Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Súlyosan megsebesítettek egy nőt a VIII. kerületi lakásában

Súlyosan megsebesítettek egy nőt Budapest VIII. kerületében, a Tömő utcában péntek este, a bűncselekményt negyed nyolc előtt jelentették a rendőrségen a Police.hu közleménye szerint.

A rendőrség szerint a nő szexuális szolgáltatást kínált, az elkövető pedig vásárlóként jelentkezett be.

Az elkövető telefonon jelentkezett be az áldozatnál, akit miután ajtót nyitott, egy késsel többször, teste több pontján megsebesített. A támadás során az elkövető, a 21 éves fóti S. Attila szintén megsérült, ezért egy váci kórházba ment ellátást kérni, ahol elfogták a rendőrök, a VIII. kerületi rendőrkapitányság pedig súlyos testi sértés vádjával indított eljárást ellene.

Ahogy már több cikkben is foglalkoztunk a témával a Mércén, a prostituáltak akár Magyarországon, akár külföldön nagy eséllyel esnek erőszakos cselekmények áldozatául. Arról nem is beszélve, hogy maga a prostitúció is erőszak, minek során az anyagi javak fölött rendelkező férfi kihasználja a nőt, akinek szüksége van az anyagi javakra, amikért szexszel fizet.

Arról, hogy hányan dolgozhatnak prostituáltként Magyarországon, nincs pontos adatunk, ahogy arról sem, mekkora arányban esnek pontosan erőszakos bűncselekmények áldozatául. Mindazonáltal abban bizonyosak lehetünk, hogy jóval magasabb arányban, mint a nem prostituáltak.

Mindazonáltal az EU statisztikái szerint „a prostituált személyek 80–95%-a esett már áldozatul az erőszak valamilyen formájának (nemi erőszak, vérfertőzés, pedofília) azt megelőzően, hogy prostitúciós tevékenységbe kezdett, 62%-uk számolt be arról, hogy megerőszakolták, és 68%-uk szenved poszttraumatikus stressz zavartól – hasonló az arány a kínzás áldozatai esetében”.

A szexért fizető férfi az uralkodó társadalmi normák, a patriarchátus és a tőkés rendszer viszonyai miatt azt gondolhatja, hogy a nő testével a fizetségért cserébe azt csinál amit akar, ami könnyen bántalmazást szülhet (már azon túl, hogy a kuncsaft szexuális erőszakot követ el a prostituálton).

A prostituáltak túlnyomó többsége ráadásul olyan rendszerben dolgozik, amiben a megkeresett pénz jelentős részét kell leadnia futtatójának, szervezőjének – ez egyébként Magyarországon illegális tevékenység – ezen felül kell még biztosítania a hely bérleti díját, valamint elő kell teremtenie saját megélhetési költségeit.

Prostitúcióra jellemzően a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő nők kényszerülnek, akik nehéz anyagi és társadalmi körülményeik miatt kell, hogy idegen férfiakkal szexeljenek. Egy prostituáltnak átlagosan öt klienst kell fogadnia naponta.

A prostitúció, a nők rendszerszinten elismert megerőszakolása elleni küzdelem jelen rendszerben leghatékonyabb eszköze valószínűleg a „svéd modell”. Ennek lényege, hogy a szexuális szolgáltatást nyújtó nőt – a prostituáltat – nem bünteti, ellenben a szolgáltatás igénybe vevőjével, szervezőkkel, kerítőkkel, akikre ezen tevékenységük miatt büntetés vár. Így nem a kizsákmányolt nők, hanem a kizsákmányolók és erőszaktevők szorulnak illegalitásba.

A svéd modell esetében egy emberi jogi megközelítésről beszélünk, ami azt jelenti, hogy a jelen társadalmi-gazdasági berendezkedésben önmagában nem képes a probléma felszámolására, ugyanis jellegénél fogva érintetlenül hagyja a társadalmi elnyomást, az egyenlőtlenségeket és a patriarchátust.

A prostitúció és a nők elleni erőszak problémájával rendszeresen foglalkozunk a Mércén, prostitúcióval kapcsolatos írásaink itt találhatók, a nők elleni erőszakkal és az áldozatokkal foglalkozó aloldalunk pedig itt.

Jelenleg is zajlik a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen, ezzel kapcsolatos idei és korábbi cikkeink pedig ezen a linken érhetők el.