A biztonságos feltételek megteremtéséhez tényleg csak a speciális, szabadtéri ételosztást is engedélyező kormányrendelet kellene, ennek azonban semmi jele. Karitatív szervezetekkel beszéltünk az időszak nehézségeiről.

Szomorú, de emlékezetes képek követték eddig mindig a téli időszak és az advent beköszöntét: Budapesten a Blaha Lujza téren és más frekventált helyeken, valamint a városok szegényebb részeiben és zsákfalvakban megrendezett tömeges élelmiszerosztásokon akár csomagért, akár melegételért minden évben növekvő számú ember akár kilométeres sort is kiállt, mert valóban nem volt más választása.

Az világos, hogy – hivatalosan „városképi”, de valójában politikai okokból – a kormány korábban is kitalált eszközöket arra, hogy a karácsonyi szabadtéri ételosztások ne legyenek annyira „szem előtt” a városközpontban. Most azonban, a járvány beköszönte még elviselhetetlenebb helyzetbe hozta azokat, akik a krízishelyzetben a legtöbbet tehetnének azokért, akiknek nem jut minden nap friss élelem az asztalra.

Az alkalmankénti néhány száz adag ételt osztó civil szervezetektől az akár ezer fölötti napi adagot is átadó nagy segélyszervezetekig a rendelkezés, amely szerint a köztéri, bármilyen célú gyülekezés a veszélyhelyzet alatt tilos, teljesen lehetetlen helyzetbe hozta a jótékony célú ételosztást végzőket, akik már tavasszal is kénytelenek voltak új módszereket kitalálni a rendkívüli körülmények leküzdésére.

Teljesen új keretek és feladatok

November 29-én szomorú közleménnyel jelentkeztek a Debrecenben rendszeres ételosztásokat szervező civilek. A Debreceni Nők Közéleti Egyesülete ugyanis az adventi időszak közeledtére való tekintettel idén a járvány-rendelkezések ellenére is megkísérelte megszervezni menetrendszerű ételosztását. Ettől a rendelkezések keretében bevezetett gyülekezési tilalom miatt végül el kellett állniuk. Szabó Zoltánné, az egyesület elnöke akkor azt írta,

„A szívünk azt üzente, hogy a szegény emberek a járványban is éhesek, számítanak ránk, szükségük van a segítségünkre. Tudjuk, sokan jobban félnek az éhezéstől, mint a koronavírustól. Sajnos ebben a helyzetben azonban  nem vállalhatjuk a fertőzés terjedésének a kockázatát.

Sajnos az ételosztást le kellett mondanunk. Sokan számítottak ránk, de nem tehettünk másképpen. A szigorítások enyhítése után, ismét várunk majd minden nélkülözőt.”

Az egyesület és más debreceni, karitatív munkát végző civil szervezetek ezt megelőzően pedig hiába kérték az önkormányzatot, különengedéllyel tegye lehetővé, hogy idén is így tudjanak segíteni, erre végül nem került sor.

A problémával pedig koránt sincsenek egyedül a debreceniek.

Arról már az egyik legismertebb ételosztó szervezet, a Budapest Bike Maffia alapítója, Havasi Zoltán is beszámolt a Szociális Szemle folyóiratban, hogy a koronavírus márciusi megérkezése őket is váratlanul érte, sok programjukat fel is kellett adniuk, ugyanakkor – speciális biciklisfutárként a rászorulókat felkutató önkéntesek lévén – igen hamar fel is találták magukat: a járványra tekintettel különös figyelmet fordítottak például vitamincsomagok kiszállítására is, és saját koronavírus-munkacsoportjuk deríti fel, éppen milyen szükségletek, igények a legégetőbbek a legelesettebb hajléktalan emberek körében.

A Budapest Bike Maffia a többi civil szervezethez hasonlóan a polgárok adományaiból és önkéntes munkára támaszkodva folytatják tevékenységüket. Más civil szervezetek, akik velük szemben a konkrét, megadott helyszínen, rendszeresen megszervezett élelemosztásokra alapozták tevékenységüket, most jóval súlyosabb problémákkal néznek szembe.

Nagy Emese, a Heti Betevő országosan működő alapítvány részéről arról számolt be a Mércének, a tavaszi első hullám és az őszi-téli második hullám az egyik legfontosabb eszközüktől fosztotta meg őket abban, hogy a rászorulókkal a rendszeres kapcsolatot tartani tudják: sokan ugyanis nem szívesen adják meg állandó tartózkodási helyüket akkor sem, ha esetleg lakással is rendelkeznek, inkább az osztásokra jártak ki, ha éhesek voltak.

