Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A tanárok ötöde megfertőződött a járványban, az oltási kedvük magasabb, de nem érzik magukat biztonságban

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont 2020 decemberében közös online kutatást indított, hogy pontos képet kapjon arról: miként érintette a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók munkáját, egészségét a koronavírus-járvány és a megfékezésére hozott intézkedések. A kutatás eredményeit ma közölték, ezekből kiderül:

  1. A pedagógusok többségének nem volt elégséges digitális kompetenciája ahhoz, hogy maradéktalanul el tudja látni az oktatói tevékenységeit. Több felelősség hárult az oktatókra, a munkáltató nem segített. A jó kollegiális viszony és a személyes ismeretségnek hála a pedagógusok nehezen ugyan, de alapszinten el tudták látni a munkájukat a digitális távoktatás ideje alatt. A régóta digitális tanrendben oktatók, fáradtak, leharcoltak, fásultak, a kiégés jeleit mutatják.
  2. Biztonság érzetük csekély, önkéntes tesztelési hajlandóságuk magas, oltási hajlandóságuk meghaladja a magyar társadalom oltási kedvét.
  3. Ugyan lassan kezdenek hozzászokni a digitális oktatáshoz a pedagógusok, mégis megosztottak abban a kérdésben, hogy hogyan, milyen oktatási rendben volna érdemes oktatniuk 2021 tavaszán.
  4. A digitális oktatással járó hátrányok az általános iskolásokat, szakiskolásokat, valamint a szakközépiskolásokat sújtotta a legnagyobb mértékben- a pedagógusok véleménye szerint.

(A kutatás regionális, fenntartó szinten, valamint életkor szerint reprezentatív.)

A pedagógus társadalom megosztottnak tűnik abban a kérdésben, hogy milyen platformon lenne érdemes a tavaszi félévben oktatni. Többségük (56%) hagyományos tanrendben oktatna tavasszal, teljes digitális tanrendet a pedagógusok 19 százaléka választaná, hibrid – vagyis online és offline formában egyaránt – a válaszadók negyede végezné oktatói, nevelői munkáját.

A digitális távoktatás időszaka alatt a pedagógusok 84 százaléka rendelkezett saját digitális eszközzel, amiről el tudta látni munkáját, feladatait.

Az oktatók döntő többsége, mintegy 53%-a úgy véli, digitális készségei éppen hogy csak elégségesek ahhoz, hogy jelen helyzetben el tudja látni feladatait. Ez egyrészt jól mutatja, hogy hiába vett részt az oktatók 57%-a valamilyen digitális kompetenciafejlesztő képzésen az elmúlt években, a hirtelen átállásra ezek sem készítették fel őket. A kutatásból az is látszik, hogy a pedagógusok közt hatalmas szakadás mutatkozik az életkoruk mentén: amíg a fiatal, pályakezdő oktatók 83%-a maradéktalanul el tudja látni tanári teendőit az online térben addig az idősebbek nagy többségének ez nehézséget okozott.

2020-21 Pedagógus kutatás gyorsjelentés // 21 Kutatóközpont, Pedagógusok szakszervezete

A kutatás eredményei szerint leginkább az óvodapedagógusok voltak magukra hagyva a digitális tanrendre való átállás pillanatában, 75 százalékuk nem kapott segítséget a munkáltatójától 2020 tavaszán. Az óvodapedagógusok – pár kivételtől eltekintve – lényegében teljesen magukra voltak utalva járvány okozta új helyzetben, 2020 márciusától kezdve.

A pedagógusok előbb kérnek segítséget a kollégáiktól (67%), személyes környezetükből (család 57%, barátok 24%) és inkább vesznek gyorstalpalót (pl. fórumok olvasása, oktató videók nézése) önállóan az internetről (46%), minthogy a munkáltatójukhoz fordulnának (19%), amennyiben informatikai vagy számítástechnikai problémájuk akad(t).

A digitális oktatás időszaka nemcsak munkájuk elvégzése során nehezítette a pedagógusokat, hanem mentális állapotukat is nagyban befolyásolta: Azok az oktatók, akik mind a két félévben digitális távoktatásban vettek részt kimerültnek (49%), fásultnak (22%), meggyötörtnek (22%) érzik magukat.

A pedagógusok véleménye szerint ugyan a diákok családjainak többségében megfelelő minőségűek az eszközök, de több családban érzékelhető a megfelelő minőségű eszköz hiánya (64%). További aggodalomra adhat okot, hogy a diákok közel egynegyedének körében nagyon rossz minőségű eszközök állnak rendelkezésére, s csupán a diákok kevesebb, mint tizedének (7%) családjában megfelelő minőségű az tanuláshoz alkalmas eszköztár, a pedagógusok véleménye szerint.

Egytől ötig tartó non-verbális skálán jelölhették be a megkérdezettek, hogy mennyire érezték összességben biztonságban magukat a munkahelyükön, oktatási intézményükben a járvány őszi hulláma alatt.

A pedagógusok a kérdésre átlagosan 2,73-as értéket adtak. A felső értékeket („Teljes mértékben biztonságban érzem magam”) a kitöltők 9 százaléka jelölte, a válaszadók negyede egyáltalán nem érezte magát biztonságban.

Ehhez hasonlóan, a jelenleg is hatályban lévő járványügyi intézkedésekkel a pedagógusok általánosságban 2,58-as szinten elégedettek, vagyis inkább nem elégedettek.

A kutatás adatai szerint a pedagógusok 19 százaléka korábban pozitív teszttel igazoltan elkapta a koronavírust, továbbá az is jól látszódik, hogy a Magyarországot sújtó második hullámban lényegesen több pedagógus fertőződött meg a vírussal, mint az első hullámban.

Az oltási kedv magasabb a pedagógusok körében, mint a magyar átlagnépességnél. Míg az átlagpolgárok 33%-a oltatná csupán e magát, addig a pedagógusoknál ez a szám 43%. Itt is megfigyelhető az általános tendencia, miszerint minél idősebb egy tanár annál nagyobb az oltási kedve.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila