért, amelyek jelentős részben hozzájárultak a Mianmar területén élő muszlim népcsoport, a rohingyák elleni szervezett támadássorozathoz, amely az ENSZ több szervezete szerint is kimeríti a népirtás fogalmát.

A 2020-as amerikai elnökválasztási kampány alatt és az azt követő, politikailag feszült időszakban szintén sok kritikát kapott a Mark Zuckerberg vezette vállalat.  Bírálói szerint a Facebook azért nem tett eleget a nyilvánvalóan hamis, gyűlöletkeltő tartalmak kiszűrésért, mert ezek jelentőse növelték a portál látogatottságát, a magasabb elérés pedig több profitot hozott az elsősorban hirdetésekből élő vállalat számára.

Ezt a vélekedést támasztotta alá Frances Haugennek, a vállalat hamis információk megfékezéséért felelős munkacsoportjának egyik tagjának a Wall Street Journal mellett az amerikai tőzsdefelügyelethez is eljuttatott közérdekű bejelentése néhány héttel ezelőtt. Bejelentésében Haugen azzal vádolta a Facebookot, hogy szándékosan tartott vissza olyan információkat a részvényesektől, amelyekből többek között kiderült az is, hogy a vállalat vezetősége nagyon is tisztában volt azzal, hogy a Facebook és a Zuckerbergék érdekeltségébe tartozó Instagram menyire negatív hatással van fiatalabb felhasználói mentális egészségére és önértékelésére.

Haugen az amerikai Szenátus kereskedelmi bizottsága előtt is tanúskodott, vallomásában kifejtve, hogy a közösségi óriás azért hagyta a gyűlöletkeltő tartalmakat és álhíreket a minimális kontroll mellett futni a felületein, mert azok hatalmas elérést és kattintásszámot biztosítottak. Haugen szenátusi vallomásáról a demokrata és republikánus szenátorok egyaránt elismerően nyilatkoztak és formálódni látszik valamiféle politikai törésvonalakat meghaladó konszenzus arról,hogy szükség van a Facebook működésének erősebb törvényi szabályozására.

Mark Zuckerberg és stábja a közösségi óriást oldalt érő kritikákat általában homályos ígérgetéssel válaszol, valamint azzal vádolja a Facebook tevékenységét negatív színben feltüntetőket, hogy egyoldalúan közelítik meg a témát. Ám  egyre másra látnak napvilágot olyan belsős információk, amelyekből kiderül, hogy a vállalat vezetősége nagyon is tisztában van az általuk okozott problémák súlyosságával.

A New York Times birtokába most például olyan dokumentumok jutottak, amelyek tanúsága szerint még a Facebook dolgozói is aggasztónak találták, hogy a cég mennyire keveset tesz az oldalukon megjelenő álhírek és összeesküvés-elméletek ellen.

Az amerikai napilaphoz eljuttatok dokumentumok szerint 2020. november 3-i amerikai elnökválasztás (melynek eredményét Donald Trump hosszú hetekig nem volt hajlandó elfogadni, azzal vádolva a Demokrata Pártot, hogy elcsalták a választást) után elvégzett, belső használtra készített adatelemzések azt mutatták, hogy a Facebookon megjelenő politikával kapcsolatos tartalmak  amerikai összolvasottságának tíz százalékát adták azok a bejegyzések, amelyek azt állították, csalás történt az elnökválasztáson.

Ez már csak azért is sokkolóan magas arány,  mert ebben az időszakban nyilvánvalóan minden közéleit hírportál, politikai szereplő valamint nagyszámú magánember is a választásokkal kapcsolatos tartalmakat osztott meg a Facebook-felületén, és a választás tisztaságát bárminemű meggyőző bizonyíték nélkül kétségbe vonó tartalmak ennek ellenére jutottak el az amerikai Facebook-felhasználók ilyen széles tömegéhez.