„Vannak kisnyugdíjasok, alacsony keresetűek, fizetős szállón, illetve hajléktalanszállón élők és vannak az utcán tengődők. Ma szinte csak azokat tudjuk ellátni vasárnapi meleg ebéddel, akik regisztrált hajléktalanok. Ezért döntöttünk úgy, hogy direkt hajléktalanellátó intézményeknek visszük el az ételt. „

-mondta el Nagy, aki hozzátette, két vidéki szervezetük a városi önkormányzatoktól kapott különengedélyt az ételosztásra, ott egy kicsit jobb a helyzet, Budapesten viszont egyelőre csupán a téli időszakot „krízisidőszakként” is jegyző hajléktalanellátást tudják melegétel-adagokkal segíteni.

A szervezet abból a szempontból speciális, hogy számukra az ételt alapanyagáron különböző éttermek, kifőzdék készítik el és csomagolják is. A civileknek a budapesti, józsefvárosi Gólya Presszóban is működik egy csoportjuk, akik nem csupán az otthontalanokat, de a családsegítő szolgálat közreműködésével más rászorulókat is könnyebben érnek el továbbra is.

Sokkal nehezebb elérni a rászorulókat

A többségében nyugdíjas, de otthonnal rendelkező rászorulókat ennél jóval nehezebb a nyilvános ételosztások nélkül újra megtalálni:

„Nyáron három hónapon át ismét közvetlenül osztottunk ebédet, ahol volt lehetőségünk kérdezősködni. Az általános tapasztalat az volt, hogy nem szívesen árulták el a megoldásaikat, rejtekhelyüket – érthető módon. Sajnos, nem tudjuk mi lehet azokkal a „kisöregekkel”, akik szegénységben élnek. Sokuknak ez jelentette a heti rendszeres lehetőséget arra, hogy tartalékot képezzenek a további napokra.”

– mondta el Nagy Emese.

A megváltozott körülmények ellenére töretlenül folytatta napi élelemosztó és melegkonyhás tevékenységét a Krisna Tudatú Hívők által működtetett Ételt az Életért Alapítvány is. Szilaj Péterné a szervezet nevében portálunknak arról számolt be, az alkalmazkodás ugyan nem ment könnyen, de már az első hullám idején részletesen kidolgozták a biztonságos, felelős működés szabályait:

„A járványidőszakban természetesen az ételosztásokon is betartjuk a fokozott higiéniai előírásokat, így tehát a dolgozóink folyamatosan fertőtlenítik a tálalófelületeket, maszkot, kesztyűt viselnek, éppúgy, ahogy a vendégeink, ellátottaink is csak maszkban vehetik igénybe a szolgáltatást. A sorban állók megtartják a másfél méteres távolságot, a kiszolgálás egyesével történik, az ételt pedig elvitelre kapják a rászorulók.”

– árulta el, hozzátéve, hogy:

„A kijárási korlátozás a napközben zajló ételosztásokat nem befolyásolja.”

Hagyományos melegkonyhás tevékenységük mellett így ők a mentőállomásokra, kórházakba is ingyen szállítják az ebédet, így tehát még jóval nagyobb kapacitással is működnek, mint a koronavírus előtt.

Az Ételt az Életért éppen a járvány következtében kitört gazdasági válság miatt tömegesen tapasztalta olyanok érkezését is melegkonyháikra, akikkel azelőtt sohasem találkoztak:

„az őszi időszakban szintén érzékeltünk némi növekedést az ételosztásokon sorban állók között, elsősorban a közelmúltban munkanélkülivé vált emberek növelik a sor hosszát. Tapasztalatunk szerint az ételosztáson felbukkanó új igénybevevők átmeneti segítségért fordulnak hozzánk, az újonnan érkezők közül sokaknak sikerül rövid idő alatt újra visszatérni a munka világába, így hamar eltűnnek a látókörünkből.”

– mondta el a szóvivő.

Az Iványi Gábor lelkész által vezetett Evangéliumi Testvérközösség keretében szociális ellátást és munkát végző Oltalom Karitatív Egyesületnél a járvány, és az ételosztásokra is vonatkozó gyülekezési tilalom komoly változást nem hozott, annyi azonban történt, hogy éppen a Heti Betevőtől immár napi 200 adag friss melegételt kap az ő melegedőjük is. Az egyesület egyik munkatársa a Mércének elmondta, így már 500 adagot tudnak naponta adni.

