Pert indított a Facebookot és az Instagramot is tulajdonló Metával szemben a több, mint 80 spanyolországi lapot tömörítő Asociación de Medios de Información (AMI – Médiaszövetség) tisztességtelen verseny miatt – írja az El País. A szervezet szerint a közösségimédia-vállalat 2018 májusa és 2023 júliusa között „tömegesen és szisztematikusan” szegte meg az európai adatvédelmi szabályokat, amivel versenyelőnyhöz jutott a hirdetési piacon. Az AMI összesen 550 millió eurós kártérítést követel a Mark Zuckerberg vezette cégtől.

Az AMI által képviselt felperesek között szerepelnek többek között a legolvasottabb spanyol lapok, az El País, az El Mundo, az Abc, a La Vanguardia, a legnagyobb sportlapok, mint az As, a Marca és szinte az összes helyi lap is. A szövetség célja a madridi kereskedelmi bíróságon december 1-jén benyújtott keresettel, hogy precedenst teremtsenek az Unióban, mivel a közösségi médiumok és a keresőoldalak hirdetési egyeduralmának kiépülésével a médiapiaci bevételek az elmúlt években jelentősen visszaestek. 

A keresetben az AMI azt állítja, hogy a Meta nem tartotta be az EU-ban 2018 óta hatályos közösségi adatvédelmi jogszabályokat, amelyek előírják, hogy minden vállalatnak az ügyfeleik kifejezett beleegyezését kell kérnie ahhoz, hogy adataikat reklámcélokra kezelje, és így személyre szabott hirdetéseket indítson.

A Meta és a Google által leuralt személyre szabott hirdetési piac a technológiai óriásoknak rendkívüli bevétel növekedést jelentett.

A kereset kiemeli, hogy a felhasználók által a Facebookra, az Instagramra és a Whatsappra (amely szintén a Meta tulajdonában van) feltöltött adatok, mint például név, a cím, kapcsolatok, böngészési előzmények jelentik a ezen vállalkozások legértékesebb tőkéjét. Valamint idézik a spanyol Nemzeti Piac- és Versenypolitikai Bizottság tanulmányát, amely 2021-ben az online hirdetéseket átláthatatlannak és kevéssé transzparensnek minősítette, ami kockázat jelent a versenyre nézve.

A felperesek az európai hatóságok határozatai alapján úgy vélik, hogy a Meta nem kért engedélyt egyértelmű és konkrét módon, ezért nem lehet hozzájárulásról beszélni. 

Így a személyre szabott reklámok értékesítéséből származó összes bevételét jogellenesen szerezte a cég.

José Joly Martínez de Salazar, az AMI elnöke szerint a technológiai vállalat „a felhasználók magánéletét védő szabályozást figyelmen kívül hagyva” épített ki erőfölényt a reklámpiacon, olyan gazdasági károkat okozva a médiának, ami annak fenntarthatóságát veszélyezteti.

A keresethez csatolt szakértői jelentés a kárt 550 millió euróra becsüli – ekkora bevételtől eshettek el a felperesek 2018 és 2023 július.

Az EU már jó ideje próbálja ellenőrizni az adatok technológiai vállalatok általi kereskedelmi célú felhasználását. Így januárban az ír adatvédelmi bizottság (itt található a Meta székhelye) két, összesen közel 400 millió eurós bírságot szabott ki a Metára a felhasználói adatvédelemre és a személyre szabott hirdetésekre vonatkozó európai szabályozás megsértése miatt. A szigetország hatósága az Európai Adatvédelmi Bizottság (a 27 tagállam adatvédelmi hatóságait koordináló testület) kérésére döntött úgy, hogy a vállalat nem adott megfelelően világos tájékoztatást az adatvédelmi feltételekkel kapcsolatban.