Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Momentum szerint a Facebooknak fizetnie kéne a felhasználóknak a reklámbevételei után

A Momentum szerint átfogó szabályozásra szorul a Facebook jelenlegi működése, ezért egy olyan javaslatcsomagot tett közzé Donáth Anna, a párt európai parlamenti képviselője, amelyet a közösségi médiacégek európai „Facebook-törvénybe” szeretnének beépíteni. Az egyik ötlet szerint például az adatainkkal kereskedő techcégeknek a reklámbevételeik után fizetniük kéne minden felhasználónak és médiacégnek.

Donáth posztjának apropóját az adja, hogy az Európai Bizottság 2020 végén beterjesztett egy részletes javaslatot arról, hogy hogyan képzeli el az európai polgárok online szabadságának és jogainak védelmét.

„Egyértelmű, hogy a Bizottság törekvése támogatandó, ugyanakkor az óriásplatformok, kommunikációs oligopóliumok egyeduralmának megtörése kemény küzdelem lesz, amihez európai összefogásra lesz szükség” – jegyzi meg a politikus a javaslatcsomagról szóló részletes cikkében.

A témában egyébként szerdán (február 10-én) vitáznak az Európai Parlament plenáris ülésén.

Keddi bejegyzésében Donáth számos, a közösségi média és a nagy techcégek működésével kapcsolatos problémát vet fel. Kifogásolja például, hogy hétköznapi felhasználóként gyakorlatilag semmilyen szinten nem tudjuk befolyásolni, hogy a Facebook éppen milyen tartalmakat pakol a falunkra ,vagy éppen mit hallgat el.

A közösségi média cenzorszerepével kapcsolatban több példát is hoz a politikus a furcsa és káros döntésekre. Felsorolja, hogy a FAcebook önkéntes bíróként viselkedve letörölte a szíriai kínzások bizonyítékait taglaló hivatalos dokumentumokat, az Instagram (mely szintén a Facebook tulajdona)  molett modellek fotóit távolította el, januárban Donald Trump amerikai elnök fiókját előbb elérhetetlenné tette, majd végleg törölte a Twitter.

Donáth  végül megjegyzi: a fenti esetekben  nem az a lényeg, hogy ezt az adott techcég jól tette-e vagy sem, hanem hogy kontroll nélkül megtehette.

Ugyanígy azt is orvosolandónak tartja, hogy egy pillanat alatt képes kitörölni az évek alatt online felépített teljes kapcsolati hálónkat, és magáncégként dönt arról, hogy milyen tartalmak mehetnek és milyenek nem, ki posztolhat a felületén és ki nem. Donáth szót emel az ellen is, hogy a Facebook (és a Google) figyelmen kívül hagyja a nemzeti alkotmányokat, az európai szabályozásokat és a társadalmi közmegegyezést a szólásszabadságról.

Ráadásul mindezt érdemi jogorvoslati lehetőség nélkül teszi, mert nincs hova fordulnunk, ha reklamálnánk.

A jelenlegi működés az EP-képviselő szerint csak azoknak a cégeknek jó, amelyeknek a Facebook eladja a felhasználók adatait.

Ezért az EU-s szintű „Facebook-törvénybe” szerinte az alábbiakat kellene belefoglalni:
  • Az óriásplatformok tegyék átláthatóvá az algoritmusaikat, mutassák be, mit miért és miért nem láthatunk.
  • A reklámbevételeik után fizessenek minden felhasználónak és médiacégnek – azoknak, amikből eddig a pénzt csinálták.
  • Legyen egy független európai szervezet, amelyhez a felhasználók fordulni tudnak panaszaikkal, és amely kivizsgálja, és ha kell, visszacsinálja az óriásplatformok önhatalmú cenzúráit.
  • Az óriásplatformokon a szólásszabadságot nem cégeknek, hanem európai és nemzetállami hatóságoknak, illetve bíróságoknak kell szabályoznia és betartatnia.
  • Minden törlés ellen tiltakozni lehessen nemzeti és európai hatóságnál, minden felfüggesztés perelhető legyen bíróságon.
  • A felhasználok dönthessék el, hogy mikor, kinek és mennyi adatot adnak át.
  • Az óriásplatformok előzetesen mérjék fel, hogy milyen módon lehet visszaélni a felületeikkel és tegyenek jelentést a hatóságoknak a kockázatokról.

Januári cikkünkben jártuk körül az Európai Bizottság történelmi jelentőségű digitális szabályozási javaslatcsomagját , amely lényegében elsőként alakíthatjaát radikálisan az oligarchikussá vált techipar és a felhasználók közötti brutálisan egyenlőtlen erőviszonyokat.

A várhatóan akár évekig elhúzódó uniós jogalktoási folyamat legelején járunk egyelőre, addig is azonban több nemzeti uniós szabályozási terv is ott van a kormányok asztalain. A németek, franciák és lengyelek mellett a magyar kormány is bejelentette, hogy új szabályozást szeretnének a nagy techcégekre.