A melegedőket, hajléktalanszállót is üzemeltető szervezet azonban egészen máshogyan érezte meg a járványt:

„A hozzánk fordulók életmódjából adódik, hogy nagyon nehéz követni, mi történik velük, de azt látjuk, nagyjából ugyanazok járnak hozzánk, akik korábban is. Ami viszont feltűnő, hogy kevesebben veszik igénybe az éjszakai szállást. Ennek a pontos okát nem tudjuk, de arra tippelünk, hogy sokan, akik munkásszállóként használták az éjjeli szállásunkat, most a munkahelyük megszűnésével nincsenek már Budapesten. Vannak aztán olyan intézmények, amelyek kifejezetten a téli krízisidőszakra nyitnak éjjeli menedékhelyeket, ezek is segítenek elosztani a létszámot.”

– közölték portálunkkal.

Amiben egyértelmű visszaesést tapasztal az Oltalom is, az az utcai szociális munka nehezebbé válása a járványidőszakban. Az általuk ellátott, de intézményeikbe el nem jutó utcán élőket most jóval nehezebben találják meg, de ahogy minden évben, a hideg beálltával igen gyorsan ismét megtelhetnek az ágykapacitások.

A Budapesten 5 hajléktalanszállót és két családok átmeneti otthonát üzemelő Magyar Vöröskereszt fővárosi szervezete is oszt reggelit, valamint melegételt a náluk megfordulóknak. Bereczki Linda szóvivő ezzel kapcsolatban arról számolt be, náluk a második hullámmal a nyáron „eltűnő” emberek is újra megjelentek a rendszerben, nehézséget csupán a járványvédelmi szabályok következtében értelemszerűen megszigorodott igénybevételi feltételek okoznak, de így is igyekeznek a szállókon kívül is két (kőbányai és csepeli) népkonyhájukon minél több embernek élelmet juttatni.

Bereczki kiemelte, tevékenységük során nélkülözhetetlen segítséget kaptak a Fővárosi Önkormányzat intézményrendszerétől, akik

„tavasszal már átcsoportosították a főzőkonyhák kapacitását az iskolákról a hajléktalanellátás intézményeire, illetve védőfelszereléssel, fertőtlenítőszerrel támogatják az intézményeket a mai napig.”

Megoldás lenne, kormányzati szándék nincs

Az tehát egyértelmű, hogy miközben – főleg a fővárosban és nagyvárosokban – a hajléktalanellátó rendszer és a családsegítő szolgálatok az ételosztók segítségére lehetnek, addig vidéken és a nagyobb, szabadtéri ételosztások ügyfelei között komoly törést okozott mind a gyülekezési, mind az este 8 és hajnali 5 között bevezetett kijárási tilalom is.

Az általunk megkérdezett és választ is adó négy szervezet közül egységesen mindenki azt hangsúlyozta, speciális kormányzati rendelkezésekkel a veszélyhelyzetben sem lenne semmi akadálya annak, hogy ezeket legalább karácsony előtt megszervezzék, különös tekintettel arra, hogy a munkahelyek tömeges megszűnése számos olyan aktív korút és nyugdíjast is az élelemosztásokra kényszerít, akikkel amúgy, „békeidőben” ezek a szervezetek nem találkoztak.

„A vonatkozó kormányrendelet kimondja: „tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés”, ezért nem lehet ma jótékony célú ételosztást szervezni. Erre lehetne kivételt tenni, ahol a közterület-felügyelet vagy a rendőrség tudná biztosítani a szociális távolságot, ellenőrizni a maszk szabályos viselését, az étel átvétele előtt a kézfertőtlenítést,”

– hangsúlyozta például Nagy Emese, a Heti Betevő egyik alapítója, aki hozzátette, ma a vásárlások esetén a legtöbb eladótérben is tipikusan sok ember szorosabban zsúfolódik össze, mint ahogy az egy  ételosztáson történne.

Bereczki Linda a Magyar Vöröskereszt budapesti szervezetétől pedig úgy fogalmazott, egyszerűen „felhasználóbarátabb”, lenne, ha olyan rendelkezés lépne érvénybe, ahol külön ellátásokra specializálódnak a szabályozások.

Az Oltalom Egyesület munkatársa ehhez azt is hozzátette, a tavaszhoz kapcsolódóan pozitívum, hogy most a segítő munka terén ők tárgyi feltételekkel is sokkal jobban ellátottak és felszereltek. Viszont a krízis szerintük kifejezetten fontossá tenné, hogy a lakhatási válságot direkt módon kezelő programokon keresztül legalább most minél többen megtarthassák a lakásukat még akkor is, ha nehéz anyagi helyzetbe kerülnek.