„Sokan a szexet pornóból tanulták.” Interjú Miavecz Nórával pornót és prostitúciót használó férfiakról, a két iparág összefüggéseiről, valamint arról, hogy mindez hogyan hat a gyerekekre.
A rendőrség szerint szexuális szolgáltatást kínált, támadója telefonon jelentkezett be nála.
40 ezer textilgyári munkást bocsátottak el országszerte a járvány miatt, sok nőnek pedig a prostitúció az egyetlen pénzszerzési lehetősége az egyébként is szegény országban.
Nem hagyhatunk tovább működni egy olyan ipart, amely nemi erőszakra épül és erről készített filmeket árul. Emellett szólnak morális, emberjogi, hétköznapi tapasztalatra épülő érvek és már egy nemzetközi kampány is.
Az AB alkotmánysértőnek ítélte, hogy a 14 és 18 év közötti gyermekeket az állam gyerekvédelmi segítségnyújtás helyett börtönnel fenyegeti.
A gyermekprostitúció semmilyen körülmények között nem tekinthető önkéntes tevékenységnek, így büntetni sem lehet az áldozatait.
Hiába legalizálják a prostitúciót egyre több országban, a szexért fizetők továbbra is embertelenül bánnak a nőkkel, a legtöbb prostituált még így is kényszerből keresi így a megélhetést, és az állam sem segít azokon, akik kitörnének belőle.
Caracalban gazdag nyugatiakat és NATO-katonákat kiszolgáló pedofil bűnszervezet működhetett, volt nyomozás, de szinte senkit nem ítéltek el.
A francia gyarmatosítók azt gondolták, „szexuális jogokkal” is rendelkeznek a gyarmatosítottak felett. De azt is tudták, hogy nem férhetnek hozzá minden nőhöz, hiszen az felrobbantaná a társadalmat.
Ha egy ipar nem működhet anélkül, hogy a benne lévő nők egy bizonyos százaléka tetemes érzelmi abúzusnak, testi sérülésnek és szexuális erőszaknak nézzen elébe: mennyire kell becsülnöd a gecidet ahhoz, hogy igazold magadnak a pornóipar létezését és fennmaradását?
