Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kétpárti egység a Facebook megregulázása mögött az USA-ban a szivárogtató meghallgatása után

Frances Haugen volt Facebook-alkalmazott keddi szenátusi meghallgatása újabb nyomást helyezett az Egyesült Államok törvényhozására, hogy álljanak elő szigorúbb, és a társadalom érdekeit jobban szolgáló szabályozásokkal a tech-óriás megregulázása érdekében – írja a Guardian.

A meghallgatás után kétpárti egyetértés alakult ki, miszerint szabályozni kell, hogyan célozza a Facebook a felhasználókat, és hogyan erősít fel tartalmakat.

A szivárogtató a szenátus kereskedelmi és fogyasztóvédelmi albizottságának úgy fogalmazott, hogy a tech-óriás a

csillagászati nyereséget az emberek elé helyezte”.

Holott tudták, hogy tevékenységük káros a gyerekekre, a demokráciára, a társadalmak stabilitására, az emberi kapcsolatokra és számtalan egyéb dologra, amelyek az általános közvélekedés szerint jóval előbbrevalók, mint egy privát cég profitja és részvényeinek árfolyama.

A káros hatások nem csupán a Facebook platformnak köszönhetők. A cég az elmúlt években számos konkurensét vásárolta fel, így például hozzá tartozik többek között a népszerű Instagram fotómegosztó és a WhatsApp üzenetküldő alkalmazások – amit felhasználóik első kézből tapasztalhattak meg a hétfői, globális leállás alkalmával.

Haugen több belsős dokumentumot is kiszivárogtatott, többek között olyan prezentációkat, melyekből kiderült hogy a cég vezetői pontosan tudták, hogy az Instagram igen negatív hatással van a tinilányok lelki egészségére. A dokumentumokban olyan megállapítások szerepeltek, miszerint „[m]inden harmadik tinédzser lánynál rontjuk a fennálló testképzavaraikat”, de azzal is tisztában voltak a cég szakemberei, hogy a „tizenéves lányok 32 százaléka azt mondta, hogy amikor rossz érzéseik voltak a testükkel kapcsolatban, az Instagram hatására még rosszabbul érezték magukat”.

Ennek mentén alakult ki a ritkaságszámba menő kétpárti egyetértés is.

Roger Wicker, mississippi szenátor a kétpárti támogatást méltatva úgy fogalmazott,

„a Facebook gyerekekre gyakorolt mentális hatásairól frissen napvilágot látott felismerések kétségkívül aggasztók. Megmutatják, milyen sürgős, hogy a kongresszus intézkedjen a nagyhatalmú tech-cégekkel szemben a gyerekek és a szélesebb közönség érdekében.”

A Common Sense gyermekvédelmi szervezet vezérigazgatója, Jim Steyer ugyanakkor – noha örömtelinek nevezte a pártok egyetértését a témában – szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy egyhamar megfelelő szabályozás születik.

A gyerekek mentális károsításához hasonlóan aggályos a cég semmittevése a gyűlöletkeltéssel szemben, sőt: mint kiderült, befolyásos embereknek jóval több dolgot elnéztek, mint mezei felhasználóknak. A gyűlöletkeltés, rasszizmus, nőgyűlölet és egyéb káros viselkedésformák és kommunikáció elleni küzdelemnél ugyanis fontosabb volt a cég számára a felhasználók által generált forgalom és az oldalon töltött minél több idő, ami növeli a cég bevételeit. Ugyancsak aggasztó, hogy a közösségi portálon sok esetben akadálytalanul terjedhetnek álhírek és összeesküvés-elméletek, amik polarizálhatják a társadalmakat.

Haugen elmondta, hogy

„A Kongresszusnak általam benyújtott dokumentumok bizonyítják, hogy a Facebook többször is megtévesztette a nyilvánosságot arról, hogy mit tártak fel saját kutatásai a gyerekek biztonságáról, a mesterségesintelligencia-rendszerei hatékonyságáról, a megosztó és szélsőséges üzenetek terjesztésében betöltött szerepéről”.

A kongresszus tagjai kérdésekkel is fordultak a Facebook korábbi termékmenedzseréhez azzal kapcsolatban, pontosan milyen lépéseket javasol a negatív hatások elleni fellépéshez. A szakember szerint ilyen lenne többek között a posztok időrend szerinti rendezésének a visszaállítása, a tech-cégeket felügyelő kormányzati szerv létrehozása, valamint a cégek belső kutatásainak a megismerhetőségét biztosító előírások.

Szenátori kérdésre Haugen elmondta, hogy sok más kritikussal szemben nem híve a Facebook feldarabolásának, aminek egyrészt gazdasági, versenyjogi, másrészt a cég túlzott befolyásával kapcsolatos indokai lennének. Véleménye szerint amennyiben a tech-céget feldarabolják, az egyes platformok akkor is túlélnek, és felügyelet, valamint szigorúbb szabályozás nélkül éppoly veszélyesek lesznek, mint jelenleg.

Ezzel szemben jelenleg olyan javaslatok vannak a Kongresszus előtt, melyek azon törvény megváltoztatását célozzák, ami korlátozza a platformok felelősségét a náluk megjelent tartalmakért. A Fight for the Future aktivistacsoport igazgatója, Evan Greer szerint azonban egy ilyen szabályozás többet ártana mint használna, véleménye szerint „a hírfolyamod olyanná válna mint Disneyland, ahol minden fertőtlenített, ügyvédek által ellenőrzött és cégek által finanszírozott”.

Más szervezetek eltérő javaslatokkal álltak elő. A már említett Common Sense olyan törvényt szorgalmaz, ami előírja hogy a Nemzeti Egészségügyi Intézet kutassa a közösségi média gyerekek és fiatalok mentális egészségére gyakorolt hatását. Jogvédők arra is felszólították a törvényhozást, hogy frissítsék a gyerekek online magánéletét védő szabályozást is.

Ennek jegyében megtiltanák a cégeknek, hogy gyerekeket és fiatalokat profilozzanak, hogy olyan reklámokkal bombázhassák őket, melyek a félelmeiket és bizonytalanságaikat használják ki.

Azt a Facebook is elismerte, hogy szükség van az internet működésének újraszabályozására, mindazonáltal hangsúlyozták, hogy Haugen véleményük szerint nem ért ahhoz, amiről beszél. Azt is érdemes észben tartani, hogy attól, hogy a cég elővette a jófiú-imidzsét, még egyáltalán nem biztos, hogy együttműködő is lesz, és teljesíti akár saját vállalásait, akár a törvényben foglalt kötelességeit.

A cég és egy kormányzat közötti összefeszülésre kitűnő példa, hogy év elején a platform azzal fitogtatta erejét, hogy eltüntette a médiatartalmakat ausztrál felületeiről, hogy így tartson be a helyi szabályozóknak. De az is beszédes, hogy nem kevés pénzt költenek uniós lobbitevékenységre, vélhetően azért, hogy minél kevesebb alkalommal kelljen hasonlóan drasztikus eszközökhöz nyúlniuk.

Címlapkép: Joe Flood / Flickr