Régóta vádolják a Facebookot azzal, hogy radikalizálja a felhasználóit és egy „véleménybuborékba” zárja őket, ahol nem találkoznak az ő nézeteikkel ellentétes, azokkal vitába szálló tartalmakkal. Ezért főleg a hírfolyamon megjelenő tartalmakat kezelő algoritmusok a felelősek, melyek a felhasználók által felkeresett oldalak és bejegyzések alapján olyan további tartalmakat jelenítenek meg a hírfolyamban, amiket a felhasználók feltehetőleg érdekesnek találnak és így még több időt töltenek a Facebookon.

Az azzal kapcsolatos kritikákat, hogy ez a rendszer könnyen ahhoz vezethet, hogy a valósággal köszönőviszonyban sem lévő álhírek és összeesküvés-elméletek árasztják el a Facebook-felhasználó hírfolyamát-a közösségi oldal vezetősége általában tagadja vagy pedig igyekszik relativizálni.

Ám a New York Times birtokába került belsős dokumetumok bizonyítják, hogy a Facebook igenis tisztában van azzal, hogy gyakran ők azok, akik hamis információkat tartalmazó posztokat juttatnak el a felhasználóikhoz. A cég 2019-ben megrendelt egy elemzést, melynek keretein belül a megbízott kutatók létrehoztak egy tesztfiókot egy fiktív észak-karolinai konzervatív családanya nevében, akivel aztán bekövettek olyan jobboldali hírcsatornák Facebook-oldalait, mint a Fox News vagy  Sinclair Broadcasting.

Csupán pár napnak kellet eltelnie ahhoz, hogy a Facebook olyan oldalakat és csoportokat ajánljon amelyek azt a QAnon néven elhíresült összeesküvés- elméletet népszerűsítették, amely szerint a demokrata és hollywoodi elit egy földalatti emberkereskedelmi hálózatot vezet, amely gyermekeket kényszerít prostitúcióra, miközben Trump elnök titokban harcolt ezellen a demokrata pedofilhálózat ellen.

A kutatás harmadik hetére a tesztfiók hírfelületét már szinte minden egyéb tartalmat kiszorítottak ezek az összeesküvés elméleteket és álhíreket propagáló bejegyzések. A kísérletet megismételték egy baloldali preferenciájú álprofillal,amit rövid időn belül szintén elárasztottak a hamis információkat közlő tartalmak, ezúttal azonban ellentétes előjellel.

A választás előtt egy héttel a Facebook felfüggesztette az új politikai hirdetések engedélyezését (azonban a korábban létrehozott hirdetések tovább futhattak az oldalon) valamint számos intézkedést tett annak érdekében, hogy csökkenjenek a hamis információkat terjesztő tartalmak az oldalon.

Ám a szoros végeredményű választás után a voksolással kapcsolatos posztok kommentszekcióit ellepték a csalást kiáltó hozzászólások, amiket néhány esetben még ki is emeltek a Facebook algoritmusai, így juttatva el még több felhasználóhoz a hamis tartalmakat. A Kongresszus épületének január 6-i ostroma idején szintén nagy mennyiségben jelenhettek meg hamis információkat tartalmazó, nemritkán erőszakra buzdító posztok, köszönhetően az ilyen tartalmakat kiszűrni hivatott rendszerek hiányosságainak.

A Facebook alkalmazottai több belső fórumon is kifejtették frusztrációjukat azzal kapcsolatban, hogy a világ legnagyobb közösségi oldala az elmúlt időszakban gyakran a világ legnagyobb fake news-terjesztőjeként is működött, ám feletteseiktől csak üres ígérgetéseket és megkésett bocsánatkéréseket kaptak válaszul.

A fentiekből is látszik, hogy egyre kevésbé védhető az a kép a jóhiszemű, a profitszerzésnél az emberek összekötését fontosabbnak tartó technológiai cégről, amelyet Mark Zuckerberg már másfél évtizede igyekszik kialakítani a Facebookról. Azonban kérdéses, hogy a mostani botrányok a cég tervezett névváltoztatásánál komolyabb lépések meghozatalára késztetik-e a közösségi óriást, amelynek üzleti modellje továbbra is hatalmas profitot termel a részvényeseknek.

Címlapkép: Joe Flood / Flickr